„Terminológiaelmélet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A Nyelvészet/Alkalmazott nyelvészet cím alól az ide vonatkozó rész átmozgatása
a alcímekből a ról/ről rag törtlése
4. sor:
A terminológia értelmezése hármas: elmélet, módszertan, szakszókincs-gyűjtemény. Előfordul, hogy az elmélet elkülönítése végett a terminológiaelmélet vagy terminológiatan elnevezéseket is alkalmazzák, de a leggyakoribb a terminológia megnevezés használata. Ebben az értelemben a terminológia alatt nem a [[szaknyelv]]kutatás egy szűk területét, hanem a terminológia elméletét és módszertanát, és ezek alkalmazását értjük. A szaknyelvkutatás és a terminológia eredeti kiindulópontja ugyanis más. Míg a szaknyelvkutatás a szaknyelveket (szakszókincset, grammatikai szerkezeteket, stílust stb.) elsősorban nyelvészeti rendszerező megközelítéssel elemzi, addig a terminológia a wüsteri alapelvekre építve a fogalmi rendszerhez illeszkedő terminusokat és azok rendszerét vizsgálja, és nem tekint el a nyelv és a szakismeretek egységétől (lásd még Soglia 2002: 10; Tamás 2014: 16; Wüster 1974, 1991). Napjainkban is Eugen Wüstert (1898-1977) tekintik a modern terminológia atyjának.
 
== A terminológia és a lexikográfia kapcsolatárólkapcsolata, a terminológia alkalmazási területei ==
A terminológia a [[lexikográfia|lexikográfiához]], azaz a szótártanhoz hasonlóan alkalmazott nyelvészeti diszciplína. A lexikográfiával ellentétben azonban kizárólag a szakszókinccsel foglalkozik. A gyakorlatban napjainkban elsősorban a szakszókincs modern elektronikus [[adatbázis]]okban való – nyelvészeti és számítógépes módszerek segítségével történő – feldolgozásával, annak szabványosításával, harmonizációjával, [[nyelvpolitika]]i (lásd [[Bolzano autonóm megye|Dél-Tirol]], [[Katalónia]]) vonatkozásaival foglalkozik. A terminológiai szempontok alapján feldolgozott szakszavakat terminológiai adatbázisokban teszik közzé. A lexikográfia műfaja az elektronikus szótár (Sermann-Tamás 2013) [http://mek.oszk.hu/11700/11730/].
 
== A terminológiai adatbázisokróladatbázisok ==
A terminológiai adatbázisok elsőként műszaki cégeknél, az autóiparban, nemzetközi szervezeteknél jelentek meg, mert rengeteg plusz költséget okozott nem egységesített szakszókincs. Néhány példa ezekre: nemzetközi szervezetek EU (iate.europa.eu), ENSZ, FAO, WTO, UNESCO, ILO; informatikai, műszaki és egyéb üzleti cégek: IBM, SAP (www.sapterm.com); fordítóirodák: pl. Kanadai Központi Fordítóiroda [http://www.btb.termiumplus.gc.ca/]; közigazgatási hivatalok: pl. Svájci Kancellária [http://www.termdat.ch]; kutatóintézeti, egyetemi projektek [http://www.eurac.edu/bistro, EOHS Term (eohsterm.org]. Lásd még: terminológiamenedzsment [http://www.fordit.hu/cikkek/2015-02-23-terminologiamenedzsment/].
 
== A terminológus feladatairólfeladatai ==
A terminológusok feladata a szakszókincs összegyűjtése, kidolgozása, rendszerezése, rögzítése és közzététele. A munka végzéséhez speciális nyelvészeti és számítógépes kompetenciákra van szükség. A terminológia saját szemléletmóddal rendelkezik, amelynek elvei és módszerei bármilyen szakszókincs kezelésére alkalmazhatók. A kurzusokon ezek elsajátítása folyik. Mivel a terminológus számára a szakszó mint nyelvi jel és a mögötte lévő fogalom szoros egységet képez, ezért mindig tárgyi szakirodalom és szakemberek ismeretére épít (ez utóbbi szakmai konzultáció keretében vagy nyelv és szakmai terminológiai munkacsoport létrehozásával történik, amikor a terminológus koordinátorként is működhet).