„Stephen Hawking” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
65. sor:
Cambridge-be érkezéskor Hawkingnak még nem volt szilárd elképzelése arról, mi lesz a témája doktori dolgozatának. Mivel akkoriban maga is az [[állandó világegyetem]] elméletét fogadta el, konzulensének [[Fred Hoyle]]-t szerette volna felkérni, de a neves tudós körébe nehéz volt bekerülni, így bosszúságára a szintén kiváló, de kevésbé közismert szakembert, [[Dennis Sciama|Dennis Sciamát]] kapta témavezetőnek. Hawking utóbb úgy vélte, hogy mivel Hoyle gyakran utazott külföldre, nem sokat látta volna, Sciama segítségére viszont mindig számíthatott, ami hasznosabb volt a kutatásokra nézve.<ref>Stephen Hawking: Einstein álma és egyéb írások, Vince Kiadó, Budapest, 1999. {{ISBN|963 9192 26 0}}</ref>
Ügyetlensége és rendezetlen mozgása ekkorra egyre észrevehetőbbé vált. Habár Hawking nem törődött az ekkor még enyhe problémával, édesanyja egy vizsgálatsorozatra küldte. Kéthetes – sokszor fájdalmas – tesztsorozat várt rá, és az orvosok kezdetben tanácstalanok voltak. Kiderült, hogy [[amiotrófiás laterálszklerózis]]ban, vagyis ''ALS''-ben szenved. Becslésük szerint két és fél éven belül meg fog halni. Hawkinget és családját lesújtotta a hír. Stephen azonban
Kevéssel diagnózisa előtt még 1963-ban egy szilveszteri partin ismerkedett meg Jane Wilde egyetemi hallgatóval. Ez a kapcsolat segített benne, hogy kijusson a lelki válságból. Hogy anyagi gondjaikat megoldja, megpályázott egy kutatási ösztöndíjat a ''[[Caius College]]-ban'', amit sikerült elnyernie, így 1965 júliusában összeházasodtak. Fennállt a lehetősége, hogy meg sem éri a doktori cím megszerzését, ezért belevetette magát a munkába.{{refhely|Hawking biography}} Házasságkötésük után a [[New York (állam)|New York állambeli]] [[Cornell Egyetem]]re utaztak, ahol az [[általános relativitáselmélet]]ről tartottak nyári egyetemet.
97. sor:
[[Fájl:Stephen hawking and lucy hawking nasa 2008.jpg|thumb|left|300px|Stephen Hawking lányával, Lucy Hawkinggal 2008-ban]]
Stephen Hawkingnál kevéssel 21 éves kora előtt ''motoros neuronbetegséget'', avagy ''degeneratív idegrendszeri elváltozást ([[amiotrófiás laterálszklerózis]], Lou Gehrig-kór)'' állapítottak meg, amelynek következtében a mozgatóidegek lassan elsorvadnak. Ritka, hogy e betegséggel valaki 10 évnél tovább éljen. Hawking azonban több évtizeddel élte túl a neki jósolt időt. A betegség kezdetben természetesen elkeserítette, de később szerencsésnek vallotta magát. Elmondása szerint betegsége hozzájárult tudományos sikereihez. Úgy nyilatkozott, hogy korábban unalmasnak találta a napjait, de a diagnózis után érezte, vannak dolgok, amiért érdemes élnie.{{refhely|Hawking honlapja}} Humorát se veszítette el a betegsége alatt. Arra a triviális kérdésre, hogy „Ön
Habár állapota ellenére sok évet élt meg, a mozgás- és beszédképessége hamar gyengülni kezdett. Kezdetben bottal járt, de 1969 óta [[tolószék]]be kényszerült. Folyamatos állapotromlása miatt 1974-ben már képtelen volt önállóan enni. Kezdetben az egyetemi tanítványok voltak segítségére, majd 1980-tól részidőben hivatalos ápolók is segítették, 1985-ös műtétje óta teljes egészében ápolói segítséggel élt.
