Főmenü megnyitása

Módosítások

18 bájt törölve ,  1 évvel ezelőtt
Jemen területén [[575]]–[[631]] között perzsa szatrapia létezett, melyet az [[iszlám]] által egyesített [[arabok]] kényszerítettek megadásra. A területen így is számottevő keresztény és zsidó kisebbség maradt, akik [[dzimma|dzimmí]]-státuszba kerültek. Jemen az iszlám későbbi terjeszkedése során a kalifátus marginális területévé vált, gazdasága pedig eljelentéktelenedett. Megközelíthetetlensége kedvezett a szeparatista törekvéseknek: a [[9. század]] utolsó évtizedében [[zajditák|zajdita]] [[Síita iszlám|síita]] [[imám]]átus alakult északnyugati vidékein, a későbbiekben pedig tucatnyi apró emírségre és szultánságra hullott szét.
 
[[1513]]-ban [[Afonso de Albuquerque]],<!-- nem Alfonso --> az [[india]]i alkirály vezetésével a [[portugálok]] megkísérelték megszerezni Áden kiváló adottságú kikötőjét, ám kudarcot vallottak. [[1517]]-ben az [[Oszmán Birodalom]] terjesztette ki hatalmát Jemenre, de ez csak ideig-óráig jelentett valós uralmat. A belső vidéken továbbra is az imám, Áden vidékén pedig a [[lahedzs]]i szultán volt a legbefolyásosabb hatalmi tényező. A törökök időről időre próbálták visszaszerezni domináns helyzetüket a térségben, amit beduinlázadások és sikertelen, véres harcok kísértek.
 
A [[Brit Birodalom|britek]] [[1799]]-ben [[I. Napóleon francia császár|Napoleon Bonaparte tábornok]] egyiptomi hadjárata kapcsán jelentek meg Jemen partjainál, [[Perim]] szigetén, majd hamarosan jó kapcsolatokat építettek ki a lahedzsi szultánnal. Végül egy [[Szokotra]] körüli konfliktust követően [[1839]]-ben a [[Brit Kelet-indiai Társaság]] elfoglalta Ádent, amit [[1852]]-ben szabadkikötővé nyilvánított. A [[Szuezi-csatorna]] megnyitásával az amúgy is forgalmas kikötő forgalma többszörösére nőtt, és a térség legfejlettebb, leggazdagabb pontjává vált – helyzete a [[20. század]] közepéig nem sokat változott. Az elkövetkező évtizedekben a britek a térség többi fejedelmét is szövetségesükké tették. Az [[első világháború]]t követően a területen két protektorátust hoztak létre, Áden pedig [[1935]]-től koronagyarmati státuszt élvezett.
Az [[első világháború]]t követően az imámátus [[Jemeni Mutavakkilita Királyság]] néven önállósult, és mind a kialakuló Szaúd-Arábia, mind a dél-jemeni brit protektorátusok felé területi követelésekkel lépett fel. Végül vereséget szenvedett, és az [[1934]]-es [[táifi béke|táifi békében]] rendezték határait. A királyság [[1953]]-ban az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-ben kezdte követelni a déli területeket, mely törekvését az arab államok is támogatták. [[1958]]–[[1961]] között az [[Egyesült Arab Államok]] tagja volt [[Líbia|Líbiával]] és az [[Egyesült Arab Köztársaság]]gal ([[Egyiptom]] és [[Szíria]]) együtt.
 
[[1962]]-ben [[Gamal Abden-Nasszer|Nasszer]] támogatásával köztársasági puccs buktatta meg AbdulláhAbdullah Szallál vezetésével az imámot, aki híveivel az északi hegyekbe menekült. Kitört a hét évig tomboló [[észak-jemeni polgárháború]], melynek hátterében Szaúd-Arábia és Egyiptom szembenállása húzódott. Bár a [[hatnapos háború]] következményei miatt az egyiptomiak [[1967]]-ben végül feladták itteni ambícióikat, a monarchista tábor széthúzása miatt a szaúdiak is kihátráltak az imámita párt mögül. Végül Szallál hívei [[1970]]-re konszolidálni tudták az 1962-ben kikiáltott [[Jemeni Arab Köztársaság]] helyzetét.
 
