|
a személyszállító vonatok fogadására-indítására, (9 a [[Váci út]] felől + 4 a középcsarnokban + 4 a Podmaniczky utca felől), 2 csoport tárolóvágány, motorkocsi-karbantartó csarnok, személykocsi-karbantartó csarnok.
{{állomás infobox
| cím = 1062 Budapest, Teréz körút 55
| pozíciós térkép = Budapest
| vágányhálózati kép = Nyugati pu. vágányhálózat.gif
| vágányhálózati kép mérete = 300px
| vágányhálózati kép aláírása = A budapesti Nyugati pályaudvar vágányhálózatának színezett rajza egy 1996-os budapesti vágányhálózati térkép alapján. – Azóta a Bulcsú utcai oldalon a tehervágányok, illetve a főcsarnokon kívüli vágányok egy része elbontásra került. Kék színnel a [[Magyar Honvédség]] Hun utcai [[iparvágány]]ának kiágazása van jelölve.
}}
A '''Nyugati pályaudvar''' [[Budapest]] egyik legrégebbi [[vasút]]i [[fejpályaudvar]]a a mai [[Nagykörút]] (Teréz körút) mellett a [[Budapest VI. kerülete|VI. kerület]]ben. Nevét nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról kapta.<ref>[http://www.trainz.hu/modules/xfsection/article.php?articleid=54 Égtájak és pályaudvarok] elérve: 2008-04-24</ref>
== Funkciója ==
[[Fájl:Nyugati-pu-budapest-innen.jpg|220px|bélyegkép|A csarnok belülről]]
A fejpályaudvarról indulnak elővárosi vonatok a [[Dunakanyar]], valamint [[Vác]] felé a [[szob]]i ([[Budapest–Vác–Szob-vasútvonal|70]]-es) és [[Veresegyház]] felé a [[Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal|71]]-es vasútvonalon. [[Esztergom]]ba a [[Budapest–Esztergom-vasútvonal|2]]-es vonalon lehet eljutni. [[Cegléd]], [[Szolnok]] és [[Szeged]] irányába a [[Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal|100a]] ([[Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal]]) vonalon. [[Lajosmizse]] felé a [[Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal|142]]-es vasútvonalon közlekednek vonatok. A főbb távolsági járatok [[Keleti pályaudvar]]ra történt átcsoportosítása után a [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli pályaudvar]]hoz hasonlóan itt is a hivatásforgalom dominál.
== Története ==
[[Fájl:Budapest nyugati V43.jpg|220px|bélyegkép|Indulásra váró InterCity vonat]]
A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart ''Pesti indóház''nak nevezték. [[1846]]-tól innen indult a [[Pest (történelmi település)|Pest]] és [[Vác]] közötti vasút, Magyarország első vasútvonala. A ''Magyar Középponti Vasút'' az akkori város szélén vásárolta meg ehhez a telket. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni.
Időközben elkészültek a [[Nagykörút]] rendezési tervei, melynek útjában állt a pályaudvar. A
tulajdonos [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|Osztrák Államvasút Társaság]] (későbbi neve Osztrák-Magyar Államvasút Társaság) elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. Mindezt [[Klösz György]] fényképfelvételei is megörökítették. Az új csarnok kissé északabbra került a régitől, melyet keresztülvágott a Nagykörút. A régi csarnok déli végéhez hozzáépített irodaépület még sokáig, az 1970-es évekig megmaradt, átkerülve a körút túloldalára, szemben az új csarnokkal.
Az új pályaudvar terveit az osztrák [[August de Serres]] építész és a később az [[Eiffel-torony]]ról világhírűvé vált párizsi [[Gustave Eiffel]] cége készítette. A társtervező Bernárdt Viktor volt, amiért Ferenc József-rend kitüntetést is kapott. Az új pályaudvar [[1877]]. [[október 28.|október 28]]-án<ref>Tarján Tamás: [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1877_oktober_28_a_nyugati_palyaudvar_megnyitasa/ 1877. október 28. A Nyugati pályaudvar megnyitása]. - RubicOnline. Kalendárium, 2011. okt. 28.</ref> nyílt meg. A pályaudvar [[vas]]szerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.
A pályaudvar 1891-ben kapta a Nyugati nevet - összefüggésben az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság államosításával. Hasonlóképpen ettől kezdve nevezzük a Keleti pályaudvart Keletinek. A [[Kandó Kálmán|Kandó]] mozdonyok próbái a Nyugati pu. és Dunakeszi-Alag viszonylatban végezték. Ezt a szakaszt és a pályaudvar vágányait [[1923]]-ban [[villamos vontatás|villamosított]]ák.
