„Lovagias ügy” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forrás pótlása |
|||
1. sor:
A '''Lovagias ügy''' [[Hunyady Sándor]]
▲A '''Lovagias ügy''' [[Hunyady Sándor]] [[1935]]-ben írt, később megfilmesített [[dráma|drámája]] illetve azonos című [[novella|novellája]]. A novella először az [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.|Athenaeum Kiadó]]nál jelent meg ''Az ötpengős leány'' című kötetben, 1935-ben. Az 1935-ben bemutatott Lovagias ügy Hunyady első darabja, amely [[Budapest]]et jeleníti meg, emellett az első olyan is, amely aktuális mindennapi problémával foglalkozik: a filléres gondok és az emberi méltóság összeegyeztethetetlenségével. Hogy valóban ez a központi téma, aláhúzza az is, hogy az azonos című novella a pofon és az elmaradt megtorlás történetcsírán kívül csak egy közös gondolatot tartalmaz a drámával: a párbajnál „okosabb dolgot is lehet csinálni ötven pengőn.”
== Cselekménye ==
Az
▲Az ''Aesculap'' [[orvos]]i műszernagykereskedő cég irodájában három alkalmazott dolgozik: Virág úr, a tisztes munkában megőszült ötvenes, Gizike, a termetes, ám vonzó gépírókisasszony és Pali, az ifjú és cinikus nővadász. Virág úr Gizikéért eped, de becsületes házasemberként ezt csak apró figyelmességekkel adhatja a nő tudtára, míg Gizikének Pali tetszik, de beletörődött, hogy ő és ez az első osztályú férfi csak pajtások lehetnek. Salgó, a zsugori főnök is legyeskedik Gizike körül, s az ő ajánlataira a gépírókisasszony természetesen nem mondhat nemet. Furcsa szerelmi életét a nő egykedvűen, s a kellő [[irónia|iróniával]] szemléli. Nem ilyen elégedett azonban a helyzettel Virág úr. Féltékenységében egy semmiség miatt összecsap Palival, s a fiatalember két pofont kever le neki. Virág úr elégtételt követel, majd elviharzik.
Az irodában teljes a tanácstalanság: mi a teendő egy lovagiatlan korszakban egy lovagias üggyel? Virágot ki kell engesztelni, vissza kell hívni. Már írják is a bocsánatkérő levelet, amikor Virág magától visszatér: ő nem engedheti meg magának, hogy önérzetes legyen, hisz egy családot kell eltartania. A becsületbeli ügy nyomasztó érzete alól felszabadult munkatársak túláradó örömmel fogadják Virágot, a cégvezető összetegeződik vele, Pali pedig másnap hivatalos bocsánatkérésre megy Virág lakására. A fiatalember pillanatok alatt albérlőként, majd vőjelöltként találja magát Virágéknál, így a lovagias ügy a véres elintézés helyett csendes megbékéléssel végződik.
== Bemutatói ==
A ''Lovagias ügy'' Hunyady nagy sikerű drámái közé tartozik, az ősbemutató óta többször került színre magyar színpadokon, ezenkívül {{forr|[[Milánó]]ban és [[Róma|Rómában]] is játszották 1937-ben.}} Az 1935-ös bemutatón a [[Pesti Színház]]ban [[Kabos Gyula]] (Virág), [[Gombaszögi Ella]] (Gizike), [[Muráti Lili]] (Baba) és [[Ráday Imre]] (Pali) játszották a főbb szerepeket.<ref>{{CitPer| aut = Rédey Tivadar | tit = Színház | per = Napkelet | tom = 13 | fasc = 5 | dátum = 1935-05-01 | pag = 338-342 | url=http://epa.oszk.hu/02000/02076/00279/pdf/Napkelet_1935_05_338-348.pdf}}</ref> Az ősbemutató után nem sokkal [[Lovagias ügy (film)|film]] is készült belőle, Kabos Gyula alakításával.<ref>{{CitWeb|tit=Lovagias ügy (1937)|url=http://www.imdb.com/title/tt0027907/|accd=2018-04-01}}</ref>
2012-ben a [[Karinthy Színház]] mutatta be újra, [[Verebes István]] rendezésében, [[Bajor Imre]], [[Csoma Judit]], [[Lorán Lenke]], [[Balázsovits Edit]], [[Árpa Attila]] szereplésével.<ref>
== Jegyzetek ==
|