Wikipédia

„Catalaunumi csata” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎A csata előzményei: Sajátos spekulációk ki
28. sor:
450-ben [[II. Theodosius bizánci császár]] baleset áldozata lett. Utódja, [[Marcianus bizánci császár|Marcianus császár]] a kelet-római birodalom jelentős erőforrásaira támaszkodva megváltoztatta a hunok iránti politikáját,{{refhely|Bóna-Hunok|81. o.}} megszüntette a 443-tól fizetett {{szám|20700}} font arany évi adó folyósítását.{{refhely|Bóna-Hunok|56. o.}} Ez komoly belső fizetési nehézségeket okozott a hun birodalomban. A helyzet kezelésére Attila saját aranyból bizánci mintára solidusokat veretett, hogy a germán szövetségeseknek folyósítani tudja szokott járandóságukat. A hun király és a nyugat-római birodalom kapcsolatait [[Justa Grata Honoria|Honoria]] társcsászárnő esete bonyolította, aki levélben feleségül ajánlkozott és gyűrűt küldött Attilának, mert öccse, [[III. Valentinianus római császár]] gyakorlatilag fogságba vetette. Attila komolyan vette az ajánlatot, és hozományul [[Gallia]] tartományt kérte, amit már korábban szeretett volna megkaparintani. Valentinianus ezt megtagadta, árulónak tartott nővérét pedig eltüntette.{{refhely|Bóna-Hunok|82. o.}}
 
Attila ebben a helyzetben Gallia megtámadása mellett döntött, ami jelentős zsákmánnyal kecsegtethette germán szövetségeseit is. Élénk diplomáciai tevékenységgel igyekezett a korabeli Gallia [[frankok|frank]] erőit megosztani. Ebben némi segítséget kapott a Loire-menti parasztfelkelők, a [[bagaudák]]{{Wd|Q799867}} egykori vezetőjétől, Eudoxiustól, aki 448-ban Attila udvarába menekült.
 
Tekintve, hogy a hunok több népet összefogó szövetsége és a Nyugatrómai Birodalom a csatáig jó szomszédságban élt, melyhez hozzájárult a hun uralkodó, Attila és a galliai római hadsereg parancsnoka, Aetius közötti jó személyes kapcsolat is, több tényező együttesen juttatta Attilát arra az elhatározásra, hogy 451-ben megtámadja a Birodalmat. Ezek a következők voltak:
 
# A [[frankok]] közötti trónutódlási vetélkedésben Attila és Aetius különböző trónkövetelőket támogatott, és ezen vesztek össze először.
# Vita támadt a nyugatrómai császár, [[III. Valentinianus római császár|III. Valentinianus]] lánya, Honoria kapcsán is, aki kényszerházasságot kötött egy idős római szenátorral, de gyűrűt küldött és házassági ígéretet tett Attilának is, aki ezt szívesen fogadta és hozományként a Nyugatrómai Birodalom felét követelte. Kis idő múlva tárgyalások kezdődtek a hercegnő kiadatásáról, de Attila túlzó követelései miatt nem jutottak a felek egyezségre. Jordanesnek az erről szóló tudósítását mindenesetre nagyon óvatosan kell kezelni.
# [[450]]-ben a [[Bizánci Birodalom|Keletrómai Birodalom]] trónjára új császár ült. [[Marcianus bizánci császár|Marcianus]] trónra lépését követően azonnal felmondta az Attilával kötött megalázó szerződést és beszüntette az adófizetést a hunoknak. Azonkívül [[Ravenna|Ravennában]] hasonló lépésre vette rá III. Valentinianust is. Így nemcsak a Honoriáról szóló tárgyalások szakadtak meg, hanem a Nyugatrómai Birodalom is leállította az évi adó megfizetését Attilának.
# A [[vandálok]] királya, [[Geiserich vandál király|Geiserich]] csatlakozott Attilához. Emiatt a vizigót király személyes bosszújától kellett tartani, és ezért állítólag gazdag ajándékot küldött Attilának. A [[Nyugati gótok|vizigótok]] a rómaiak szövetségesei voltak, és katonai segítség nyújtásra is kötelezve voltak. Egy háború a hunok és a rómaiak között nagyon is jól jött volna Geiserichnek.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Catalaunumi_csata”