„Vidin” változatai közötti eltérés

A város helyén a Kr. e. 3. században ''Dunonia'' kelta település állt. Az 1. században a római hódítás után a ''Bononia'' nevet kapta. A rómaiak határerődöt építettek itt, a túlparti barbár betörések ellen. Az erődítményt [[444]]-ben [[Attila hun király|Attila]] hadai lerombolták, majd a 6. században [[I. JustinianusIusztinianosz bizánci császár]] újjáépíttette. [[626]]-ban az avarok foglalták el, majd szlávok telepedtek le. A szlávok ''Badin'' illetve ''Bdin'' nevet adták a településnek, innen származik a mai név. A 7. században a szlávokat a bolgár-törökök váltották fel.

1849 szeptemberében a magyar szabadságharc bukása után Törökföldre[[Oszmán Birodalom|Törökország]]ba menekült [[Kossuth Lajos]] ebben a városban írta, és bocsátotta ki híressé vált „vidini levelét”, melyben a bukás okát az „árulónak” bélyegzett [[Görgei Artúr|Görgei]] személyében jelölte meg.

[[1850]]-ben a város fellázadt a török uralom ellen, de a lázadást leverték. A város (és Bulgária) felszabadulását az 1877-78[[Orosz–török háború (1877–78)|1877–78-as orosz-török háború]] hozta meg.