[[Fájl:Divided Yemen.svg|bélyegkép|Észak- (narancssárga) és Dél-Jemen (kék) 1990 előtt]]
Dél-Jemenben eközben egyre fokozódott az elégedetlenség. A briteket és az őket kiszolgáló fejedelmeket mind kevésbé fogadták el a helyiek, és ez különféle merényletekben, sztrájkokban fejeződött ki. A [[dekolonizáció]]ért küzdő [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] is kiállt a helyi függetlenségiek mellett. A két [[nacionalizmus|nacionalista]] erő, az észak-jemeni/egyiptomi hátterű [[FLOSY]] és a baloldali [[Nemzeti Felszabadítási Liga]] egymással sem tudott kiegyezni, így komoly harcokban a Liga leszámolt ellenfelével. A britek [[1967]]-ben az NFL-t ismerték el legitim tárgyalófélnek, és novemberben kivonultak az országból. A [[genf]]i tárgyalások során kikiáltották a [[Dél-jemeni Népköztársaság]]ot.
 
Mind a Jemeni Arab Köztársaság, mind a Dél-jemeni Népköztársaság eltökélt híve volt az egyesítés tervének, azonban viszonyuk igencsak kiegyensúlyozatlannak bizonyult, belső stabilitásukhoz hasonlóan. Északon puccs puccsot követett, délen viszont a kommunisták vették át a hatalmat, és [[1970]]-ben megalakult [[Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság]]. Északon végül [[1979]]-ben [[Ali AbdulláhAbdullah SzalehSzáleh]] szerezte meg az elnöki hatalmat, pontot téve az addigi bizonytalanságra. Délen a párton belüli ellentáborok közt [[1986]]-ban került sor véres leszámolásra.
 
Az 1960-as évek óta hol folyó, hol elakadó tárgyalások mostanra hozták meg gyümölcsüket. [[1990]]. [[május 22.|május 22-én]] mondták ki végül a két állam egyesülését. A pozícióját féltő hajdani dél-jemeni pártelit 1994-ben rövid életű elszakadási kísérletet kezdeményezett a hajdani Dél-Jemen területén Jemeni Demokratikus Köztársaság néven. A [[jemeni polgárháború]]ban rövid úton SzalehSzáleh aratott győzelmet, de a térség helyzete évekre bizonytalanná és veszélyessé vált.
 
SzalehSzáleh elnök a kilencvenes években normalizálta viszonyát a környező országokkal és a világgal. Hajdani szovjet rokonszenveit levetkőzve kapcsolatba lépett a [[Nemzetközi Valutaalap]]pal és a [[Világbank]]kal, és gazdasági átalakításba kezdett, melyet infrastrukturális, oktatási és egészségügyi reformok kísértek. 2001 óta Jemen támogatja az Egyesült Államokat a terrorizmus elleni harcban. A kormányerők 2007 januárja óta háborút folytatnak a síita lázadók ellen az északi tartományokban.
 
[[Fájl:Yemen war detailed map.png|bélyegkép|Az ország megosztottsága '''2015. aug'''-ban. '''Zöld''': A húszi (húti) felkelők és [[Ali Abdullah Száleh]] alá tartozó területek, '''rózsaszín''': [[Abed Rabbo Manszúr Hádi]] irányítása alá tartozó területek, '''szürke''': a jemeni [[Al-Káida]] által ellenőrzött terület ]]
 
'''Lásd még''': [[Szaadai felkelés|Húszi felkelés]]
 
A [[Nílusi forradalom|2011-es egyiptomi forradalom]] idején véres összecsapások voltak a kormánypárti és az ellenzéki tüntetők között, a rendőrségi beavatkozásokban több ember is megsérült, illetve meghalt. Március végén több katonai vezető is támogatásáról biztosította a tüntetőket, fokozva az ország megosztottságát és a tartós konfliktus esélyét. SzalehSzáleh elnök ajánlatot tett, hogy távozik az év végén, de ezt nem fogadták el a tüntetők. 2012 januárjában hosszas taktikázás után SzalehSzáleh elnök lemondott pozíciójáról és Ománba, majd onnan az Amerikai Egyesült Államokba utazott gyógykezelés céljából.
 
'''Lásd még''': [[Húti hatalomátvétel Jemenben|2014. szeptember 21-i forradalom]] (Húszi hatalomátvétel Jemenben)
94 039

szerkesztés