Wikipédia

„Szabadszállás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
32. sor:
Az [[1559]]. évi török kincstári fejadó-defterben, a budai livához tartozó helységek között szerepelt, 37 adóköteles házzal. [[1597]]-ben Hüszszein budai alajbég hűbérbirtoka volt.<br>Az [[1633]]-[[1634]]. évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti nahije (járás) községei között, 14 adóköteles házzal volt feltüntetve. [[1703]]-ban a bácskai [[szerbek|rácok]] 30 lakosát gyilkolták le.
 
Jegyzőkönyvei [[1741]]-ben kezdődnek, a postahivatalt [[1789]]-ben állították föl. [[1819]] november 19-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Református egyháza 1626-29-ben már fennállt, temploma [[1628]]-ban épült. [[1746]]-ban [[kolera]] pusztított a községben, [[1796]]-ban pedig nagy tűzvész volt, majd [[1838]]-ban az árvíz öntötte el. [[Petőfi Sándor]] apja, Petrovics István a családjával itt élt 1819-től 1841-ig, a község vendéglőjének és mészárszékének voltis a bérlője volt. [[1840]] körül az árvíz pusztítása miatt nagyobb bérösszeggel hátralékban maradva, a helység közvetlen szomszédságában lévő szántóföldjét adta át a községnek, mely még az [[1900-as évek]] elején is mint „Petrovics-föld” került bérbeadásra. [[1829]]-[[1830]]-ban a székkaszálók tagosítását foganatosították. 1840-51-ben a pusztai birtokokat osztották szét.
 
A [[20. század]] elején Bencze Gábor, Ferenczy Zsigmond, Martinovits Péter és Nagy Bálint volt itt a nagyobb birtokos.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabadszállás”