„Csorna” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.28.144.149 (vita) szerkesztéséről Zerind szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
|||
34. sor:
Mivel a [[népvándorláskor]]ban az itt állomásoztatott római [[légió]]kat számos esetben megtámadták a barbár törzsek, ezért a rómaiak a csapatokat visszavonták [[Olaszország történelme|Itáliába]] és így fokozatosan elfoglalhatták az érkező germán-, hun- és avar törzsek a vidéket. Ebből a korból származik az aranyból készült ''hun fejedelmi diadém'', amelyet a csornai prépostsági téglagyár agyaggödrében találtak és e lelet ma a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban tekinthető meg.
A város területén ekkoriban [[avarok]] is éltek, akikről a Laky Döme utcában feltárt avarkori sír is tanúskodik.
A magyar törzsek 900 környékén átkeltek a Dunán és elkezdték elfoglalni a korábbi Pannonia provinciát. A [[honfoglalás]] idején Csornát és környékét [[Sur vezér]] és nemzetsége vette birtokba.
[[Anonymus]] így ír gestájában az eseményről: „Árpád vezér és nemesei Szent Márton hegye tövében ütöttek tábort, majd amikor a hegyre fölhágtak, Pannonia földjének szépségét látva igen megörültek. Ezután a Rábcáig nyomultak előre.”.
42 ⟶ 39 sor:
Csorna első birtokosai az [[Osl nemzetség]] tagjai voltak. [[1180]] környékén premontreiek telepedtek le a területen, akik az Osl nemzetségtől kapott földbirtokokon mezőgazdasági termelést folytattak.
A város első írásos emléke [[1226]]-ból származik. Az [[Árpád-kor]]i oklevelekben a város neve többféle írásmódban fordul elő: Chorna, Cherna, Churna, Serna, Surna. A név eredetére többféle elképzelés létezik: az egyik szerint az Osl nemzetség ősének, Sur vezérnek a nevéből származik, a másik szerint szláv eredetű,
A törökök [[1542]]-ben feldúlták a várost, majd egy évvel ezután elindították hadjáratukat a [[Rábaköz]]ben. [[Győr]] várának elestekor a várost ismét súlyos pusztítás érte a törökök által.
| |||