„Népkert (Miskolc)” változatai közötti eltérés

[[Adler Károly (építész)|Adler Károly]] 1884-ben készült térképén már szerepel a Kálvária-dombtól keletre, a mindszenti evangélikus temető „alatt” a Lövölde-kert és a tőle elkülönült Népkert. A Lövölde-kertet az 1872. június 22-én alakult Miskolci Polgári Honvédlövész Egylet, a polgárok és a katonák közös egyesülése hozta létre. Az egylet elnöke [[Lévay József]] volt, aki 1872. július 12-én terjesztette elő a lövölde létrehozását, de szükségesnek tartotta mellette egy közpark létrehozását is. A tagosítás és a parkrészek kialakítása hamarosan meg is történt. A Lövölde-kert részben egymásra merőleges utakkal felosztott kert volt, másik, déli része pedig lágy, ívelt vezetésű utakkal volt kialakítva. A lövöldét (park és építmény) mindkét oldalról fasor szegélyezte, és így a Népkerttől is fasorral volt elválasztva. A Népkert szimmetrikus kialakítású, romantikus elhelyezésű utakkal és növényzettel ellátott szigetekkel rendelkezett. A létrehozásról és a kertészeti terv kialakításáról 1877-ben döntött Miskolc közgyűlése, és a döntés értelmében „a népkert oly intézmény, a mely a város költségén létesítve és fenntartva a közjárónak szolgál”. 1889-ben a parkban zenepavilont építettek (nagyjából a mai könytárkönyvtár helyén állt). A kert végső kialakításának, kinézetének harcosa Musitzky Lucián katonatiszt volt, akit ezért (és az Avas-rendezésben vállalt szerepéért is) a város [[Miskolc díszpolgárainak listája|díszpolgárává]] választott.<ref>Musitzky Lucián (1845–1896) horvát katonatiszt volt, aki katonái segítségével virágoskertté változtatta az Avasi sétányokat, és Erzsébet-kertté alakította a temetők melletti 20 holdnyi területet.</ref> 1899-ben itt állítottak először Magyarországon szobrot [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné|Erzsébet királynénak]]; a mellszobrot [[Strobl Alajos]] készítette bronzból, helyén ma egy másolat található.<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00037/szobrok.html Erzsébet királyné 1898-1914 között felállított szobrai]</ref>

Miután Miskolc a [[második világháború]] után gyors növekedésnek indult, a Népkert gyakorlatilag a belváros része lett. Az 1950-es években ez a térség lett a május elsejei felvonulások végpontja, a munkás majálisok helyszíne. A Népkert történetének új fejezete az 1970-es években kezdődött: 1970-ben nyitották meg az egykori Lövölde-kert helyén a [[Miskolci Sportcsarnok|Sportcsarnokot]], keleti végén két nyitott műjégpályával, 1972-ben mellette a [[II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár|Megyei Könyvtárat]]. 2005-ben, az 1948-ban létrehozozttlétrehozott szabadtéri színpad helyén, a Vigadó mellett felépült a [[Miskolci Sportcsarnok#A jégcsarnok|jégcsarnok]] és egy nyitott (később tetővel fedett) jégpálya. Magát a parkot többször korszerűsítették, megújították a sétautakat és a növényzetet, a közepén szökőkutat helyeztek el, délkeleti részén játszóteret alakítottak ki.