[[1977]]–[[1979]] között zajlott utoljára jelentősebb rekonstrukció a pályaudvaron. [[1981]]-ben érte el az [[M3-as metróvonal]] a Nyugati teret (akkoriban Marx tér), ami alá [[aluljáró]] rendszert építettek és [[felüljáró]]t emeltek a [[Bajcsy-Zsilinszky út (Budapest)|Bajcsy-Zsilinszky út]] és a [[Váci út]] között. Emiatt lebontották a pályaudvar melletti épületet, az egykor kétes hírű szállodát, amelyet a népnyelv a pályaudvarról „Westend”-nek nevezett. Az elnevezés azóta a Váci úti áruforgalmi raktárak helyén épült [[WestEnd City Center]] [[bevásárlóközpont]] neveként él tovább. A pályaudvar felújítása teljesen csak [[1988]]-ra fejeződött be. A metró építésével egy időben került perontető az 1-6 és 11-12-es számú vágányok peronjai fölé. A 11 és a 12-es vágányok közötti kivételével a többit [[1999]]-ben a WestEnd építése miatt lebontották. Az új parkolóház és tetőkert pedig befedte a korábbi tetők vágányait. 1998-ban újult meg a [[Nagykörút]] felüli homlokzat.
[[2005]] körül tervek születtek a [[Kormányzati Negyed]] megépítésére, amely a Nyugati Pályaudvar felszámolásával járt volna. A tervek szerint a pályaudvar szerepét [[Rákosrendező pályaudvar|Rákosrendező]] vette volna át, ahová a meghosszabbított [[M1-es metróvonal]] járt volna ki. A pályaudvar csarnoka műemlékként megmaradt volna más funkcióval, míg az állomási és kocsitároló vágányok területét beépítették volna a kormányzati negyed, illetve magán ingatlanbefektetők épületeivel. A tervek fő célja a belvárosi vasúti terület hasznosítása lett volna, közlekedésszervezési szempontból átgondolatlan és költséges elemeket tartalmazott. A projekt viszonylag hamar megbukott a gazdasági válság miatti állami költségcsökkentések miatt, azonban egyes vasúti területeken bontások történtek a tervezett ingatlanfejlesztések érdekében: körülbelül 2005-ben bontották el a [[Lehel tér]] felőli raktárakat azok iparvágányaival, helyükön fizető parkoló létesült. 2006-ban – már közvetlenül a [[Kormányzati Negyed]] építése miatt – bontották le Podmaniczky utcai oldalon a dízelszínt továbbá a 17. vágány melletti (18.–22.) vágányokat és épületeket. Azóta egyik területen sem épült semmi.
A 2000-es évek folyamán azonban felértékelődött az elővárosi vasúti közlekedés szerepe, amelynek kulcsfontosságú tényezője a belvárosi, jó kapcsolatokkal rendelkező Nyugati Pályaudvar. Így a pályaudvar felszámolása helyett megtartása, fejlesztése várható, bár a tervek megvalósítása folyamatos csúszást szenved. A pályaudvar műszakilag elavult, egyaránt szükséges a csarnok műemléki felújítása, valamint a vágányhálózat és a biztosítóberendezés átépítése, a vágányelrendezés módosítása a kapacitásnövelés érdekében.
== Műszaki jellemzők ==
* Vágányok száma: 17 vágány a személyszállító vonatok fogadására-indítására, (9 a [[Váci út]] felől + 4 a középcsarnokban + 4 a Podmaniczky utca felől), 2 csoport tárolóvágány, motorkocsi-karbantartó csarnok, személykocsi-karbantartó csarnok.
* Csarnok hossza: 146 m
* Középcsarnok szélessége: 42 m
* Középcsarnok legnagyobb magassága: 25 m
* Biztosító-berendezés: Siemens-Halske vonóvezetékes berendezés és Domino-55 (az 1-7. vágányokon), fényjelzőkkel.
==ForgalomForgalo==
{{forgalom-fejléc}}
{{Budapest–Kecskemét–Szeged-személyvonat}}
{{Budapest–Lajosmizse-személyvonat}}
{{Budapest–Cegléd–Szolnok-személyvonat}}
{{Budapest–Cegléd–Szolnok-gyorsított személyvonat}}
{{Budapest–Cegléd–Szolnok-zónázó személyvonat}}
{{Budapest–Záhony-személyvonat}}
{{Budapest–Szob-személyvonat}}
{{Budapest–Szob-gyorsított személyvonat}}
{{Budapest–Szob-zónázó személyvonat}}
{{Budapest–Vác-személyvonat}}
{{Budapest–Vác-gyorsított személyvonat}}
{{Budapest–Esztergom-személyvonat}}
{{Budapest–Esztergom-gyorsított személyvonat}}
{{Piliscsaba–Budapest-gyorsított személyvonat}}
{{Zajta–Debrecen–Budapest-sebesvonat}}
{{Debrecen–Budapest-sebesvonat}}
{{Szentes–Budapest-sebesvonat}}
{{Budapest–Záhony-sebesvonat}}
{{Bp-Szeged gyorsvonat}}
{{Szeged–Budapest-gyorsvonat}}
{{kör-IC}}
{{Budapest–Nyíregyháza-InterCity}}
{{Budapest–Záhony-InterCity}}
{{Budapest–Prága-EuroCity}}
{{Budapest–Hamburg-EuroCity}}
{{Budapest–Varsó-EuroCity}}
{{s-end}}
=== Belföldi ===
;IC – Intercity járatok
! width=21%|Vonat !! Útvonal !!
