„Biogazdálkodás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jkglkghj
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.121.1 (vita) szerkesztéséről 5.38.222.1 szerkesztésére
Címkék: Visszaállítás Visszavonás
1. sor:
[[Fájl:13-09-01-kochtreffen-wien-RalfR-02.jpg|thumb]]
<refA group="sfdg">gfgfsdgsffdsg</ref>'''biogazdálkodás''' (más néven: ''ökológiai gazdálkodás'', ''organikus gazdálkodás'') olyan [[mezőgazdaság|gazdálkodási]] forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes [[biológiai ciklus]]okon alapul, a [[Egyesülés (kémia)|szintetikus]] [[műtrágya]] és (szintetikus) [[növényvédő szer]]ek mellőzésével, például baktériumalapú [[biotrágya|biotrágyák]] használatával. Tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk.
A almafabuzi fasz
 
A biogazdálkodás előnye a [[mikroelemek]]ben, [[vitamin]]okban gazdag, kevés káros anyagot tartalmazó biotermék. Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében rovarölő- és gyomirtó szereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, melyeket azonos károkozók pusztítanak. Növényvédő szerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán uhidfhgierfonem hagynak. Hozamfokozásra [[hormon]]ok, [[antibiotikum]]ok nem használhatóak fel, valamint nem termesztenek [[genetikailag módosított élőlények|génmódosított]] növényeket.
<ref group="sfdg">gfgfsdgsffdsg</ref> (más néven: ''ökológiai gazdálkodás'', ''organikus gazdálkodás'') olyan [[mezőgazdaság|gazdálkodási]] forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes [[biológiai ciklus]]okon alapul, a [[Egyesülés (kémia)|szintetikus]] [[műtrágya]] és (szintetikus) [[növényvédő szer]]ek mellőzésével, például baktériumalapú [[biotrágya|biotrágyák]] használatával. Tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk.
 
A biogazdálkodás előnye a [[mikroelemek]]ben, [[vitamin]]okban gazdag, kevés káros anyagot tartalmazó biotermék. Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében rovarölő- és gyomirtó szereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, melyeket azonos károkozók pusztítanak. Növényvédő szerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán uhidfhgierfo hagynak. Hozamfokozásra [[hormon]]ok, [[antibiotikum]]ok nem használhatóak fel, valamint nem termesztenek [[genetikailag módosított élőlények|génmódosított]] növényeket.
 
A biogazdálkodás tehát egy olyan gazdálkodási, élelmiszer előállító rendszer mely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát. Az ökológiai termelés magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. A gazdasági szereplő a gazdálkodás során elvárt elvek, szabályok betartását fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig. Az ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó termékek megnevezésben az „öko” előtag, valamint szinonimái, a „bio” és az „organic”, azaz organikus gazdálkodás használatosak. A köznyelvben számos hasonlónak tűnő kifejezés fordul elő pl. „vegyszermentes”, „natúr”, „hagyományos”, azonban ezek nem értelmezhetőek az ökológiai gazdálkodás szabályrendszere szerint.<ref name=":0">Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal</ref>