„Média (kommunikáció)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla a-k megszüntetése, egyéb apróság AWB
64. sor:
===A reklámok hatása a gyerekekre===
 
Az Amerikai Pszichológiai Társaság egy külön bizottságot hozott létre, hogy megvizsgálja, milyen hatással vannak a tömegkommunikáció által sugárzott reklámok és hirdetések a gyermekekre. “A kutatás egyik vizsgálati területe a gyerekek gondolkodásának fejlődése és a reklámhatás összefüggése volt.” [17]
 
Ez a vizsgálat is egyértelműen kimutatta, hogy a gyermekek 4-5 éves korig nem tudják megkülönböztetni a reklámokat és a valóságot. 5 éves kor felett már már megkülönböztetik, de értelmi fejlettségük miatt még nem látják benne az esetleges manipulációt. Emlékeznek arra, hogy hosszabb-e rövidebb-e a reklám, vicces-e, de a valódi tartalmát még nem látják. Épp ezért védtelenebbek a gyerekek a reklámokkal szemben. Ez abból a szempontból is veszélyes, hogy a a cégek azt is nagyon jól tudják, hogy így a gyerekeken keresztül a szülőket is könnyebben lehet befolyásolni.
 
Hofmeister Tóth Ágnes és Malota Erzsébet egy kutatást végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepet játszanak a gyermekek a család döntési folyamatában. Ez alapján kiderült a termék értékétől függ a beleszólás aránya. Minél nagyobb az áru értéke, annál kisebb a beleszólási joguk. Leginkább az édesség, üdítőital, ételválasztásban van helye a gyerekek véleményének.
 
„A gyerekek családi döntésekben való részvétele a családfő foglalkozása és végzettsége szerint szignifikáns eltérést mutat, ugyanis a magasabb iskolai végzettségű és általában szellemi foglalkozású szülők jobban bevonják a gyerekeket a közös döntésekbe.”  [18]
 
'''<big>A reklámtudatosság kialakítása</big>'''
80. sor:
'''<big>A reklámok és az iskola</big>'''
 
Bár a Reklámetikai Kódex és a Reklámtörvény egyértelműen védi a gyerekeket, a reklámok sokszor mégis kikerülik a tiltást. Konkrét vásárlásra nem buzdítják a gyerekeket, de burkoltan mégis céloznak rá. Ahogy a Reklámetikai Kódexben is megtalálható, az intézményben való reklámozás jogszabály szerint nem tiltott, az elhelyezett reklámokért az intézényvezető vállal felelősséget. Kevés az olyan iskola ahol a gyakorlatban szabályozták volna a reklámozás módjait, kereteit.
 
“A legtöbb iskolavezetés dilemmája tulajdonképpen a gazdasági reklámtevékenység beengedhetőségére vagy kitiltására szorítkozik. És a reklámcégek erőszakosságát, agyfúrtságát ismerve ez sem könnyű feladat.” [19]
86. sor:
Az iskolában való reklámozás azért is veszélyes, mert a gyermekek számára ellenőrizhetetlen és kikerülhetetlen, hiszen iskolába járni kell. Ezt használják ki a reklámozók, hiszen a lehető legkönnyebben és legolcsóbban érhetik így el a számukra legfontosabb célcsoportot. A kijelölt pedagógusok ingyen végzik el nekik a munkát, ráadásul az akciók segítségével a szülőkhöz, a felnőtt korosztályhoz is eljuthatnak. Az iskolák sokszor szakmailag nem tudják megítélni a reklámok valós szándékát, nagyon sok a burkolt reklám (pl.: “Gyűjts kupakokat egy jótékony célra!”, “Nyerj az iskoládnak pénzt!”, sportversenyek szponzorai, iskolai újságok stb.).
 
A pedagógusnak nagy felelőssége van e téren is. Fontos, hogy a gyerekekkel átbeszélve, közösen értelmezzék  az esetlegesen felerülő reklámokat. Bár hosszútávon nem tudjuk őket megóvni a reklámok hatásától, viszont arra, hogy ők hogyan kezelik majd ezeket, arra hatással lehetünk.
 
A cél, hogy a gyerekek tudatos, nyitott és kritikus reklámfogyasztók legyenek.
 
