„Somló” változatai közötti eltérés

5 bájt hozzáadva ,  3 évvel ezelőtt
a
→‎Keletkezése: Érdemes megnézni, hova vezet a link
(→‎Nagy-Somlói borvidék: fajtanevek kis kezdőbetűvel)
a (→‎Keletkezése: Érdemes megnézni, hova vezet a link)
A pliocén korban a Pannóniai-tóba ömlő folyók lassan feltöltötték a területet. A tó kiszáradását követően – a harmadkor végén – a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre kerültek.
 
Ez a [[Tűzhányó|vulkáni]] aktivitás hozta létre a [[Badacsony]], [[Szent György-hegy]], [[Csobánc]], [[Gulács (hegy)|Gulács]], [[Tóti-hegy]], [[Haláp (hegy)|Haláp]] hegyeket is. A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először [[láva]]darabkák és [[vulkáni hamu]] szóródott ki. Ez a vulkáni törmelék a kráter környékére visszahullott, s rétegeződve kőzetté alakult, ez a [[tufa|vulkáni tufa]], amit a Somló esetében „bazalttufának” nevezünk. A vulkáni működés következő szakasza a lávafolyás volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épült fel maga a Somló.
 
Jellegzetes [[bazalt]] vulkanikus [[tanúhegy]], lepusztulását elősegítette a szél: a [[Pannon-tenger]] megszáradt üledékét felkapva hatalmas felhőkben szállította dél felé, egyre jobban letarolva az eredeti felszínt, de a megkeményedett lávával, bazalttal nem bírt. A területen keresztülrohanó csapadékvíz, a patakok, [[folyó]]k vize is rombolta a felszínt egyre jobban mélyülő medrével. A térszín lassan süllyedt, s így a Somló bazaltkúpja egyre jobban kiemelkedett