„Mihail Sebastian” változatai közötti eltérés

Jogot és filozófiát tanult [[Bukarest]]ben, majd [[Párizs]]ban sikertelen kisérletet tett a jogi doktorátus megszerzésére. Egy neves ügyvédi irődábanirodában dolgozott. [[Nae Ionescu]] meghívására a ''Cuvântul'' folyóirat munkatársa lett, ahol barátságot kötött [[Mircea Eliade|Mircea Eliadéval]]val.

Az irodalomban [[1932]]-ben jelent meg egy rövid kötettel, ''Fragmente dintr-un carnet găsit'' (Részlet egy talált jegyzetfüzetből), majd ugyanebben az évben kiadták egy novelláskötetét is ''Femei'' (Nők) címmel. Regényei - ''Oraşul cu salcâmi'' (Akácok városa), [[1935]]) és ''Accidentul'' (=Baleset, magyar fordítása Menedék címen), [[1940]] [[Marcel Proust]] és [[Gustave Flaubert]] hatását mutatják. [[1934]]-ben megjelent ''De două mii de ani'' (Kétezer éve) című regénye arról szól, hogy mit jelent zsidónak[[zsidó]]nak lenni romániábenRomániáben. A könyv nemkívántnem kívánt módon lett híres, a [[Nae Ionescu]] által írt előszó következtében. Ionescu szövege az antiszemitizmust[[antiszemitizmus]]t teológiai[[teológia]]i szempontból próbálta megalapozni, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy a zsidóknak éppen zsidó mivoltuk miatt semmi esélyük sincs a megváltásra. Nem sokkal ezután Sebastian megjelentette a sajtóban már megjelent cikkeit ''Cum am devenit huligan'' (Hogyan lettem huligán) címmel. A könyvben ugyanazt a modern módszert használja, mint [[André Gide]] a ''Pénzhamisítók'' című regényében.

A zsidóellenes intézkedések következtében eltiltották az újságírástól és visszavonták a védőügyvédi engedélyét. Ekkor kezdkezdett drámaírással foglalkozni; a ''Steaua fără nume'' (Névtelen csillag) című darabját Victor Mincu álnéven írta. Ez a darab, illetve a ''Jocul de-a vacanţa'' (=Vakációsdi; magyarul Játék a boldogsággal címen jelent meg) és az ''Ultima oră'' (=Utolsó óra; magyar megjelenés Lapzárta címen) a román drámairodalom jelentős szereplőjévé avatták. Az ''Insula'' (Sziget) című színdarab befejezetlenül maradt.

1996-ban jelent meg naplója az 1935-1944 időszakból. A kézirat eredetijét öccse diplomáciai postával kicsempészte az országból, jelenleg a [[jeruzsálem]]i egyetem birtokában található. A könyv értékes történelmi dokumentumot jelent abból a szempontból, hogy leírja a II. világháború korabeli román társadalom antiszemitizmusát, illetve jeles román értelmiségiek fasizálódását. A naplót kiadták Franciaországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Németországban is. 2004-ben az amerikai [[David Auburn]] [[monodráma|monodrámát]] írt Sebastian naplójából, amelyet ugyanabban az évben bemutattak New Yorkban. A napló német kiadását követően 2006-ban Mihai Sebastian poszthumusz "[[Geschwister Scholl'-díjatdíj]]at kapott. (Ezt a díjat 1985 óta minden évben a Német Könyvkereskedők Tőzsdei Egyesülete osztja ki.)

* [http://www.c3.hu/scripta/beszelo/01/06/08jelen.htm Befejezetlen jelen. Michail Sebastian. Egy román értelmiségi pokoljárása, Beszélő, 2001/6[http://www.c3.hu/scripta/beszelo/01/06/08jelen.htm]

* Loredana Dima: Mihail Sebastian[http://www.jewishmag.co.il/96mag/mihailsebastian/mihailsebasitian.htm Loredana Dima: Mihail Sebastian] (angol nyelven)

* [http://www.curtainup.com/journalsofmihailsebastian.html A CurtainUp Review: The Journals Of Mihail Sebastian[http://www.curtainup.com/journalsofmihailsebastian.html]

{{DEFAULTSORT:Sebastian, Mihail}}