Wikipédia

„Amerikai Egyesült Államok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
10 915 szerkesztés
Visszavontam az utolsó  változtatást (188.143.42.172), visszaállítva Pasztilla szerkesztésére
Akakukk (vitalap | szerkesztései)
37 szerkesztés
Megújítottam a városok listáját és újabb információra cseréltem másik Wikipédia oldalakról szedve össze.
95. sor:
 
* '''[[Appalache-hegység]]'''
 
ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a [[Hudson (folyó)|Hudson-folyó]] két részre tagol. Az északi része a [[Kaledóniai-hegységrendszer|Kaledóniai-]], a déli része a [[Variszkuszi-hegységrendszer]] tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki ([[Új-Fundland|Newfoundland]], [[Új-Brunswick|New-Brunswick]]). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.
 
* '''Belső- vagy Központi-síkság'''
108 ⟶ 109 sor:
* [[Ontario-tó]]
 
Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a [[Niagara]] lépcsője, a [[Niagara-vízesés]]. A jégkorszak következményeként [[moréna]]vonulatok alakultak ki itt (például: [[Oak Ridge (Tennessee)|Oak Ridge]] – [[Tennessee]] államban).
 
* '''[[Mississippi-medence]]'''
 
Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban [[lösz]]. A [[pleisztocén]] kor jégtakarója a [[Missouri (folyó)|Missouri]] és [[Ohio]] (a [[Mississippi (folyó)|Mississippi]] mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.
 
* '''Préri-tábla'''
117 ⟶ 119 sor:
 
* '''Partmenti síkságok'''
Délkeleten a [[Mexikói-öböl]] és az [[Atlanti-óceán]] határolja, tengeri (harmadidőszakból[[harmadidőszak]]<nowiki/>ból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.
 
[[Fájl:Monumentvalley.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|[[Monument Valley]]]]
129 ⟶ 131 sor:
[[Fájl:MtHood TrilliumLake.jpg|jobbra|bélyegkép|220px|A [[Mount Hood]] [[Oregon]] államban]]
 
A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók[[tűzhányó]]<nowiki/>k továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.
 
* '''Belső medencék és fennsíkok'''
A [[Kolumbia-medence|Kolumbia-medencén]] hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A [[Nagy medence]] száraz területén sós tavak és sósivatagok[[sósivatag]]<nowiki/>ok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). A [[Colorado-fennsík]] különleges látványt nyújt, mert a [[Colorado (folyó)|Colorado]] folyó bevágódása [[kanyon]]okat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand Canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásra rakódás egyetlen kapavágás nélkül.
 
Az USA legmagasabb pontja az alaszkai [[Denali]] 6194 m.
179 ⟶ 181 sor:
|File:Bighorn, Grand Canyon.jpg|[[Kanadai vadjuh]]
|File:Rocky-mountain-elk.jpg|[[Sziklás-hegységi vapiti]]
}}Az '''[[United States Environmental Protection Agency|Amerikai Környezetvédelmi Hivatal]],''' az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] szövetségi kormányzatához tartozó hivatal, melynek feladata a vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozás, az emberi egészség védelme a természeti erőforrások: föld, víz, levegő megőrzésén keresztül. Az EPA létrehozását [[Richard Nixon]] kezdeményezte, működését 1970. december 2-án kezdte meg, ettől kezdve ez a hivatal az első számú felelős az Amerikai Egyesült Államok [[Környezetvédelem|környezetvédelmi]] tárgyú szabályozásáért. Igazgatóját közvetlenül az USA elnöke jelöli ki. Az EPA nem tartozik a kormányügynökségek közé, de általában vezetője bekerül a kabinetbe. A jelenlegi hivatalvezető és helyettese Stephen L. Johnson, illetve Marcus Peacock. A hivatalnak mintegy 18 000 főállású alkalmazottja van, a 2007-es adatok szerint 7,3 milliárd [[USD]]-vel gazdálkodhatott.{{lásd|:Kategória:Az USA növényvilága|:Kategória:Az USA állatvilága}}
}}
{{bővebben|United States Environmental Protection Agency}}
{{lásd|:Kategória:Az USA növényvilága|:Kategória:Az USA állatvilága}}
 
