„Szakák” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Altheim és Stiehl más szófejtései; szaka történelem |
Altheim és Stiehl más szófejtései; szakák a bronzkorban javítások |
||
1. sor:
[[Fájl:Behistun.Inscript.Skunkha.jpg|right|200px|thumb|Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a [[behisztuni felirat]] domborművén]]
A '''szakák''' közép-ázsiai szkíták. Az isszédok, az ászik, az avarok, a Ferganai-medencében honos szkíták, a kangarok és a szakaurak – önmaguk által is használt – összefoglaló neve '''szaka'''. Közép-Ázsia pusztáit az ókorban szaka népek uralták.
Az [[isszédok]] (isszédonesz: ἰσσηδόνες stb.) nevezetű nép az [[Urál (hegység)|Urál]] hegység keleti oldalán lakott.
Az [[ászik]] (aszianoi: ασιανοι, aszioi: ασιοι, iazügesz: ιαζυγες, jászok stb.) a [[Szir-darja]] alsó szakaszánál, az [[Aral-tó]] körül, valamint [[Hvárezm|Khoraszmia]] oázisának területén, az [[Amu-darja]] alsó szakaszánál telepedtek le. Szövetségük neve [[masszagéták|Masszagetai]] (Μασσαγεται), utóbb [[alánok|Alanoi]] (Αλανοι). Három törzsük görögös neve pedig [[aorszok]] (aorszoi: αορσοι stb.), ászik, [[roxolánok|rhoxolánok]] (rhoxolanoi: ροξολανοι stb.). Az aorszok neve a perzsa királyi sziklafeliratokon ''sakâ tigraxaudâ'' (hegyes fövegű szakák).
Az [[avarok]] (abaroi: αβαροι, abioi: αβιοι, aparnoi: απαρνοι, apasziakai: απασιακαι, daai: δααι, kidaritai ounnoi: κιδαριται ουννοι, ouarkhonitai: ουαρχονιται, parnoi: παρνοι, pauszikai: παυσικαι stb.) szállásterülete a Kopet-dag északi előterében volt. Nevük a perzsa királyi sziklafeliratokon ''dahâ'' (ellenségek, idegenek).
A [[Ferganai-medence|Ferganai-medencében]] letelepedett szakák saját nevét nem ismerjük. Görög forrásokban megszólításuk [[amürgi szkíták|amürgi szakák]] (szakai amürgioi: σακαι αμυργιοι), a perzsa királyi sziklafeliratokon ''sakâ haumavargâ'' (haumát fogyasztó szakák) vagy ''sakâ tyaiy para Sugdam'' (szakák, kik Szogdián túliak). Országuk neve kínai forrásokban Tajüan (大宛), azaz Nagy Jónok. A kínaiak által használt név [[III. Alexandrosz makedón király|III. Alekszandrosz]], makedón király leszerelt harcosaira utal, akiket a hadvezér Alexandreia Eszkhaté (ma [[Hudzsand]]) városába telepített.
A [[kangarok]] (kakhagai szküthai: καχαγαι σκυθαι) a Szir-darja középső szakaszának alföldjét, valamint a Talasz és a Csu folyó síkságát lakták.
21. sor:
Szemerényi kijelentése a szakák nevével kapcsolatban nehezen hihető. A ''szaka'' ugyanis a közép-ázsiai szkíták önelnevezése volt. Bizonyíték erre többek között a szakaurak címe. Nem valószínű, hogy nevük első elemét a perzsáktól kölcsönözték volna. A [[magyarok]] sem nevezik magukat oguroknak, onoguroknak, jóllehet az idegenek által rájuk ruházott elnevezések többsége az említett török szavakban gyökerezik.
