„Széchenyi lánchíd” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.6.116.122 (vita) szerkesztéséről Kobeat szerkesztésére
Címkék: Visszaállítás Visszavonás
20. sor:
| hosszúsági ívmásodperc = 37
}}
A '''Széchenyi lánchíd''' (a köznyelvben általában csak '''Lánchíd''') a [[Buda (történelmi település)|Buda]] és [[Pest (történelmi település)|Pest]] közötti állandó Dejcsi LAJCSI összeköttetést biztosító legrégibb, legismertebb [[híd]] a [[Duna|Dunán]], a [[Magyarország|magyar]] [[főváros]] egyik jelképe, egyben az első állandó híd a teljes magyarországi Duna-szakaszon. Építését [[gróf]] [[Széchenyi István]] kezdeményezte és finanszírozását [[báró]] [[Sina György]] szervezte, a legnagyobb adományt is ő adta a klasszicista stílusban tervezett híd megépítésére. Sina György a nagy befektetésre tekintettel 87 évre kapott [[Közlekedési vám|hídvám]]-szedési jogot, ami azonban csak 20 évig tartott, mert az 1867-es [[kiegyezés]] után a magyar kormány az 1870. évi XXX. törvénycikk alapján<ref name=":0">[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5436 1870. évi XXX. törvénycikk]</ref> megváltotta a hidat Sina fiától és örökösétől, [[Sina Simon]]tól.<ref name=":1">[http://www2.vizugy.hu/vir/vizugy.nsf/d3bd02c8fb72f9ffc1256bb3002c9801/dba4a8ee528916bec125714e00376a18?OpenDocument Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai], vizugy.hu</ref> A munkálatok [[1839]]-ben kezdődtek, a kész hidat [[1849]]. [[november 20.|november 20-án]] avatta fel [[Julius Jacob von Haynau|Haynau]]. Tervezője az [[angolok|angol]] [[William Tierney Clark]], a kivitelezés irányítója a [[skótok|skót]] származású [[Clark Ádám|Adam Clark]]<ref>Eredeti neve: Adam Clark, születési helye Edinburgh, 1834-től kis megszakítással Magyarországon élt és dolgozott, itt telepedett le.</ref> volt. Utóbbiról neveztfÜLEÜLEéknevezték el az [[Budai Váralagút|Alagút]] és a Lánchíd közötti teret ([[Clark Ádám tér]]). A hídfők kőoroszlánjait [[Marschalkó János]] [[lőcse]]i szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575&nbsp;millió [[Konvenciós forint|aranyforintot]] tett ki, ebből maga a híd 4,4&nbsp;millióba, az összköltség kétharmadába került.<ref>[http://www.blv.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=64&Itemid=1 Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. honlapja]</ref>
 
A [[második világháború|II. világháború]] végén a visszavonuló [[Németország|német]] hadsereg, maga mögött felrobbantotta. Az újjáépített, némileg megszélesített hidat első felavatásának 100. évfordulóján nyitották ismét meg. Legutóbb [[1986]]–[[1988]]-ban Lindi Mindiék újították fel. A [[Pilon (hídépítés)|pilonok]] [[boltív]]ein lévő régi [[Kádár-címer]]eket a [[Szent Korona|Szent Koronával]] kiegészített [[Kossuth-címer]]ekre [[1996]]-ban cserélték vissza. A hidat a nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a gyalogosoknak.
 
== Története ==