Az Egyesült Államok ökológiailag rendkívül változatos. Az 1973-as veszélyeztetett fajokról szóló törvény védi a veszélyeztetett fajokat és azok élőhelyeit.
413. sor:
{{jelmagyarázat|#983d71|[[afrikaiak]]}}
]]
* Etnikai megoszlás: fehér 80%, [[Afroamerikaiak|afro-amerikai]] 13%, ázsiai 4,5%, őslakos ([[Indiánok|indián]], [[eszkimók|eszkimó]], aleut) 1%, kettő vagy több etnikumhoz tartozó 1,5%, spanyol anyanyelvű (csikánó) 15,2%, [[Romák|cigány]] 0,4%.
* '''Népességnövekedés'''
Az Egyesült Államok [[népességnövekedés]]e kiemelkedően magas minden másik fejlett [[ország]]hoz képest. A minden évben jelentős mértékű [[bevándorlás]] mellett magasak a születési és halálozási mutatók, valamint az átlagos gyermekvállalási ráta is magas. Ez a népességnövekedés azonban minden etnikumnál különböző értéket mutat, vonatkozik ez a születésekre és a migrációra egyaránt. [[2050]]-re megváltozhat az ország etnikai megoszlása. Spanyol anyanyelvű lehet az akkori népességnek akár 25%-a is. Az ázsiaiak aránya 7% körül alakulhat. Az afro-amerikaiak aránya valószínűleg nem változik lényegesen a mostanihoz képest, tehát 14% körül lesz. A nem spanyol anyanyelvű fehérek aránya viszont 55% körüli értékre csökkenhet, népességszám alapján viszont a mostanihoz képest biztosan többen lesznek. 2050-re valószínűleg 420 millió körül alakul majd az Egyesült Államok lakóinak száma. Egyes adatok szerint ez akár a 438 milliót is elérheti. A népességszám változásában jelenleg is nagy jelentőségű a migráció alakulása. A jelenlegi bevándorlásoknak több, mint a 60%-a kizárólag a mexikói határ környékén összpontosul, de emellett jelentős a karibi és az ázsiai térségből irányuló bevándorlás is. Napjainkban jelentős problémákat okoz az országnak az illegális bevándorlás. Jelenlegi becslések szerint mintegy 12 millióan tartózkodnak engedély nélkül az országban. Az Egyesült Államokban [[2007]]-es adatok szerint egy [[nő]]re átlagosan 2,1 gyermek jutott. Hasonlóan magas gyermekvállalási rátával a fejlett országok közül [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] és [[Franciaország]] rendelkezik. Sok középosztálybeli családban van legalább 2 gyermek. Azonban ez az adat is más értékeket mutat a különböző etnikumokra vonatkoztatva. A gyermekvállalás a legmagasabb a spanyol anyanyelvűeknél, ahol átlagosan egy nőre 3 gyermek jutott. Az afro-amerikaiaknál egy nőre 2,2 gyermek, az ázsiaiaknál egy nőre 1,9 gyermek, a fehér amerikaiaknál pedig egy nőre átlagosan 2 gyermek jutott. A bevándorlás és a születésszám alakulása mellett kis mértékben ugyan, de hozzájárul a növekedéshez a várható élettartam tartós növekedése és a csecsemőhalandóság csökkenése is. A növekedés mértékét illetően többféle előrejelzés van a jövőre, de 40 év múlva valószínűleg 400 millió felett lesz az Egyesült Államok lélekszáma, megtartva ezzel a 3. helyet az országok között.
430. sor:
[[Fájl:Chicago buildings.jpg|border|145px|Chicago]]<br /><small>[[Chicago]]</small><br />
[[Fájl:Houston Skyline11.jpg|145px|border|Houston]]<br /><small>[[Houston]]</small><br />
[[Fájl:AtlantaGeorgia.jpg|145px|border|AtlantaGeorgia]]<br />[[Nashville (Tennessee)|<small>[[Atlanta]]Nashville</small>]]<br />
[[Fájl:Miami downtown.JPG|145px|border|Miami]]<br />[[Detroit|<small>[[Miami]]Detroit</small><br />]]
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|<small>#</small>
! style="text-align:left; background:#f5f5f5;"|Város (Állam)
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|Város (20112016)
! style="text-align:center; background:#f5f5f5;"|Agglomeráció (20112016)
| rowspan=29 |
[[Fájl:Philly skyline.jpg|145px|border|Philadelphia]]<br /><small>[[Philadelphia]]</small><br />
444. sor:
[[Fájl:Seattle 4.jpg|border|145px|Seattle]]<br /><small>[[Seattle]]</small><br />
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 1 ||align=left | '''[[New York]]''' ([[New York (állam)|New York]]) || 8 244537 910673 || 1923 015782 900195
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 2 ||align=left | '''[[Los Angeles]]''' ([[Kalifornia]]) || 3 819976 702322 || 1318 000879 000763
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 3 ||align=left | '''[[Chicago]]''' ([[Illinois]]) || 2 707 120,704,958 || 9 504544 753381
