„Adatbázis” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: következő hozzáadása: br:Stlennvon |
|||
1. sor:
Az '''adatbázis''' azonos minőségű (jellemzőjű), többnyire
Az adatbázis fogalma nem keverendő össze az ([[adatbázis-kezelő rendszer|adatbázis-kezelővel]]), amely az adatbázis működtetésére, rendszerszintű és felhasználói folyamatainak szervezésére szolgál. Sok esetben azonban mégis egymás szinonimájaként használjuk (pl. bár a valóságban [[adatbázis-kezelő rendszer|adatbázis-kezelőket]] vásárolunk és telepítünk, mégis sokszor mondjuk, hogy „vettem/telepítettem egy adatbázist”), ha ez félreértésre nem ad okot. Az adatbázisok célja adatok megbízható, hosszú távon tartós (idegen szóval: perzisztens) tárolása, és viszonylag gyors visszakereshetőségének biztosítása.
== Osztályozásuk ==
Az adatbázisok két fajtáját szokás megkülönböztetni, a [[logikai adatbázis|logikai]] és a [[fizikai adatbázis|fizikai adatbázist]]. Előbbi lényegében a „mit tárolunk” (mit és hogyan akarunk látni az adatokból), míg utóbbi a „hogyan tároljuk” (mit és hogyan érünk el a fizikai [[háttértár|háttértáron]]) kérdésre keresi a leghatékonyabb választ. A két adatbázistípus szétválasztása azért bír nagy jelentőséggel, mert a fizikai háttértáron való állományszervezésnek és az adatok hozzáférésének, lekérdezésének szempontjai, sajátosságai jelentősen eltérnek egymástól; érdemes külön-külön optimalizálni a két feladatot.
16 ⟶ 19 sor:
Az adatbázis logikai szerkezetének kialakítása nem triviális feladat – még ha annak is tűnik. Sok szempontot kell figyelembe a tervezéskor, pl. pontosan azonosítani kell, hogy milyen adatok tárolását kívánjuk megvalósítani, azok összetettségéről, felbonthatóságáról, más adatokhoz fűződő viszonyairól kell határoznunk, de figyelni kell arra is, hogy az adatbázis hosszú távú használatából származó működési rendellenségeket már szerkezeti szinten is elkerüljük, illetve arra is, hogy minél kevesebb tárhelyet kelljen foglalni az adattároláshoz. Az adatbázisok kialakításának kérdéseivel [[adatbázis-tervezés]] foglalkozik.
==Fenntartási költségek==
Ma az adatbázisok üzemeltetése irgalmatlanul nagy összegekbe kerül. Az [[IDC]] piackutató cég adatai szerint csak az [[Egyesült Államok]]ban lévő 6500 nagy számítóközpont energiaigénye megegyezik [[Utah]] államéval. Ehhez 30 nagy erőművet kell üzemben tartani, s az elfogyasztott energia több mint az USA-ban működtetett több mint 300 millió tévékészülék energia felvétele.<ref name="elso">Forrás: [http://hvg.hu/Tudomany/20070802_vilag_t%C3%ADz_legnagyobb_adatbazis.aspx A világ tíz legnagyobb adatbázisa] – HVG Online-cikk</ref>
== A világ legnagyobb adatbázisai==
Az alábbi [[2007]]-es lista egy becslésen alapul, és nem csupán a tárolt rekordok, fájlok számát vagy összméret veszi figyelembe, hanem az információk hasznosságát. Például a [[Wikipédia]] elsősorban szöveges információkat tárol, ezért mérete sokkal kisebb, mint a videófájlokat tartalmazó [[YouTube]]-é.
A listára nem került föl [[Japán]], [[Oroszország]] és [[Kína]], valószínűleg ezekben az országokban is vannak hasonló nagyságrendű adatbázisok.<ref name="elso">Forrás: [http://hvg.hu/Tudomany/20070802_vilag_t%C3%ADz_legnagyobb_adatbazis.aspx A világ tíz legnagyobb adatbázisa] – HVG Online-cikk.</ref>
{|{{széptáblázat}}
! Sorszám !! Név !! Ország !! Felhasználási cél
|-
|align="center"|1. || [[Klímaadatok Világközpontja]] (WDCC) – a [[Max Planck Intézet]] tartja fenn ||align="center"| [[Németország]] || Tudományos kutatás
|-
|align="center"|2. || [[Az USA Nemzeti Energiakutató Tudományos Számítóközpontja]] (NERSC) ||align="center"| [[USA]] || Tudományos kutatás
|-
|align="center"|3. || [[AT&T]] ||align="center"| USA || Távközlési szolgáltató
|-
|align="center"|4. || [[Google]] ||align="center"| USA || [[Internet]]es [[Keresőrendszer (informatika)|kereső]]
|-
|align="center"|5. || [[Sprint]] ||align="center"| USA || Távközlési szolgáltató
|-
|align="center"|6 || [[ChoicePoint]] ||align="center"| USA || Kormányzati, közösségi és üzleti jellegű információk megosztása
|-
|align="center"|7. || [[YouTube]] ||align="center"| USA || [[Videómegosztás]]
|-
|align="center"|8. || [[Amazon]] ||align="center"| USA || Kiskereskedelem
|-
|align="center"|9. || [[CIA]] – az USA központi hírszerző ügynöksége ||align="center"| USA || [[Titkosszolgálat]]
|-
|align="center"|10. || USA [[Kongresszusi Könyvtár]] ||align="center"| USA || [[Könyvtár]]
|}
== Kapcsolódó oldalak ==
25 ⟶ 58 sor:
* [[Tudásreprezentáció]]
== Jegyzetek==
<references/>
[[Kategória:Informatika]]
| |||