„Szamuráj” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
11. sor:
A 12. század végére a szamuráj elnevezés a '''busi''' szinonimájává vált és a középső, illetve a felső harcos osztály jelentést párosítottak hozzá. A szamurájokat gyakran kötötték össze (jelentésileg) egy [[Japanese clans|japán klánnal]] és az ő [[Daimyō|földesuraikkal]]. Mindemellett katonai kiképzésben is részesültek. Attól függetlenül, hogy szamurájok mindössze Japán népességének 10%-át adták,<ref>"[http://www.britannica.com/EBchecked/topic/520850/samurai Samurai (Japanese warrior)]". Encyclopædia Britannica.</ref> tanításuk mind a mai napig megtalálható a közéletben és a modern japán harcművészetben is.
A szamurájok közé a japán történelem során gyakorlatilag lehetetlen volt külső társadalmi csoportból bekerülni. Egyedül a [[Hadakozó fejedelemségek kora (Japán)|szengoku dzsidai]] egy rövid időszakában volt lehetséges, hogy fegyverforgató paraszt-katonák a legmagasabb rangú szamurájok közé küzdjék fel magukat (pl. [[Tojotomi Hidejosi]]). A szamurájok kezdetben íjat, később főleg kardokat használtak, de ha az nem volt kéznél, akár egy bambuszbottal is ölni tudtak. A szamurájok elsődleges kötelessége az volt, hogy a hűbérurukat szolgálják, bármi áron, akár a saját életük árán is. Joguk volt ölni, bárkit meggyilkolhattak, de az [[Edo-kor]]szakban a [[Edo-bakufu|Tokugava-bakufu]] már írott szabályokban rögzítette a közrendűekkel szembeni vérontás
A szamuráj családba született [[Onna-bugeisa|nők]] is szamurájnak számítottak, és rendelkeztek az összes szamurájkiváltsággal, de harcosi kötelességeik csak a családjuk (illetve hűbéruruk) megoltalmazására szorítkoztak.
| |||