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 4 ||align=left | '''[[Houston]]''' ([[Texas]]) || 2 145 146,303,482 || 6 086496 538
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 5 ||align=left | '''[[PhiladelphiaPhoenix, Arizona|Phoenix]]''' ([[PennsylvaniaArizona]]) || 1 536 471,615,017 || 56 992072 414413
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 6 ||align=left | '''[[Phoenix, Arizona|PhoenixPhiladelphia]]''' ([[ArizonaPennsylvania]]) || 1 469 471,567,872 || 4 263 236
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 7 ||align=left | '''[[San Antonio]]''' ([[Texas]]) || 1 359 758,492,510 || 2 194 927,025,467
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 8 ||align=left | '''[[San Diego]]''' ([[Kalifornia]]) || 1 326 179,406,630 || 3 140 069
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 9 ||align=left | '''[[Dallas]]''' ([[Texas]]) || 1 223 229,317,929 || 6 526 5487,433,323
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 10 ||align=left | '''[[San José (Kalifornia)|San José]]''' ([[Kalifornia]]) || 967 4871,025,350 || 1 865 450
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 11 ||align=left | '''[[JacksonvilleAustin (FloridaTexas)|JacksonvilleAustin]]''' ([[FloridaTexas]]) || 827 908947,890 || 1 360 251
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 12 ||align=left | '''[[IndianapolisJacksonville (Florida)|Jacksonville]]''' ([[IndianaFlorida]]) || 827 609880,619 || 1 778 568
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 13 || align=left | '''[[AustinSan Francisco (TexasKalifornia)|AustinSan Francisco]]''' ([[TexasKalifornia]]) || 820 611870,887 || 1 783 5197,622,374
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 14 ||align=left | '''[[San FranciscoColumbus (KaliforniaOhio)|San FranciscoColumbus]]''' ([[KaliforniaOhio]]) || 812 826860,090 || 4 391 0371,740,575
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 15 ||align=left | '''[[Columbus (Ohio)|ColumbusIndianapolis]]''' ([[OhioIndiana]]) || 797 434855,164 || 1 858 464
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 16 ||align=left | '''[[Fort Worth (Texas)|Fort Worth]]''' ([[Texas]]) || 758 738854,113 || 6 526 548
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 17 ||align=left | '''[[Charlotte]]''' ([[Észak-Karolina]]) || 751 087842,051 || 1 795 4722,257,315
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 18 ||align=left | '''[[DetroitSeattle]]''' ([[MichiganWashington (állam)]]) || 706 585704,352 || 4 285 832,473,654
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 19 ||align=left | '''[[El PasoDenver (TexasColorado)|El PasoDenver]]''' ([[TexasColorado]]) || 665 568693,060 || 820 7903,500,179
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| 20 ||align=left | '''[[MemphisEl Paso (TennesseeTexas)|MemphisEl Paso]]''' ([[TennesseeTexas]]) || 652 050683,080 || 1 325 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| ..21 || align="left" | '''[[Washington D.C.|Washington]] ([[District of Columbia]])''' || 630 000681,170 || 5 700 0008,348,729
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| ..22 || align="left" | '''[[Denver (Colorado)|DenverBoston]]''' ([[ColoradoMassachusetts]]) || 630 000673,184 || 2 600 0007,350,415
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| ..23 || align="left" | '''[[BostonDetroit]]''' ([[MassachusettsMichigan]]) || 625 000672,795 || 4 500 0005,752,721
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| ..24 || align="left" | '''[[BaltimoreNashville]]''' ([[MarylandTennessee]]) || 620 000660,388 || 2 700 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| ..25 || align="left" | '''[[SeattleMemphis (Tennessee)|Memphis]]''' ([[Washington (állam)Tennessee]]) || 620 000652,717 || 3 500 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| ..26 || align="left" | [[Portland (Oregon)|'''[[Nashville]]Portland''' ([[TennesseeOregon)]]) || 620 000639,863 || 1 590 0002,255,432
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| ..27 || align="left" | [[Oklahoma City|'''[[Atlanta]]Oklahoma City''']] ([[Georgia (állam)|GeorgiaOklahoma]]) || 420 000638,367 || 5 200 000
|-
| style="text-align:center; background:#f0f0f0;"| ..28 || align="left" | [[Las Vegas|'''[[Miami]]Las Vegas''']] ([[FloridaNevada]]) || 410 000632,912 || 5 500 0006,250,827
|}
 
