„Uránia Nemzeti Filmszínház” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Belső linkek
a Névpontosítás
13. sor:
== Története ==
[[Fájl:Uránia mozi1.JPG|thumb|300 px|Uránia Filmszínház épülete a Rákóczi úton]]
Az '''Uránia Nemzeti Filmszínház''' épülete az [[1890-es évek]] közepén épült az akkori Kerepesi, a mai [[Rákóczi út]]on. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve „orfeumnak” épült. Építtetője [[Rimanóczy Kálmán (építész, 1840–1908)|Rimanóczy Kálmán]] [[nagyvárad]]i építési vállalkozó volt, az épületet Schmal[[Schmahl Henrik]] tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb „mór” stílusú épülete. Az orfeum kezdetben ''Caprice'' néven működött, majd a tulajdonos Oroszi Antal tönkrementével ''Alhambra'' elnevezéssel üzemelt tovább. Később vándorkomédiások vették birtokba, egészen 1899-ig, amikor áprilisban, az egykori mulatóban megnyitották az '''Uránia Tudományos Színházat'''. A [[19. század|XIX. század]] második felében világszerte tért hódított a felnőttek művelődését célzó szabad tanítás gondolata és mozgalma. 1897-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] kezdeményezésére megalakult az [[Uránia Ismeretterjesztő Társaság]], mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára, és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel – így indult útjára az immár több mint százéves Uránia filmszínház.
 
Az Uránia neve elválaszthatatlan ''[[A táncz]]''tól, ez lett a címe ugyanis az első, tudatosan rendezett magyar mozgófilmnek, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán rögzítette [[Zsitkovszky Béla]]. ''A táncz'' kultúrtörténeti anyagát [[Pekár Gyula]] és [[Kern Aurél]] zenetörténész állította össze. A filmen [[Blaha Lujza]], [[Márkus Emília]], [[Pálmay Ilka]], [[Fedák Sári]] és a budapesti [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] balerinái különböző [[tánc]]okat mutatnak be a [[csárdás]]tól az [[angol keringő|angol táncig]]. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap.