Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
|név = Bódy Gábor
|kép = Bódy Gábor életmubemutató (1987) propgramfüzet borító.jpg
|képaláírás = Bódy Gábor életműbemutató (1987, programfüzet-borító, 1987)
|születési név = Bódy Gábor
|művésznév =
|élettárs =
|gyermekei = Zita (1977), Caspar-Maria Zoltán Leopárd (1981)
|aktív évek = [[1969]]–[[1985]]-től haláláig
|híres szerepei = önmagaként: ''de Occulta Philosophia''; álpap: ''Kutya éji dala''; önmagaként: ''Beszélgetés kelet és nyugat között'', Botos (agitátor): ''Agitátorok''
<!--MAGYAR DÍJAK-->
}}
 
'''Bódy Gábor''' ([[Budapest]], [[1946]]. [[augusztus 30.]] – Budapest, [[1985]]. [[október 24.]]) [[filmrendező]], [[videoművész]] és [[teoretikus]].
 
AAz [[1970-es évek|hetvenes1970-es]]–[[1980-as évek|nyolcvanas80-as évek]] magyar és összeurópai film- és videoművészetének meghatározó személyisége. Második nagyjátékfilmje, a ''[[Nárcisz és Psyché]]'' (1980), amelyet egy szemléletmód, az „új narrativitás” jegyében forgatott, költségvetését tekintve akkoriban minden idők legnagyobb magyar filmprodukciója volt,{{forr}} s a [[1980-as évek|80-as évek]]benés igazi „kultuszfilm”kultuszfilm lett.{{forr}} A ''Kutya éji dala'' című harmadik nagyjátékfilmje a hazai filmgyártás történetében mindmáig az egyik legkisebb költségvetésű produkció.{{forr}} Bódy filmművészete mellett videoművészete, azzal kapcsolatos aktivitása és elméleti munkássága is meghatározó.
[[Fájl:Bódy Gábor Weöres Sándornál Patricia Adriani-val és Udo Kier-rel.jpg|bélyegkép|jobbra|250 px250px|[[Bódy Gábor]] (j.) [[Weöres Sándor]]nál [[:es:Patricia AdrianivalAdriani|Patricia Adriani]]val és [[Udo Kier]]rel (fotó: [[Vető János]])]]]]
 
== Élete és munkássága ==
[[Fájl:Body Raday63.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Emléktáblák Budapest IX. kerületében|'''Bódy Gábor''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Ráday utca 63. szám alatt]]]]
 
Bódy filmjei a [[szocializmus]] idején készültek, amikor minden filmmel kapcsolatos ügy a pártapparátus szigorú felügyelete alá tartozott. A párt a filmet olyan művészeti ágnak tekintette, amely a tömegekhez szól és politikai hatást gyakorolhat rájuk, ezért kemény szabályozást (cenzúrát) léptettek életbe, amely miatt a kísérleti vagy ellenzéki filmek szinte arra sem kaphattak esélyt, hogy egyáltalán elkészüljenek. Noha Magyarországon a kultúrpolitika némileg liberálisabb volt, mint a keleti tömb más országaiban, a magyar filmművészekfilmesek így is szoros ellenőrzés alatt álltak, s a Bódyhoz hasonló temperamentumú alkotók csak rendkívüli nehézségek árán tudták elképzeléseiket a gyakorlatban is megvalósítani. Ennek ellenére az [[Aczél György|Aczél-korszakban]] a mozgástér olykor szabadabbá vált olyan művészek számára, mint Bódy. Erre példa az Aczélnak köszönhető – már 1959-ben megalakult, a magyar szövegkönyvíróról, kritikusról és teoretikusról elnevezett – [[Balázs Béla Stúdió]] (BBS), ahol kísérleti és rövidfilmek, majd hosszabb játékfilmek is készülhettek, viszonylag szabad légkörben. A BBS a legtehetségesebb magyar filmes alkotók, filmrendezők gyűjtőhelyévé vált.
 
„Bódy a magyar kultúrpolitika kivételezettjekivételezettje” volt”volt, a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után azonban kiderült, hogy szakmai előrejutását nem csupán tehetségének köszönhette. Mint több más filmrendező és kulturális közszereplő, beszervezett ügynökként ő is éveken keresztülát a [[Belügyminisztérium|BM]] beszervezett ügynöke volt,jelentett aki szakmai és privát kapcsolatairól jelentetta [[Belügyminisztérium|BM]]-nek. Mivel azonban az ügynökaktákat Magyarországon mindeddig nem hozták nyilvánosságra, az egészről csak töredékes kép áll rendelkezésre.<ref>{{hiv-web|url=http://www.nol.hu/archivum/archiv-385435 |cím= Bódy Gábor titkos története |elérés=20110108 |dátum=20051128|kiadó=NOL |nyelv=magyar }}</ref><ref>{{hiv-web|url=http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=8579|cím= „Amire allergiás volt a belügy” |elérés=20110108 |dátum=20030313|kiadó=MaNcs |nyelv=magyar }}</ref><ref>{{hiv-web|url=http://www.origo.hu/itthon/20060227ugynok.html |cím= Diplomataként is dolgoznak volt titkosszolgák |elérés=20110108 |dátum=20060302|kiadó=[Origo] |nyelv=magyar }}</ref><ref>{{hiv-web|url=https://index.hu/belfold/2010/11/29/nalunk_inkabb_az_ugynokot_vedik/|cím= Nálunk inkább az ügynököt védik|elérés=20110108 |dátum=20101129|kiadó=Index |nyelv=magyar }}</ref><ref>{{hiv-web|url=http://fidelio.hu/kiallitas/ajanlo/body_gabor|cím= Fidelio - Bódy Gábor ajánló|elérés=20110108 |dátum=20090606|kiadó=Index |nyelv=magyar }}</ref>
 
=== Kezdetek ===
1946. augusztus 30-án született Budapesten. 1964-ben a zuglói[[Budapest XIV. kerülete|zugló]]i [[Szent István Gimnázium (Budapest)|I. István Gimnáziumban]] érettségizett.<ref>[http://szigbp.hu/oregdiak/1964/1964e.jpg Bódy az érettségi tablón]</ref> 1964–71 között az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] filozófia-történelem szakán folytatta tanulmányait. Nagy hatással voltak rá [[Szabad György]] történész és [[Zsilka János]] nyelvészprofesszorok előadásai.
 
Szakdolgozatának címe: „Egy„''Egy film jelentés-struktúrájának vizsgálata. A filmi jelentés attribúciója”attribúciója''” (bíráló tanárok: Kelemen János és, Zsilka János). Eközben forgatókönyvíróként vagy asszisztensként a következő filmekben vett részt: ''Három lányok'' (főiskolai vizsgaf., r. Magyar Dezső), ''Schlégel Ágnes'' (BBS, r. Pintér György), ''Vissza a városba'' (BBS 1968, r. Mihályfy László), ''Agitátorok'' (BBS 1969, r. Magyar Dezső). 1969-ben [[Ajtony Árpád]]dal, [[Dobai Péter]]rel és még hat társával együtt közzétette a „Szociológiai filmcsoportot!” c. kiáltványt. Filmelméleti munkát folytatott; Huszárik Zoltán ''Elégia'' c. filmjéről írt elemzése megjelent a ''Fotóművészet'' 1970-es évfolyamában; közben szépirodalmi kísérletekkel jelentkezett.
 
1971-ben a Balázs Béla Stúdió (BBS) tagja lett, melynek keretében elkészítette első önálló filmjét ''A harmadik'' címmel (kísérleti dokumentumfilm, ff., 35&nbsp;mm, 50’). Ennek egyik részletét, amelyben [[Károlyi Zsigmond]] szerepel, a Kis Varsó művészcsoport 2009-ben egy berlini installációjában mutatta be. Bódy Gábor volt az első a BBS történetében, akit filmes diplomája megszerzése előtt tagnak választottak, szembemenve az addigi szabállyal (később olyan „külsősök” kerültek be a BBS-be, mint [[Erdély Miklós]] és [[Tarr Béla (rendező)|Tarr Béla]]).
 
1971–75 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] filmrendező szakán [[Máriássy Félix]] osztályába járt. 1972-ben előadásokat tartott a filmnyelvről. Tételeinek illusztrálására „saját produkcióban” elkészítette a ''Vadászat kisrókára'' (szintaktikai csoportok) c. montázsfilmet (filmpélda, ff., 16&nbsp;mm, 5’), mely az 1973-as Párizsi Biennálén elveszett. A biennálé katalógusában két másik film is szerepelt: ''Regards du passé vers l’avenir (lexique des gestes)'', 1971 (16&nbsp;mm, noir, 6 mn); ''Ifivezetők'' (dokumentumf., BBS, ff., 16&nbsp;mm, 42’).
 
1973-ban a BBS-ben megszervezte a Filmnyelvi Sorozatot, a stúdió első kísérletifilmes projektjét, melybe képzőművészeket, zenészeket, írókat is meghívott. Ennek keretében készítette el a ''Négy bagatell''t, valamint fényképezte [[Vidovszky László]] zeneszerző ''Aldrin'' c. filmjét (kísérleti f., BBS 1976, ff., 35&nbsp;mm, 5’). A sorozat filmjeit később bemutatták [[Amszterdam]]banAmszterdamban, [[Genova|Genovában]], majd számos más külföldi városban is.
 
===Az ''Anzix'' és a [[1970-es évek|70-es]] évek második fele ===
 
Diplomafilmjét ''[[Amerikai anzix]]'' címmel a Balázs Béla StúdióbanBBS-ben készítette el, eredeti naplók, [[Fiala János (katona)|Fiala János]], [[Árvay László]], [[Kuné Gyula]] naplóinak felhasználásával, valamint [[Ambrose Bierce]] ''George Thurston'' c. novellája, [[Walt Whitman]], [[Csoóri Sándor (költő)|Csoóri Sándor]] versei, továbbá [[Karl Marx|Marx]] egy cikke és Teleki László egyik levelének felhasználásával. Főiskolai diplomafilmjét már önálló produkcióként alkotta meg, és így diplomafilmje egyben első játékfilmje is lett.
 
A film, melyet Bódy főiskolai tanárai a Filmművészeti Főiskolán először nem voltak hajlandók elfogadni, a következő évben (1976) elnyerte a mannheimi[[mannheim]]i 25. Internationale Filmwoche (Nemzetközi Filmhét) legjobb elsőfilmes alkotónak járó nagydíját és a magyar kritikusok legjobb elsőfilmesnek járó díját.
 
További bemutatók: 1977: Párizs, Locarno, Figuera da Foz; 1978: Edinburgh; 1979: Amszterdam; 1980: Genova, Seattle, Berkeley, San Francisco, Chicago, Philadelphia, New York; 1981: Frankfurt és más német városok; 1982: Hamburg; 1983: Zágráb, New York stb.
Technikailag Bódy kétszer „forgatta le” a filmet, egyszer a valódi forgatáson, majd másodjára a vágószobában, ahol a maga által „fényvágás”-nak nevezett technikával az anyagot megrongálta, kifakította, a némafilm képvilágához téve hasonlóvá.
 
1976-ban oktatófilmet készített az Iskolatelevízió számára: ''Filmiskola'' (3 rész, ff., 16&nbsp;mm, összesen 82’). A BBS-ben megalapította a K/3 (Közművelődési Komplex Kutatások) kísérleti filmcsoportot. Elkészítette ''Pszichokozmoszok'' c. komputerfilmjét, melyben egy szindróma elnevezéseként már megjelenik a „kutya éji dala” kifejezés. AAz [[Magyar Televízió|MTV]] „Tévészínház” sorozatában két darabot is színre vitt, [[Siegfried Lenz|Lenz]]: ''Katonák'' és [[L. HsingHszing-Tao]]: ''Krétakör'' c. műveit. Mindkettőben szerepel [[Udo Kier]], akivel az ''Anzix'' vetítése során ismerkedett meg [[Mannheim]]benMannheimben. Közben forgatott reklámfilmet ''Ez a divat'' címmel, a BBS-ben pedig elkezdte ''Kozmikus szem'' c. kísérleti tanulmányfilmjét, amely azonban befejezetlen maradt. A ''Valóság'' c. folyóiratban megjelenik ''A fiatal magyar film útjai'' c. írása. 1977-ben megszületett Zita lánya, akit kétéves koráig anyja, [[Méhes Marietta]]<ref>{{cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1991_04/?pg=128&layout=s |title= Tudta, mi az írás súlya |author=Szerdahelyi Zoltán |date = 19910413 |publisher=Délmagyarország}}</ref> nevelt, Bódy anyagi támogatásával.<ref name="N">http://www.filmkultura.hu/regi/2006/articles/profiles/bodyonelet.hu.html</ref>
 
[[1977]]-ben megszületett Zita lánya, akit kétéves koráig anyja, [[Méhes Marietta]]<ref>{{cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1991_04/?pg=128&layout=s |title= Tudta, mi az írás súlya |author=Szerdahelyi Zoltán |date = 19910413 |publisher=Délmagyarország}}</ref> nevelt, Bódy anyagi támogatásával.<ref name="N">http://www.filmkultura.hu/regi/2006/articles/profiles/bodyonelet.hu.html</ref>
A MAFILM állományába került, kezdetben mint „művészeti ügyintéző” – a „filmrendező” státuszt csak később, 1980-ban nyerte el. Kísérleti dokumentumfilmet készített [[Tímár Péter (filmrendező)|Tímár Péterrel]] ''[[Privát történelem]]'' címmel; az eredetileg néma dokumentumfelvételeket a dokumentumanalízis jegyében utólag hanggal látták el. Ez a műve az 1979-es Miskolci Filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Díját, majd bemutatták [[Oberhausen]]ben és [[Melbourne]]-ben is. Az Edinburgh-i Filmfesztiválon ''Total expanded cinema'' címmel előadást tartott, melynek alapgondolatát, a „végtelen kép és tükröződés”-t már az 1973-as tihanyi szemiotikai szimpóziumon felvetette.
 
A [[Mafilm|MAFILM]] állományába került, kezdetben mint „művészeti ügyintéző” – a „filmrendező” státuszt csak később, 1980-ban nyerte el. Kísérleti dokumentumfilmet készített [[Tímár Péter (filmrendező)|Tímár Péterrel]] ''[[Privát történelem]]'' címmel; az eredetileg néma dokumentumfelvételeket a dokumentumanalízis jegyében utólag hanggal látták el. Ez a műve az 1979-es Miskolci[[Miskolc]]i Filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Díját, majd bemutatták [[Oberhausen]]benOberhausenben és [[Melbourne]]-ben is. Az [[Edinburgh]]-i Filmfesztiválon ''Total expanded cinema'' címmel előadást tartott, melynek alapgondolatát, a „végtelen kép és tükröződés”-t már az 1973-as tihanyi szemiotikai szimpóziumon felvetette.
 
1979 januárjában nekilátott a ''Nárcisz és Psyché'' folytatásának.
 
===A ''Psyché'' és a [[1980-as évek|80-as]] évek legeleje ===
 
Bódy Gábor pályájának csúcsa a ''Nárcisz és Psyché'' megjelenésének idejére esik. A fiatal rendező (1980-ban 34 éves) ezzel az addigi legnagyobb költségvetésű, legnagyobb volumenű magyar filmet készítette el, amely túl azon, hogy a '81-es filmszemlén kiemelt díjat nyert, komoly nemzetközi elismerést is kivívott.{{forr}} A forgatókönyvet [[Weöres Sándor]] „Psyché – egy hajdani költőnő írásai” c. különleges verseskötete alapján írta [[Csaplár Vilmos]] és [[Dobai Péter]] segítségével. A filmet bemutatták [[Cannes]]-ban, a [[Locarno|Locarnói]] Nemzetközi Filmfesztivál|Locarnóban]]Filmfesztiválon (itt Bronz Leopárd-díjat nyert, az indoklás szerint „a kísérletifilmes képi és hangi kutatásoknak a narratív szerkezetbe történő beemeléséért”), [[Figuera de Foz]]banFozban (CIDALC-díj), [[Sevilla|Sevillában]], [[Mannheim]]benMannheimben, [[San Francisco (Kalifornia)|San Franciscóban]], Nyugat-Berlinben és Genovában is.
A film három főszereplője: [[Cserhalmi György]] ([[Garas Dezső]] hangjával), [[Udo Kier]] (Cserhalmi György hangjával) és [[:es:Patricia Adriani|Patricia Adriani]] (María Asunción García Moreno), egy Magyarországon addig ismeretlen fiatal spanyol színésznő. Bódy e filmjébe a kortárs magyar művészet meghatározó alakjai közül mindenkit igyekezett bevonni,minél akittöbbeket csak lehetettbevonni. A ''Psyché'' harmadik (középső) része is elkészült, az MTV-vel koprodukcióban. A háromrészes verziót Nyugat-Berlinben, az Internationales Forum des Jungen Films alkalmából mutatták be.
 
Bódyt e filmje után [[Buñuel]]hez, [[Federico Fellini|Fellini]]hez, sőt [[Werner Herzog]]hoz is hasonlították, s 1981-től már mint „a magyar filmművészet legrendhagyóbb tehetségét” és „a fiatal magyar filmesek között az igazi új stilisztát” (Variety) emlegették.{{forr}}
 
1980-ban Bódy Gábor és [[Baksa-Soós Veronika]] kezdeményezésére megalakult az első olyan nemzetközi videoművészeti magazin, az [[INFERMENTAL]],<ref>http://www.infermental.de/</ref> melyet videokazettán terjesztettek (első1. száma 1982-ben jelent meg<ref>http://www.infermental.de/infermental_01.htm</ref>). Bódy létrehozta a MAFILM K* (kísérleti) szekcióját, ahol technikai és módszertani kutatásokat készít elő.<ref>[http://intermedia.c3.hu/mszovgy1/body.htm Bódy Gábor MAFILM K* szekciójáról - a C3.hu-n ]</ref> Körutat tett az [[Amerikai Egyesült ÁllamokbanÁllamok|USA]]-ban ''Amerikai Anzix'', ''Négy bagatell'' és ''Pszichokozmoszok'' c. filmjeivel ([[Seattle]], [[Berkeley]], [[Chicago]], [[Philadelphia]], [[New York]]). ''[[Mozgástanulmányok]]'' c. 18 perces kísérleti filmje, mely a magyar mozikban „kísérőfilmként” ment a kommersz nagyjátékfilmek előtt, 1982-ben [[Oberhausen]]benOberhausenben és [[Hamburg]]banHamburgban került bemutatásra.
 
1981 decemberében feleségül vette a [[Düsseldorf]]ban élő történésznőt, munkatársát, Baksa-Soós Veronikát (Veruschka Bódy). Házasságukból ebben az évben született fia, Caspar-Maria Zoltán Leopárd.<ref name="N"></ref>
 
Bódy előadásokat tartott az ELTE esztétika tanszékén és a debreceni [[Debreceni Egyetem|KLTE]]-en „A film mint nyelv megközelítése” címmel. Kísérleti filmjeivel körutat tett az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban (Dortmund, Osnabrück, Hamburg, Hannover, Frankfurt) és Nyugat-Berlinben. [[Szikora János]] segítségével [[Hamlet, dán királyfi|Hamletet]] rendezett a [[Győri Nemzeti Színház]]ban, a címszereplő [[Cserhalmi György]] volt. Az előadásból televíziós változat is készült.
 
=== 1982–83, a ''Kutya éji dala'' ===
 
1982-ben a [[:de:Berliner Künstlerprogramm des DAAD|DAAD Berliner Künstlerprogram]] ösztöndíjasa volt. Előadást tartott a hamburgi Metropol moziban rendezett magyar kísérletifilm-bemutatón (bemutatott filmjei: ''Négy bagatell'', ''Pszichokozmoszok'', ''Privát történelem'', ''Mozgástanulmányok'', ''Aldrin'', ''Amerikai anzix'', ''Nárcisz és Psyché''). Két videót készített Berliben: ''[[Die Geschwister]]'' (Testvérek) és ''[[Der Dämon in Berlin]]'' (A démon Berlinben) – utóbbit beválogatták a The Second Link c. nemzetközi összeállításba, amely 1982-től [[Banff (Alberta)|Banffben]] ([[Kanada]]), New Yorkban ([[Modern Művészeti Múzeum (New York)|Museum of Modern Art]]), [[Los Angeles]]benAngelesben (Long Beach Museum) és Amszterdamban ([[Stedelijk Museum]]), 1984-ben pedig [[Japán]]ban szerepelt.
 