531. sor:
=== Ipar ===
==== Bányászat ====
* [[Feketekőszén|feketeszén:]] [[Appalache-hegység]] nyugati lábánál, Öt tó-vidéken
* vasérc: Felső-tó vidékén,
* színes- és nemesércek: Sziklás-hegység, [[Alaszka]]
* [[uránérc]]: [[Sziklás-hegység]]
* kőolaj, földgáz: Kalifornia, [[Mexikói-öböl]] partján (Texas, [[Louisiana]]), Alaszkában – kimerülőben
* kősó: Texas
557. sor:
 
Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl partján épültek legnagyobb kőolaj-finomítók. Nagyobb ipartelepek:
* vaskohászat: Appalache-vidék ([[Pittsburgh]], [[Bethlehem (USA)|Bethlehem]]), Nagy Tavak vidéke ([[Buffalo (New York)|Buffalo]], [[Cleveland]], [[Detroit]], [[Chicago|Chicago-]]Gary, Duluth)
* alumíniumkohászat: [[New Orleans (település)|New Orleans]], Mobile, Baton Rouge,
* autógyártás: [[Detroit]], [[Cleveland]], Buffalo, [[Baltimore]], Kansas City
628. sor:
 
=== Légi ===
Az Egyesült Államokban 2008-ban közel 15&nbsp;000 repteret tartottak számon, amellyel világelsők. A nagyobb városoknak általában több repülőtere van, amelyeket az utasszállító légitársaságok előszeretettel ki is használnak. Érdekesség, hogy az USA az egyetlen ország, amelynek nincs nemzeti légitársasága. 2001. szeptember 11. óta különösen magas szintű a repülőterek biztonsági szintje. De sok légitársaság üzemel az Egyesült Államokban. ([[American Airlines]], [[Northwest Airlines]], [[Delta Air Lines]])
 
A legfrekventáltabb belföldi útvonal a [[New York]] - [[Los Angeles]] útvonal, amelyen évente megközelítőleg 1,8 millió ember utazik; a legfrekventáltabb külföldi útvonal pedig a [[New York]] - [[London]] útvonal, amit évente 3 millió utas használ.
705. sor:
Motorsportok terén igen gazdag az Egyesült Államok, itt rendezik meg például 1948 óta a [[NASCAR]] sorozatot valamint a rivális bajnokságát, az [[IndyCar Series]]t. 1911 óta rendezik meg a legendás [[Indianapolisi 500|Indianapolis 500]] elnevezésű viadalt, mely egész Amerikában nagy népszerűségnek örvend, illetve 1959 óta a [[Daytona 500]]-at, melyet a "NASCAR Super Bowl-jának" is neveznek az országban.
 
Az USA két Forma-1-es vb-győztest adott a világnak: 1961-ben [[Phil Hill]], 1978-ban pedig [[Mario Andretti]] lett világbajnok. 2010-ben debütált volna a [[Formula–1]]-ben a [[USF1]], az első amerikai F1 alakulat, de pénzügyi gondok miatt nem vállalták az indulást, 2016-tól azonban mégis lesz az Államoknak csapata a [[Haas F1 Team]] személyében, melynek tulajdonosa a NASCAR-ban is ismert csapattulajdonos, [[Gene Haas]].
 
[[Michael Phelps]] minden idők eddigi legsikeresebb sportolója az ötkarikás játékokon, a 2008-as pekingi olimpián úszásban megszerzett 8 egyéni aranyérmével világrekordernek számít.
761. sor:
* Jelképesen [[2006]]. [[október 17.|október 17-én]], magyar idő szerint 13:42-kor érte el az ország népessége a 300 milliót.<ref>{{cite web|url=https://index.hu/politika/kulfold/three4030/ |title=300 millióan az amerikaiak |publisher=[[Index.hu|Index]]|date=2006-10-17 |accessdate=2010-04-01}}</ref>
 
Az amerikaiak életében központi helyet foglal el az autó. A családok négyötödének van legalább egy kocsija. A személyforgalom 83%-át ezzel bonyolítják le. A kipufogógáz okozta szennyeződés így egyre több államot késztet arra, hogy szigorúan ellenőrizze a gépkocsik szennyezőanyag-kibocsátását.{{forrás}}
 
* Az amerikai állampolgároknak átlagosan több az adósságuk mint a vagyonuk.
 
''Lásd: [[Az amerikai álom]]''
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Amerikai_Egyesült_Államok”