„Hátrányos helyzet” változatai közötti eltérés

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.111.254 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.111.254 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére)
Címkék: Visszaállítás Visszavonás
Az aktív korúak ellátására való jogosultságról például a települési önkormányzat jegyzője dönt.
 
''Területi'' szempontból Magyarországon 2007-ben sorolták be a területfejlesztési-statisztikai[[kitérség|kistérségeket]] a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek csoportjaiba. A kistérségek fejlettségét, illetve elmaradottságát egy ún. komplex mutatóval állapították meg. Hátrányos helyzetű kistérségnek azt a 94 kistérséget tekintették, ahol a komplex mutató az országos átlag alatti értéket vett fel; leghátrányosabb kistérségnek pedig ezen belül azokat minősítették, ahol a komplex mutató értéke a legalacsonyabb volt, és amelyekben a lakónépesség együttes száma nem haladta meg az ország népességének 15%-át (47 kistérség). Ahol pedig ezek közül a népesség aránya az országos átlag 10%-ának felelt meg, ott a felzárkóztatást segítő komplex programot kellett kidolgozni. Ez a 33 kistérség volt a komplex programmal fejlesztendő leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérség. A járási rendszer [[járás|járási rendszer]] 2012. január 1-i bevezetését és a kistérségi rendszer végleges megszűnését követően egy kormányrendelet újradefiniálta a térségek besorolását, és a fenti besorolás analógiájára kedvezményezett, fejlesztendő, illetve komplex programmal fejlesztendő kategóriákba sorolta be a járásokat. kövess be Instagramon
 
== Hátrányos helyzet és támogatások Magyarországon ==