„Hugenották” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Hibás ISBN-sablonparaméter javítása, apróbb javítások |
egyértelműsítés |
||
49. sor:
== Hitvallásuk ==
{{bővebben|Confessio Gallicana}}
Az üldöztetések miatt a francia reformátusoknak eleinte nem sikerült állandó gyülekezeteket fenntartaniuk, így formálisan elfogadott hitvallásuk sem volt. Az egységes tanokat kezdetben Kálvin ''[[Institutio Christianae religionis|Institutio]]''-ja jelentette, amely 1541-ben francia nyelven is megjelent. Az első szervezett gyülekezetek 1555–1556-ban alakultak meg Párizsban és Lyonban. Az egyházközségeket a [[Presbitérium (testület)|presbitérium]]ok vezették, amelyeket a területi, a tartományi, illetve az országos [[zsinat]] fogott össze.<ref>McGrath 1986:193; Colijn 2001:221; Papp 2009:319</ref>
Első nemzeti zsinatukat [[1559]]. május 25–29. között tartották Párizsban, amikor a lutheri iránytól teljes mértékben a genfi reformációhoz csatlakoztak. A Kálvin egyik tanítványa, Antoine de la Roche-Chandieau által fogalmazott hitvallást ''([[Confessio Gallicana]])'' fogadták el, az isteni tiszteletet, egyházfegyelmet és szervezetet illetőleg teljesen Kálvin szigorú puritán és presbiteriális elveit vették át. A hitvallást, amelynek teljes címe ''Confession de foy faicte d'un commun accord par les églises qui sont dispersées en France'' („A Franciaországban szétszórt egyházak közmegegyezése alapján készült hitvallás”), 1560-ban beterjesztették [[II. Ferenc francia király|II. Ferenc királynak]], majd 1561-ben [[IX. Károly francia király|IX. Károlynak]]. Az 1571-es [[La Rochelle]]-i zsinat megerősítette ezt a hitvallást, és ezt használták utóbb a Franciaországon kívüli hugenotta gyülekezetek is.<ref>Schaff 1977; McGrath 1986:206; Gresch 2008:19.</ref>
| |||