A korábban már említett Médiatudor program mellett, az óra keretein belül is szánhatunk időt a reklámtudatosság kialakítására. Beszélgetésekkel, viták generálásával, előadásokkal, külső személyek beavatásával is hathatunk rájuk. Emellett fontos, hogy megfelelő példát és mintát mutassunk nekik.
 
=== A média, mint szocializáló tényező ===
A [[szocializáció]] legfontosabb intézménye a [[Család (szociológia)|család]]. A szocializáció egész életünkön át tartó folyamat, melynek során a személy viselkedése, értékei, attitűdjei, készségei és motivációi egyre közelebb kerülnek ahhoz, amelyet az adott kultúrában helyesnek és kívánatosnak tartanak jelenlegi és jövőbeli szerepei figyelembevételével. <ref>http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggiai_pszicholgia_jegyzet_vodapedaggusoknak/21_a_szocializci_fogalma.html</ref> A gyermekek elsősorban szüleiktől, továbbá testvéreiktől és más rokonaiktól sajátítják el a normákat, értékeket. A modern társadalmakban a szocializáció más színterei egyre nagyobb szerepet kapnak: ilyen például az iskola, a kortársak csoportja, valamint a tömegkommunikációs eszközök. Mára már ezen eszközök olyan nagymértékben vannak jelen, hogy más, az előbb említett tradicionális szociális intézmények – templom, iskola, kormány, család – szerepét is átvehetik. <ref>[http://journals.sagepub.com/doi/abs/10.1177/0002764204267249 Silverblatt, A. (2004). Media as Social Institution. ''American Behavioral Scientist'', ''48''(1), 35-41.]</ref>
 
A tömegkommunikációs eszközök egy újfajta szocializációs formát nyújtanak, hiszen gyakran nem adnak lehetőséget az interakcióra. Kielégítik a gyermekek egyes szociális szükségleteit, de - pl. a televízió - nem járulnak hozzá az olyan szociális készségek elsajátításához, melyek a mindennapi kommunikációt segíthetik. <ref>[https://www.education.com/reference/article/media-as-influence-socialization/ Gonzalez-Mena, J. (2009). Excerpt from Child, Family, and Community: Family-Centered Early Care and Education, p. 335-336.]</ref>
 
Tény, hogy a gyerekek, fiatalok életében olyan mértékben van jelen a média, hogy szerepet játszik szocializációjukban. A média hatását jelentősen meghatározza, hogy a gyermekek mit miért és mennyit használnak a médiából., illetve, hogy miként értelmezik a média üzeneteit.
 
A gyermekek a saját értelmi szintjüknek, ismereteiknek megfelelően tudják csak értelmezni az őket ért hatásokat, a média üzeneteit. Amikor egy gyermek és egy felnőtt ugyanazt a televíziós műsort vagy reklámot nézi, más-más üzenet jut el hozzájuk. De nem csak gyermek és felnőtt között van különbség, egyénenként is eltérő hatása van a médiatartalmaknak. Ez az eltérés az értelmi szinttől, korábbi tapasztalatoktól, ismeretektől függ.<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/ch30.html Kollár, K. N., & Szabó, É. (Eds.). (2004). ''Pszichológia pedagógusoknak''. Osiris.]</ref>
 
Minden tömegkommunikációs eszköznek vannak pozitív illetve negatív hatásai is. A médiumok kedvező hatásai például az információáramlás, szórakozás, tanulás stb. Negatív hatása lehet a gyermekek számára a félelmet kiváltó, illetve az agresszív, szexuális tartalmaknak is. Ezek akár ellenséges viselkedéshez és egyéb kockázatos viselkedésekhez (pl. drog- és alkoholhasználat) vezethetnek. <ref>[http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0890856709603877 Villani, S. (2001). Impact of Media on Children and Adolescents: A 10-Year Review of the Research. ''Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 40''(4), 392-401.]</ref>
 
A média modelljei egyaránt lehetnek pozitív vagy negatív hatással. Egy kutatási eredmény szerint, a média modellek népszerűsége és elfogadottsága egyre nő. <ref>[http://www.jeffreyarnett.com/articles/Arnett_2002_The_Sounds_of_Sex.pdf Arnett, J. (2002): The Sounds of Sex: Sex in Teens’ Music and music videos. In: Brown, J. D., Steele, J. R. (Eds): Sexual teens, sexual media. Hillsdale, NJ, Lawrence Erlbaum Associates Inc., 253-265.]</ref>
 
==Képzést indító felsőoktatási intézmények==