„Viczián János (könyvtáros)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
 
== Életpályája ==
Gimnáziumi tanulmányait [[Békéscsaba|Békéscsabán]] végezte, ott is érettségizett. 1956-ban kamaszként beállt a helyi nemzetőrségbe, azonban utólag emiatt nem érte retorzió. 2 évig segédmunkás, majd Budapesten bekerül az egyetemre: 1960–65 között történelem szakos tanári, 1970-ben könyvtárosi képesítést szerzett az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTÉ]]-n. Tanulmányai befejeztével különféle kisebb könyvtárakkönyvtárakhoz osztották be, majd 5 évre az Építésügyi Tájékoztatási Központba került. 1975-1979 között az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztőségében dolgozott. 1979-ben doktorált, disszertációja 2002-ben jelent meg könyv alakban (''Diákélet és diákegyesületek a budapesti egyetemeken, 1914-1919''). 1980-ban az [[Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ|MTA Könyvtárába]] került, itt kezdte gyűjteni a Gulyás-féle ''Magyar írók élete és munkái''t bővítő adatokat (az alapanyag és a kiegészítés mintegy 100.000 cédulát tett ki).<ref>Hanthy Kingaː ''Az Akadémiai Kiadó egykori fantomja''; inː ''Magyar Nemzet'', 2001/jan. 13., 23. old.</ref>
 
Szerkesztőként részt vett az 1989-es katolikus ''Bibliai lexikon'' munkálataiban. 1990-ben indult meg a Gulyás-féle életrajzi lexikon folytatása, a munkát 1996-ig ösztöndíjasként végezte. Az 1990-ben megjelent 7. Gulyás-kötethez Viczián János "tájékoztató jellegű bevezető tanulmányt csatolt",<ref>Czigány Lórántː ''[http://epa.oszk.hu/00000/00021/00012/0001-8e.html Szinnyei–Gulyás–Viczián]''; inː ''Magyar Könyvszemle'', 1997/1</ref> ill. mellékelte az eredeti Gulyásból (annak befejezetlensége okán) hiányzó felhasznált forrásjegyzéket.
 
1996-ban megkapta a könyvtáros szakma legmagasabb elismerését, a [[Szinnyei József-díj|Szinnyei József-díjat]],<ref>''Magyar Nemzet'', 1996/aug. 17., 18. old.</ref> ezt azonban – szakmai önérzetére hivatkozva ''–'' nem vett át.<ref>Hanthy Kingaː ''A pontosság nem pénzkérdés''; inː ''Magyar Nemzet'', 1996/okt. 7., 12. old.</ref> 1997-ben nyugdíjazták, s élete végéig szabadúszóként dolgozott, egyre súlyosbodó betegséggel küzdve.
 
Munkássága nyomán a magyar kézikönyvek, lexikonok számos kötete a korábbinál korszerűbb szemlélettel, tömörebben és egyszersmind több információt tartalmazva jelent meg. Minden kétséges adatot igyekezett ellenőrizni, dolgozószobájában hatalmas mennyiségű lexikon, repertórium, bibliográfia etc., ill. kisebb részben elektronikus adathordozó állt rendelkezésre (az internet adta lehetőségekkel csak igen kis mértékben élt). "Fölismerte, hogy egy lexikonkötet az adatok optimális tálalásának tudománya."<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00021/00401/pdf/EPA00021_magyar_konyvszemle_2013_04_523-524.pdf Lengyel András nekrológja], in: ''Magyar Könyvszemle'', 2013/4</ref>
 
A rendszerváltás után a [[Szinnyei József (bibliográfus)|Szinnyei József]] által kezdett ''[[Magyar írók élete és munkái]]'' irodalmi lexikon (14 kötetben 1891-1914) folytatását jelentő [[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]]-féle [[Magyar írók élete és munkái – új sorozat|''Magyar írók élete és munkái. Új sorozat'']] (1-6. köt., A–E betűtartomány, 1939-1944) köteteit rendezte sajtó alá, az eredeti anyaggyűjtést kiegészítve (7-19. köt., F–Ö betűtartomány,<ref>Nyárády Gáborː ''[http://epa.oszk.hu/00700/00775/00047/1405-1406.html Gulyás Pál–Viczián János: Magyar írók élete és munkái]''; inː ''Magyar Könyvszemle'', 2002/10
 
</ref> 1990-2002).<ref>Dávid Gyulaː ''[http://erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro/pdf/014David%20Gyula_Ujraindult%20Gulyas%20Pal%20monumentalis.pdf Újraindult Gulyás Pál monumentális sorozata, a Magyar írók élete és munkái]''; inː ''Erdélyi Múzeum'', 1991/1-4
 
</ref> A P-től Zs-ig terjedő betűtartomány is elkészült, ám a szerkesztő haláláig nem jelent meg (egyelőre kéziratban).<ref>Hanthy Kingaː ''[https://mno.hu/migr_1834/gulyas-a-vilagszam-705715 Gulyás, a világszám. Mire telik a magyar tudomány pénzéből?]''; inː ''Magyar Nemzet'', 2003. ápr. 12.
 
</ref>
 
Szerkesztette ''A Révai új nagylexikona segédkönyvei – A századvég magyarsága'' sorozatot (1993-1995).<ref>Hanthy Kingaː ''A lexikon és a halhatatlanság''; inː ''Magyar Nemzet'', 1993/júl. 29., 11. old.</ref> 1993-2013 között a [[Magyar katolikus lexikon|''Magyar katolikus lexikon'']] szerkesztőjeként<ref>Hanthy Kingaː ''Készül a Magyar katolikus lexikon''; ''Magyar Nemzet'', 1993/nov. 4., 11. old. </ref> 16 kötetet rendezett sajtó alá<ref>http://lexikon.katolikus.hu/</ref> (a 17., indexkötet halála után jelent meg), ill. a sorozat számos szócikkét maga írta.
 
Munkássága nyomán a magyar kézikönyvek, lexikonok számos kötete a korábbinál korszerűbb szemlélettel, tömörebben és egyszersmind több információt tartalmazva jelent meg. Minden kétséges adatot igyekezett ellenőrizni, dolgozószobájában hatalmas mennyiségű lexikon, repertórium, bibliográfia etc., ill. kisebb részben elektronikus adathordozó állt rendelkezésre (az internet adta lehetőségekkel csak igen kis mértékben élt). "Fölismerte, hogy egy lexikonkötet az adatok optimális tálalásának tudománya."<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00021/00401/pdf/EPA00021_magyar_konyvszemle_2013_04_523-524.pdf Lengyel András nekrológja], in: ''Magyar Könyvszemle'', 2013/4</ref>
 
== Művei ==