Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Kövér Gyula a Heves megyei Verpeléten született. Képzűművészeti tanulmányait [[Budapest]]en, a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskolán]] folytatta 1902 és 1906 között, [[Székely Bertalan]]nál és [[Révész Imre (festő)|Révész Imrénél]]. A főiskola után [[München]]ben tanult tovább, az ottani Képzőművészeti Akadémián, Peter Halm rézkarcoló osztályában. Ezt követően Párizsban is tanult, H. Martinnál. Első kiállításai is Münchenben voltak, majd Párizs, Róma, Madrid és más nagyvárosok kiállító termei következtek. Magyarországon 1909-ben volt az első kiállítása, Budapesten, majd a következő 1911-ben ugyanitt. 1914-ben elnyerte a kortárs fiatal művészeket támogató ösztöndíjat, a Ferenc József koronázási jubileumi-díjat.
 
Az [[első világháború]] kitörése után elvégezte a tartalékos tiszti iskolát, és innen került az orosz frontra, a [[miskolci 10. honvéd gyalogezred]]hez, ahol [[Meilinger Dezső]]vel együtt rajzokban örökítette meg a harctéri eseményeket, a katonai lét mindennapjait. [[Sassy Csaba]] írása szerint az „ezred hadifestője lett”. E minőségében ő volt az illusztrátora a ''10-es honvéd'' című tábori lapnak, számos karikatúrája jelent meg benne a tisztikar tagjairól és a honvédekről. Karikatúrái annyira népszerűek voltak, hogy képeslapokon is árusították Miskolcon. Ezekből a rajzokból külön albumot is állított össze 1916-ban, ''Kacagó lapok a komoly időkből (1915–16)'' címmel. Az album áttörő sikerére jellemző, hogy még [[Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg|József főherceg]] is átlapozta, és sokszor elmosolyodott a színes rajzokon és a találó aláírásokon. Leszerelése után Meilingerrel együtt volt egy közös kiállítása Miskolcon 1917-ben, a [[Megyeháza (Miskolc)|vármegyeházán]].
 
A háború után Budapesten telepedett le, és portrékat, tájképeket, de főként női aktokat festett. A karikatúrarajzolással sem hagyott fel, több lap számára is rajzolt. 1917-ben és 1919-ben csoportos kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, 1922-ben elnyerte az Erzsébetvárosi Kaszinó, 1923-ben pedig a Műcsarnok akt-díját.
67 952

szerkesztés