Bódy docensként tanított a nyugat-berlini Film- és Televízió -Akadémián ([[:de:Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin|DFFB]]). Szemináriumának címei:
*1982: Die kreative Sprache der Kinematographie;
*1983: Das schöne Licht;
*1985. szeptember–október; Computergesteurte Bild- und Tonkompositionen (ennek anyagából tanítványai „Zeit-transgraphie” címen kiadványt állítottak össze az 1986-os berlini filmfesztiválra).
 
1983-ban tanulmányt írt ''Die kreative Sprache der Kinematographie'' címmel, a nyugat-berlini [[:de:Berliner Künstlerprogramm des DAAD|DAAD-Galeria]] pedig megrendezte műveinek retrospektív kiállítását (rajzok, fotók, videók). Ezzel egyidejűleg az Arsenalban vetítették a filmjeit, mely alkalomból átfogó katalógusa jelent meg. Két újabb videót készített, ''[[Die Geisel]]'' (A túsz) és ''[[De Occulta Philosophia]]'' címmel – ez utóbbi a „philo-clip” műfajának prototípusa lett.
 
1983-ban készült el harmadik, egyben utolsó nagyjátékfilmje, a [[Szürrealizmus|szürreális]] elemekkel átszőtt, misztikus hangulatú, besorolhatatlan műfajú ''Kutya éji dala'' (kísérleti játékfilm, Társulás FilmstúdióStúdió, színes, 35&nbsp;mm, videóról átírt, egyes részleteiben [[Super 8|Super 8]]-ról felnagyított részletekkel, 147’), melynek főszerepét (a [[mátra]]i [[Mátraszentimre|három falu]] álpapját) ő maga játssza. JelentősKiemelt szerepet kap benne Bódy lányának anyja, [[Méhes Marietta]], mint a katonatisztet játszó [[Derzsi János]] alakította katonatiszt felesége, továbbá a zseniáliskiváló karakterszínész, [[Fekete András (színművész)|Fekete András]], mint [[Mátraszentimre]] [[sztálinizmus|sztálinista]] tanácselnöke. A filmben megjelennek a kor [[underground]] zenekarai: a [[A. E. Bizottság|Bizottság]] és a [[Vágtázó Halottkémek]]. Utóbbi frontembere, [[Grandpierre Attila]] alakítja a filmbéli fiatal csillagászt. A filmet''Kutya éji dalá''t 1984-ben bemutatták a montreali és a taorminai filmfesztiválon, valamint 1986-ban apedig nyugat-berlini televízióban (ZDF). 1983-ban Bódy gondozta az INFERMENTAL III. kiadását (a [[Balázsnémet Béla Stúdió|BBS-ben]], Budapesten), s ebben az évben készítette el a ''[[RittersrüstungZDF]]'' (Lovagi fegyverzet) című videóját is, Sophie von Plessennel Nyugat-Berlinbentelevízióban.
1983-ban Bódy gondozta az INFERMENTAL III. kiadását a BBS-ben, s ekkor készítette el a ''Rittersrüstung'' (Lovagi fegyverzet) c. videóját is, Sophie von Plessennel Nyugat-Berlinben.
 
=== Utolsó évek – ''Tüzes Angyal'', ''Psychotechnikum'' ===
Új nagyjátékfilm-forgatókönyvet írt ''Tüzes angyal'' címmel [[Valerij Brjuszov]] regénye nyomán. Egy hónapig a kanadai [[Vancouver]]benVancouverben dolgozott a Western Front ill. a Video Inn (Satellite Video Exchange Society) ösztöndíjával, és elkészítette ''A csábítás antológiája'' háromrészesre tervezett ciklusának második darabját, a ''Vagy-vagy Chinatownban''-t, amelyből rövidített verzió is készült ''Theory of Cosmetics'' címen, az INFERMENTAL Extra Nordrhein-Westfalen<ref>http://www.infermental.de/infermental_special.htm</ref> alkalmából. Videóit meghívták a Rio de Janeiró-i 1. Film- és Videobiennáléra.
 
