„Viczián János (könyvtáros)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
== Életpályája ==
Gimnáziumi tanulmányait [[Békéscsaba|Békéscsabán]] végezte, ott is érettségizett. 1956-ban kamaszként beállt a helyi nemzetőrségbe, azonban utólag emiatt nem érte retorzió. Egyetemre2 évig segédmunkás, majd Budapesten jártbekerül az egyetemre: 1960–65 között történelem szakos tanári, 1970-ben könyvtárosi képesítést szerzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTÉ]]-n. Tanulmányai befejeztével könyvtároskülönféle lettkisebb azkönyvtárak [[Magyarosztották Tudományosbe, Akadémia1975-1979 Könyvtárközött ésaz InformációsAkadémiai Központ|MTAKiadó Könyvtárában]]lexikonszerkesztőségében dolgozott. 1979-ben doktorált, disszertációja 2002-ben jelent meg könyv alakban (''Diákélet és diákegyesületek a budapesti egyetemeken, 1914-1919''). 1980-ban az [[Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ|MTA Könyvtárába]] került, itt kezdte gyűjteni a Gulyás-féle ''Magyar írók élete és munkái''t bővítő adatokat (az alapanyag és a kiegészítés mintegy 100.000 cédulát tett ki).<ref>Hanthy Kingaː ''Az Akadémiai Kiadó egykori fantomja''; inː ''Magyar Nemzet'', 2001/jan. 13., 23. old.</ref>
 
Szerkesztőként részt vett az 1989-es katolikus ''Bibliai lexikon'' munkálataiban. 1990-ben indult meg a Gulyás-féle életrajzi lexikon folytatása, a munkát 1996-ig ösztöndíjasként végezte.
Munkássága nyomán a magyar kézikönyvek, lexikonok számos kötete a korábbinál korszerűbb szemlélettel, tömörebben és egyszersmind több információt tartalmazva jelent meg. "Fölismerte, hogy egy lexikonkötet az adatok optimális tálalásának tudománya."<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00021/00401/pdf/EPA00021_magyar_konyvszemle_2013_04_523-524.pdf Lengyel András nekrológja], in: ''Magyar Könyvszemle'', 2013/4</ref>
 
1996-ban megkapta a könyvtáros szakma legmagasabb elismerését, a [[Szinnyei József-díj|Szinnyei József-díjat]],<ref>''Magyar Nemzet'', 1996/aug. 17., 18. old.</ref> ezt azonban – szakmai önérzetére hivatkozva ''–'' nem vett át.<ref>Hanthy Kingaː ''A pontosság nem pénzkérdés''; inː ''Magyar Nemzet'', 1996/okt. 7., 12. old.</ref> 1997-ben nyugdíjazták, s élete végéig szabadúszóként dolgozott, egyre súlyosbodó betegséggel küzdve.
Szerkesztőként részt vett az 1989-es katolikus ''Bibliai lexikon'' munkálataiban.
 
Munkássága nyomán a magyar kézikönyvek, lexikonok számos kötete a korábbinál korszerűbb szemlélettel, tömörebben és egyszersmind több információt tartalmazva jelent meg. Minden kétséges adatot igyekezett ellenőrizni, dolgozószobájában hatalmas mennyiségű lexikon, repertórium, bibliográfia etc., ill. kisebb részben elektronikus adathordozó állt rendelkezésre (az internet adta lehetőségekkel csak igen kis mértékben élt). "Fölismerte, hogy egy lexikonkötet az adatok optimális tálalásának tudománya."<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00021/00401/pdf/EPA00021_magyar_konyvszemle_2013_04_523-524.pdf Lengyel András nekrológja], in: ''Magyar Könyvszemle'', 2013/4</ref>
 
A rendszerváltás után a [[Szinnyei József (bibliográfus)|Szinnyei József]] által kezdett ''[[Magyar írók élete és munkái]]'' irodalmi lexikon (14 kötetben 1891-1914) folytatását jelentő [[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]]-féle [[Magyar írók élete és munkái – új sorozat|''Magyar írók élete és munkái. Új sorozat'']] (1-6. köt., A–E betűtartomány, 1939-1944) köteteit rendezte sajtó alá, az eredeti anyaggyűjtést kiegészítve (7-19. köt., F–Ö betűtartomány,<ref>Nyárády Gáborː ''[http://epa.oszk.hu/00700/00775/00047/1405-1406.html Gulyás Pál–Viczián János: Magyar írók élete és munkái]''; inː ''Magyar Könyvszemle'', 2002/10