„Fiumei Úti Sírkert” változatai közötti eltérés

[[1894]]. [[április 1.|április 1-jén]] került sor minden idők legnagyobb és legjelentősebb magyarországi temetésére, [[Kossuth Lajos]]éra. Ideiglenes helyen helyezték nyugalomra, jelenlegi mauzóleumától mintegy 70 méterrel balra, a Deák-mauzóleum felé vezető út mentén. Feleségét és lányát, akiket vele együtt hoztak haza, őelőtte egy nappal, észrevétlenül hantoltatta el a család ugyanazon a helyen. Mivel [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] az állami gyászt megtiltotta, a ceremónián legtöbben csak mint magánember lehettek jelen. A főváros szervezésében került sor a szertartásra, Kossuthot, mint Budapest hivatalos díszpolgárát temették el. 1900-ban hirdettek pályázatot mauzóleuma megtervezésére. [[Gerster Kálmán]] tervezte az épületet, szobrait [[StróblStrobl Alajos]] készítette, s 1903 és 1909 között épült fel a temető III. számú kapujával szemben, ahol a 22. és 23. parcellák találkoznak. Ez a mauzóleum jelenleg is [[Magyarország]] legnagyobb méretű funerális építménye. [[1909]]. [[november 25.|november 25-én]] temették át ide Kossuth Lajost feleségével, lányával és húgával együtt, 1914-ben melléjük került [[Kossuth Ferenc]], 1923-ban pedig [[Kossuth Lajos Tivadar]]t, akinek hamvai [[Olaszország]]ból történő hazahozására 1918-as halálát követően csak ekkor nyílt lehetőség a világháború körülményei miatt.