„Gottfried Heinrich zu Pappenheim” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
jegyzetsablon
Pallas-szöveg lektorálása
1. sor:
{{katona infobox}}
{{pallas}}
'''Gottfried Heinrich zu Pappenheim''', gróf, ([[Treuchtlingen]], [[1594]]. [[május 29.]] – [[Lipcse (Németország)|Lipcse]], [[1632]]. [[november 17.]]) német katonatiszt, császári tábornok a [[harmincéves háború]]ban.
 
== Életpályája ==
ACsaládja a Pappenheim nemzetség treuchtlingeni ágából, annakágához ősi fészkében születetttartozik. Tanulmányainak [[Tübingen]]ben történtvégezte, befejezése utánezután beutazta Franciaországot, Angliát, Spanyolországot és Itáliát. [[1614]]-ben visszatért Németországba, ahol katolikus hitre tért, mireés [[II. Mátyás magyar király|Mátyás császár]] birodalmi udvari tanácsossá nevezte ki. MajdEzt követően [[III. Zsigmond lengyel király]] hadseregében szolgált, éselkísérte az [[I. Ál-DmitrijtDmitrij oroszországiorosz útjábancár|Ál-Dmitrijt]] elkísérte,Oroszországba; ezután pedig [[I. Miksa bajor választófejedelemnekválasztófejedelem]]nek, a katolikus[[Katolikus ligaLiga (1609)|Katolikus Liga]] fővezérének szolgálatába állottállt. 1620-ban a [[Fehérhegyi csata|Fehérhegy mellett vívott csatában]] Schlick gróf gyalogezredét megtámadta, és döntőenfontos hatottszerepet játszott a győzelem teljes kivívásáragyőzelemben; ő maga 20 sebtőlsebbel borítva,leesett lováról lehanyatlott, és csak másnap akadt reá egy vallon katona.
 
Az 1623. évi [[regensburg]]i birodalmi gyűlésen maga a császár avatta őt lovaggá és egy vértesezred (a híres pappenheimiek) parancsnokává tette. [[1626]]-ban négy véres ütközetben (Efferding, Gmunden, Vöcklabruck és Wolfseck, november 15. és 30. között) a bajor uralom és a katolikus [[ellenreformáció]] miatt elkeseredett pórokatparasztokat győzte le [[Felső-Ausztria|Felső-Ausztriában]]. Ezután az alsószász-dán háborúban vett részt és [[Albrecht von Wallenstein|Wallenstein]] első lemondása, majd [[Johann t’Serclaes Tilly|Tilly]] császári generalissimussá történt kinevezése után ennek parancsnoksága alatt lovassági tábornokká nevezték ki.
 
[[1631]]. [[május 30.|május 30-án]] katonái fontos szerepet játszottak [[Magdeburg]] csellel való bevételében és kifosztásában katonái kiváló szerepet játszottak. Az 1632-es [[lützeni csata (1632)|lützeni csatában]] a már-már győzedelmeskedő svédeket visszaszorította, ámde két golyótól súlyosan megsebesült. Lipcsébe szállították, ahol másnap meghalt.
 
==Emlékezete==
 
Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi [[Hadtörténeti Múzeum (Bécs)|Hadtörténeti Múzeumban]].
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
== Forrás ==
* {{pnl|szócikk=Pappenheim|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/079/pc007967.html#8}}
* A Pallas nagy lexikona
 
{{nemzetközi katalógusok}}