1985-ben az „Új videóműfajok” programtervezetén és egy [[Bauhaus]]-film előkészítésén dolgozott, melyhez felkérésére [[Janáky István (építész, 1938–2012)|Janáky István]] írt tanulmányt ''Magyarország két építészete'' címmel; Janákyt Bódy nemcsak szakértőként, hanem szereplőként is be kívánta vonni a filmbe.<ref>''A hely – Janáky István épületei, rajzai és írásai''. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1999. {{ISBN|963 16 3034 X}}</ref> Tárgyalt a budapesti Műcsarnokkal[[Műcsarnok]]kal egy nagyszabású film- és videobemutatóról és kiállításról. A nyugat-berlini filmfesztiválon bemutatták ''A csábítás antológiája'' elkészült részeit. ''Vagy-vagy Chinatownban'' c. művét a salsomaggiorei[[Salsomaggiore fesztiválraTerme|Salsomaggiore]]i Fesztiválra is meghívták. Elkészült a ''Dancing Eurynome'' (Eurynomé tánca) c. videója, amely megalapozta a „mytho-clip” néven ismertté vált új videoműfajt, s amelynek ősbemutatója az 1. Tokiói[[Tokió]]i Videobiennálén volt. Másik új videója, a [[Novalis]] verse alapján készült ''Walzer'', mely a „lyric-clip” műfajának alapműve lett, a [[:de:WDR Fernsehen|WDR]] televízió október 24-i Lyrics-adásában került bemutatásra. Személyesen mutatta be a budapesti Kossuth Klubban az E.M.A.N.-t (European Media Art Network), amelynek részt vevő városai (Budapesten kívül Amszterdam, London, Brüsszel, Barcelona, Berlin, Róma és Lyon) egyidejűleg mutatták be egymás 60-60 perces videoantológiáját. A budapesti K-Video csoport anyagát Bódy állította össze. Szeptember 10-én befejezte filmregényét, a ''Psychotechnikum''ot (''Gulliver mindenekelőtti utazása Digitáliába''), mely a [[ZDF televízió]] „Kleines Fernsehspiel” produkciójának keretében valósult volna meg 1986-ban. Bódy müncheni producerekkel tárgyalt a ''Tüzes Angyal''-ról, melyet 1987-re tervezett.
 
Bódy Gábor 1985. október 24-én halt meg. Az újságok a fiatal és tehetséges filmrendező öngyilkosságáról számoltak be, ám barátai, ismerősei, rajongói nem tudták – és máig sem tudják – személyiségével összeegyeztetni, hogy valóban ez történhetett.
== Bódy Gábor és a videoművészet ==
 
Bódy Gábor készítette az első magyar videoművet,<ref>http://www.c3.hu/collection/videomuveszet/</ref> az 1973-ban forgatott ''Végtelen tükörcső'' c. installációt, amely 1975-ben jelent meg a ''Négy bagatell'' utolsó darabajként (filmre átírva). 1976-ban az első magyar komputerfilmet is ő alkotja meg, ''Psychokozmoszok'' címmel, mely egy monitorról felvett számítógépes animáció. Bódy 1980-ban feleségével, Baksa-Soós Verával kezdi szervezni az [[INFERMENTAL]]-t, az első nemzetközi videomagazint, melynek első1. száma 1982-ben jelent meg, s amely óriási lökést adott a videoművészetnek. Az [[INFERMENTAL]] 1991-ig megjelent 10 számában roppant gazdag és reprezentáns anyagot hozott össze. A „videokönyv” megálmodója is Bódy Gábor volt; a nevéhez fűződő első ilyen mű, az ''Axis'' halála után jelent meg, munkatársa és felesége, Baksa-Soós Vera szerkesztésében, a [[:de:DuMont Buchverlag|DuMont]] kiadó gondozásában.
 