|-
||| rowspan="4" ||| rowspan="4" |270 km<br><small>2ó 58p</small>
| 608 - HAJDÚ <small>IC</small> || rowspan=4|'''Budapest-Nyugati''' – [[Zugló megállóhely|Zugló]] – [[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispest]] – [[Ferihegy megállóhely|Ferihegy]] – [[Cegléd vasútállomás|Cegléd]] – '''[[Szolnok vasútállomás|Szolnok]]''' – Püspökladány – Hajúszoboszló – '''[[Debrecen vasútállomás|Debrecen]]''' – '''Nyíregyháza''' || rowspan=4|270 km<br><small>2ó 58p</small>
|-
|
| 612 - SZABOLCS <small>IC</small>
|-
|
| 614 - NYÍRSÉG <small>IC</small>
|-
|
| 618 - CÍVIS <small>IC</small>
|-
||| rowspan="4" ||| rowspan="4" |336 km<br><small>3ó 58p</small>
| 624 - UNG <small>IC</small> || rowspan=4|'''Budapest-Nyugati''' – [[Zugló megállóhely|Zugló]] – [[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispest]] – [[Ferihegy megállóhely|Ferihegy]] – [[Cegléd vasútállomás|Cegléd]] – '''[[Szolnok vasútállomás|Szolnok]]''' – Püspökladány – Hajúszoboszló – '''[[Debrecen vasútállomás|Debrecen]]''' – '''Nyíregyháza''' – Kisvárda – Záhony || rowspan=4|336 km<br><small>3ó 58p</small>
|-
|
| 626 - BEREG-KRASZNA <small>IC</small>
|-
|
| 628 - DÉLIBÁB <small>IC</small>
|-
|
| 1626 - RÉTKÖZ <small>IC</small>
|-
||| rowspan="5" ||| rowspan="5" |540 km<br><small>6ó 7p</small>
| 650 - HOLLÓ <small>IC</small> || rowspan=5|'''Budapest-Nyugati''' – [[Zugló megállóhely|Zugló]] – [[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispest]] – [[Ferihegy megállóhely|Ferihegy]] – [[Cegléd vasútállomás|Cegléd]] – '''[[Szolnok vasútállomás|Szolnok]]''' – Püspökladány – Hajúszoboszló – '''[[Debrecen vasútállomás|Debrecen]]''' – '''Nyíregyháza''' – Tokaj – Szerencs – '''[[Tiszai pályaudvar|Miskolc-Tiszai]]''' – Füzesabony – '''[[Keleti pályaudvar|Budapest-Keleti]]''' || rowspan=5|540 km<br><small>6ó 7p</small>
|-
|
| 652 - PÁVA <small>IC</small>
|-
|
| 654 - RIGÓ <small>IC</small>
|-
|
| 656 - KÓCSAG <small>IC</small>
|-
|
| 658 - VÉRCSE <small>IC</small>
|-
||| rowspan="15" ||| rowspan="15" |
| 700 - KÁRÁSZ <small>IC</small> || rowspan=15|'''Budapest-Nyugati''' – [[Zugló megállóhely|Zugló]] – [[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispest]] – [[Ferihegy megállóhely|Ferihegy]] – [[Cegléd vasútállomás|Cegléd]] – Nagykőrös – '''[[Kecskemét vasútállomás|Kecskemét]]''' – Kiskunfélegyháza – [[Kistelek vasútállomás|Kistelek]] – Szatymaz – '''[[Szeged pályaudvar|Szeged]]''' || rowspan=15|
|-
|
| 702 - TISZAVIRÁG <small>IC</small>
|-
|
| 704 - ARANYHOMOK <small>IC</small>
|-
|
| 706 - PAPRIKA <small>IC</small>
|-
|
| 708 - FESZTY <small>IC</small>
|-
|
| 712 - HÍRÖS <small>IC</small>
|-
|
| 714 - KODÁLY <small>IC</small>
|-
|
| 716 - DANKÓ PISTA <small>IC</small>
|-
|
| 718 - BUGAC <small>IC</small>
|-
|
| 722 - TORONTÁL <small>IC</small>
|-
|
| 724 - MÓRA <small>IC</small>
|-
|
| 726 - KISKUN <small>IC</small>
|-
|
| 732 - NAPFÉNY <small>IC</small>
|-
|
| 734 - TÖMÖRKÉNY <small>IC</small>
|-
|
| 736 - MAROS <small>IC</small>
|-
|}
| 