147. sor:
[[Fájl:Kip Thorne at Caltech.jpg|thumb|240px|[[Kip Thorne]] 2007-ben]]
Hawking négy elhíresült nyilvános fogadást kötött, amiből hármat elveszített
==== A „biztosíték” fogadás ====
153. sor:
==== A „Thorne–Hawking–Preskill” fogadás ====
A ''„Thorne–Hawking–Preskill”'' fogadás már igazi szakmai kihívás volt. John Preskill támadta a Hawking nézete által keletkezett paradoxont. Hawking – az [[általános relativitás]] elméletre támaszkodó – feltételezése szerint
==== A Higgs-bozon fogadás ====
208. sor:
=== Magyarul ===
Két könyve, ''[[Az idő rövid története]] (A Brief History of Time)'' és ''A világegyetem dióhéjban (The Universe in a Nutshell)'' rendkívüli népszerűségnek örvend az egész világon, és klasszikus sikerkönyveknek számítanak. Bárki elolvashatja, akit érdekel a világegyetem és annak keletkezése, nem szükséges hozzá előzetes ismeret ezeken a területeken. Van egy esszégyűjteménye is, amely szintén népszerű, a ''Fekete lyukak, bébi-univerzumok és más esszék (Black Holes and Baby Universes and Other Essays).'' Több könyv előszavának megírásához felkérték (pl. Lawrence M. Krauss: A Star Trek fizikája)
* ''Az idő rövid története a nagy bummtól a fekete lyukakig''; előszó [[Carl Sagan]], ford. Molnár István, ill. Ron Miller; Maecenas, Bp., 1989
* [http://www.ujgalaxis.hu/ebooktar/einstein/nter1100.htm Stephen Hawking: ''Einstein álma és egyéb írások'']; ford. Ungvárainé Nagy Zsuzsanna,
* Stephen
*
* ''Az idő rövid története. Az ősrobbanástól a fekete lyukakig''; ford. Molnár István, Egri Győző, ill. Ron Miller; 5. felújított, átdolg. kiad.; Akkord, Bp., 2003 (''Talentum tudományos könyvtár'')
* Roger Penrose – Stephen Hawking: ''A nagy, a kicsi és az emberi elme'', Gabo Könyvkiadó, 2004
* ''A mindenség elmélete. A világegyetem eredete és sorsa''; ford. Bakó Dorottya, Papp Gábor; Kossuth, Bp., 2005
* Stephen
*
*
*
* Stephen Hawking–Leonard Mlodinov: ''A nagy terv. Új válaszok az élet nagy kérdéseire''; ford. Both Előd; Akkord, Bp., 2011
* Lucy & Stephen Hawking: ''George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz''; közrem. Christophe Galfard, ill. Garry Parsons, ford. Mezei Gábor; 2. jav. kiad.; Könyvmolyképző, Szeged, 2013
* ''Az én rövid történetem''; ford. Both Előd; Akkord, Bp., 2014
* ''Fekete lyukak. A BBC Reith-előadásai''; bev., jegyz. David Shukman, ford. Both Előd; Akkord, Bp., 2017
== Lásd még ==
227 ⟶ 232 sor:
* [[Ősrobbanás]]
* [[A mindenség elmélete]]
* Michael White–John Gribbin: ''Stephen Hawking. Élete a tudomány''; ford. M. Szabó Csilla, Seres Iván; Szakálos, Bp., 2000
* Hubert Mania: ''Isten mégis kockázik! Stephen Hawking''; ford. Dankó Zoltán; Háttér, Bp., 2005 (''Háttér kismonográfiák'')
* Kitty Ferguson: ''Stephen Hawking élete és világa. Korunk egy kivételes, ünnepelt és rettenthetetlen személyiségének élete és tudományos munkássága''; ford. Sódor Ádám; Kossuth, Bp., 2012
* John C. Lennox: ''Isten és Stephen Hawking. Mégis ki tervezte a mindenséget?''; ford. Visky S. Béla; Koinónia, Kolozsvár, 2016
== Jegyzetek ==
|