Bódy Gábor maga is videoművész volt: 1982-ben elkészítette a ''Der Dämon in Berlin'' (A démon Berlinben) és a ''Die Geschwister'' (Testvérek) c. videóját. Ez évben jelent meg a [[Filmvilág]] c. folyóiratban cikke a videóról: „Kreatív gondolkozó szerszám”. Bódy a berlini Filmművészeti Főiskolán (DFFB) 1983-ban videoszemináriumot tartott. 1985-ben több videoműve is megjelenik, a ''Vagy-vagy Chinatownban'' (''Either/Or in Chinatown'' – rövidített változata a ''Theory of Cosmetics''), az ''Eurynomé tánca'' és a ''Walzer''. E három videóval megalapítja a „philo-klip”, a „mytho-klip” és a „lyric-clip” videoműfaját. Bódy Gábor következő műve, a ''Psychotechnikum'' is videó lett volna, a berlini [[ZDF]]-fel koprodukcióban.
 
== Művei ==
* [[Amerikai anzix]] (1975)
* [[Nárcisz és Psyché]] (1981)
* [[Kutya éji dala]] (1983)
 
=== Televíziószínház-rendezései ===
 
== Halála ==
Bódy Gábor 1985. október 24-én halt meg Budapesten, máig tisztázatlan körülmények között. A hivatalos verzió szerint [[öngyilkosság|öngyilkos]] lett, de mivel ez teljesen összeegyeztethetetlen volt a személyiségével, felesége idegenkezűséget gyanított és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A [[pártállam]]i időkben történt néhány rejtélyes öngyilkosság, melyek közül három esettel később külön tévéműsor is foglalkozott (2004, [[TV2 (Magyarország)|TV2]], szerk. [[Máté Krisztina]]). Az öngyilkosságot különösen kérdésessé tette, hogy Bódy karrierje töretlenül ívelt felfelé, komoly szakmai sikereket ért el, fiatal filmesként máris nagy nemzetközi elismerést vívott ki magának, s munkák sűrűjében volt – olyan művek elkészítésének küszöbén állt, mint az 1986-ra tervezett ''Psychotechnikum'' c. sci-fi videofilm a [[ZDF]]-fel koprodukcióban, valamint az 1987-re tervezett ''Tüzes Angyal'', melynek megvalósításáról müncheni producerekkel tárgyalt. Halálával kapcsolatban azóta különféle elméletek láttak napvilágot, melyeket azonban tényekkel nem sikerült alátámasztani.
 
== Díjai ==
* 25. Internationale Filmwoche (Nemzetközi Filmhét) legjobb elsőfilmes alkotónak járó nagydíja (1976)
* ''Privát történelem'' c. filmje az 1979-es Miskolci Filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Díját
* ''Nárcisz és Psyché'' c. alkotását az 1981-es [[Magyar Filmszemle|Filmszemle]] Kiemelt Díjával, Locarnóban[[Locarno|Locarnó]]ban pedig (ugyenebben az évben) Bronz Leopárd-díjjal jutalmazták
* FIPRESCI életműdíj a [[Nyugat-berliniberlin]]i Filmfesztiválon (1986)<ref name="c3.hu">http://www.c3.hu/collection/videomuveszet/gabor_body/pages/BODY_GABOR_KATALOGUS_PAGE_00037.html</ref>
* ''Theory of Cosmetics'' c. videoművéért [[Marl (Recklinghauseni járás)|Marl város]] Videóművészeti Díja (Marler Videokunstpreis) (1986)<ref name="c3.hu"/>
 
== Megjelent írásai ==
 
* ''Végtelen kép'' – Bódy Gábor írásai. (szerkSzerk.: Peternák Miklós, Pesti Szalon, Bp., 1996)
* Bódy Gábor: ''Filmiskola''. (Palatinus Kiadó, Bp., 1998)
* Bódy Gábor – ''Egybegyűjtött filmművészeti írások'', I-III. kötet. (szerkSzerk.: Zalán Vince, Akadémiai Kiadó, Bp., I. kötet: 2006,; Francia Új Hullám Kiadó, 2011)
* Bódy Gábor – Egybegyűjtött filmművészeti írások, II-III. kötet (szerk.: Zalán Vince, Akadémiai Kiadó, Bp., bizonytalan)
 
== Jegyzetek ==
439

szerkesztés