„Vix-jegyzék” változatai közötti eltérés

3 908 bájt törölve ,  1 évvel ezelőtt
(Kékítés és jegyzet ki.)
* A jegyzék arról tanúskodik, hogy a békekonferencia nem ismeri el a [[Wilson elnök 14 pontja|wilsoni elveket]].
* Az elfogadás "lehetetlenné tenné, hogy alkalmas időben a románokat meg tudjuk támadni, miután közbeékelődnek a franciák."
 
Károlyi úgy vélte, egy új, tisztán [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|szociáldemokrata]] kormány alakításával, amelyet – a kialakult helyzetre való tekintettel – támogatnának mind a polgári erők, mind pedig a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|kommunisták]], még elkerülhető az [[Anarchizmus|anarchia]] és a [[Leninizmus|bolsevizmus]]. Az új kormány megtagadhatja az antant követelését.{{azonos|MT189}} Károlyi javaslata ellen csak a koalíciót fenntartani szándékozó, s pártján belül baloldali földcsuszamlástól tartó [[Kunfi Zsigmond]] szólalt fel, azt javasolva, hogy Vixnek világosan mondják meg: ha ragaszkodik álláspontjához, egy új szocialista kormány "...idővel múlhatatlanul átsimulást jelent a kommunizmushoz." Javaslatával egyedül maradt.
 
Károlyi még aznap megfogalmazta és aláírta a jegyzék tartalmát elutasító pár soros válaszát, miszerint a Magyar Köztársaság kormányának nem áll módjában a békekonferencia döntését tudomásul venni és végrehajtásában közreműködni, mivel a döntés szöges ellentétben áll az [[1918]]. [[november 13.|november 13]]-án aláírt [[Belgrádi egyezmény (1918)|katonai fegyverszüneti egyezménnyel]], figyelmen kívül hagyja az ország létfontosságú érdekeit, akadályozza fejlődését, s veszélyezteti a társadalmi békét. A magyar fél nem kapott meghívást a békekonferenciára, álláspontját meg sem hallgatták, nemhogy figyelembe vették volna. Mindezek miatt a magyar kormány lemond.{{refhely|Ádám-Ormos 1999 – Károlyi levele Vix-nek}} A válaszjegyzéket báró Podmaniczky Tibor külügyminiszteri osztálytanácsos juttatta el Vixnek, aki a döntést tudomásul vette és kérte, biztosítsák a misszió tagjainak szabad távozását.
 
Károlyi meg kívánta tartani államfői hatalmát, s tervezte az új kormányt kinevezését. A szociáldemokraták és a kommunisták kiegyezéséről, valamint a [[proletárdiktatúra]] kikiáltásáról akkor értesült, amikor utólag alá akarták íratni vele saját lemondását. Ezen időpontra viszont már aláhamisított aláírásával [[plakát]]okon és a [[Népszava|Népszavában]] is utcára került a lemondásáról és a hatalom átadásáról szóló kiáltvány.{{refhely|Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály 1977}}
 
Vix alezredes valójában végig nem hitte, hogy a jegyzék bolseviktípusú hatalomátvételhez vezethet. A hasonló korábbi figyelmeztetéseket Károlyi és a magyarok zsarolásának vélte. A Tanácsköztársaság kikiáltása után felmerült a misszió vezetőjének és tagjainak internálása. Folyamatosan zaklatták őket, kocsijaikat, fegyvereiket, felszereléseiket elvették, [[távíró]] és [[telefonhálózat|távbeszélő]] [[Távközlés|összeköttetésüket]] elvágták, Vix [[Andrássy út]]i irodáját elfoglalták, szétverték. Végül is [[március 26.|március 26]]-án este, az összes antant-képviselő vonattal hagyhatta el a magyar fővárost [[Szeged]] irányába.{{azonos|VRJ}}
 
A jegyzéket elutasító választ, valamint az új kormány azon lépését, hogy felszólította [[Szovjetunió|Oroszországot]], lépjen szövetségre a Magyar Tanácsköztársasággal, az antanthatalmak a velük való diplomáciai kapcsolatok megszakítására irányuló törekvésnek, az antant elleni hadüzenetnek értékelték, és hozzákezdtek a katonai beavatkozás gyors előkészítéséhez. A békekonferencia Budapestre küldte ugyan tájékozódni [[Jan Christian Smuts]] brit tábornokot, aki [[április 4.|április 4]]-én A Vix-jegyzékben foglaltakhoz képest kedvezőbb területi és politikai javaslatokat tett, azonban a kormányzótanács további feltételeket támasztott, ami miatt dolgavégezetlenül távozott Budapestről. [[Április 16.|Április 16]]-án megindult a szövetségesek támadása.
 
== Vix egyéb jegyzékei ==
Névtelen felhasználó