Felmerülhet még ellenkező érvényű bizonyítékként az avarok egyik görögös elnevezése (apasziakai: ἀπασιάκαι, avagy aszpasziakai: ἀσπασιάκαι), melyet ''vízi szakák'', illetve ''
Az ókor tudósítói, nem különben a perzsák, a szaka nevet összefoglaló értelemben használták. Ha kifejezetten valamelyik szaka népre hivatkoztak, akkor a szaka névhez jelzőt ragasztottak (pl. szakai amürgioi, sakâ haumavargâ), vagy az illető nép saját elnevezését használták, pl. aszioi (ászik), aparnoi (avarok) szakaurakai (szakaurak).
28. sor:
A ''szaka'' kifejezés egyik jelentése a magyarban [[Czuczor Gergely|Czuczor]] és [[Fogarasi János (nyelvész)|Fogarasi]] szerént: ''„Egy-egy elvált rész valamiből, pl. a kerék talpáról abroncsrovásból kitört vagy kihullott vagy kivágott darabka, rovaték.”'' A ''szak'' kifejezés értelme pedig: ''„Rész, mely úgy tünik föl elménkben, mintha bizonyos egésztől, vagy több, hasonló nemüektől el volna választva, metszve, vágva, szabva. Ezen alapfogalom rejlik a szakad, szakaszt, szakgat, szakos, szakócza, szakmány v. szakvány származékokban.”''{{refhely|Czuczor és Fogarasi 1870}} Vagyis a szaka népesség ''kiszakadással'', ''elszakadással'' jöhetett létre. Az efféle folyamat a pusztai népek körében általános lehetett. Az ilyetén való elnevezés a magyar történelemből is ismerős lehet, gondoljunk a [[Csángók|csángókra]], kiknek neve ''csángáló'' (kószáló, elkóborló) értelmű, s a ''szakához'' félig-meddig hasonló jelentéssel bír.
A szakának nevezett szkíta csoport a bronzkor korai szakaszában, i. e. 2200–1800. között szakadt el a kelet-európai [[szkíták]]tól. Az Urál hegység nyugati oldaláról, illetve a [[Volga]] mellékéről a hegység keleti oldalára költöztek, s az [[Urál (folyó)|Urál]], a Tobol és az Isim folyó vidékén telepedtek le. E népesség a bronzkor középső szakaszában, i. e. 1800–1500. között szétterjedt Közép-Ázsia és Dél-Szibéria pusztaságain. Birtokaikat északon a tajga, nyugaton a Déli-Urál vidéke, Keleten az [[Altaj]], a [[Szajánok]] és a [[Bajkál-tó]] határolta, délen pedig a Kopet-dag, a [[Pamír]] és a [[Tien-san]].{{refhely|Koryakova and Epimakhov 2007}} Lásd még: [[Andronovói kultúra|Andronovói műveltség]].
== Gautama Buddha ==
59 ⟶ 61 sor:
* {{aut|Harmatta János}} (2004): Nagy Sándor Transoxaniában. ''Antik Tanulmányok'' '''48''' (1–2): 35–42.
* [http://www.sino-platonic.org/complete/spp127_getes.pdf {{aut|Jhutti, S. S.}} (2003): The Getes. ''Sino-platonic papers'' '''127''': 1–125.]
* {{aut|Koryakova, L.}} and {{aut|Epimakhov, A. V.}} (2007): The Urals and Western Siberia in the Bronze and Iron Ages. ''In'' {{aut|Yoffee, N.}} (ed.): ''Cambridge Wordl Archaeology''. New York.
* [https://archive.org/details/LesInscriptionsDeLaPerseAchemenide1997 {{aut|Lecoq, P.}} (1997): ''Les inscriptions de la Perse achéménide''. Traduit du vieux perse, de l’élamite, du babylonien et de l’araméen. Paris.]
* [http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/7294.html {{aut|Pozder Károly}} (2001): Sacae. ''In'' {{aut|Pecz Vilmos}} (szerk.): ''Ókori lexikon''. (Elektronikus dokumentum.) Budapest.]
| |||