„Pozsonypüspöki” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
demo
44. sor:
Pozsony vármegye monográfiájában ''"Püspöki, felsőcsallóközi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, Pozsony közelében, 258 házzal és 1160 róm. kath. vallású lakossal. Ősi német telep, mely a 13. század elején az esztergomi érsekek birtoka és lakóhelye volt. Bél Mátyás említi az esztergomi érsek díszes kastélyát és a község egyéb díszes épületeit, műkertjeit és körfalait. A hajdami prímási palotában, mely az idők folyamán többszörösen átalakítva, régi rendeltetését ma már alig árulja el, most a községi hivatalok vannak elhelyezve. Az 1553-iki összeírás szerint az érsekségnek 41 portája volt itt. Később más birtokosai is felmerülnek, és pedig az Ormosdy, Chernel, özv. Reidnerné, Albert és Galgóczy családok, kiknek itt régi kúriáik is voltak. Ma is van itt még két régi úrilak, melyek közül az egyik özv. Draskovics György grófnéé, a másik pedig Galgóczy Antalé. Ma is az érsekségnek van itt nagyobb birtoka. Ősi temploma már 1229-ben szóban forog. Mai templomát 1889-ben megújították, de ez nem az ősi templom volt; egyes részletei ugyanis azt bizonyítják, hogy a 16. század elejéről való. Az egyház gótikus szentségtartót őriz a 14. századból. 1859-ben tűz pusztította el a község nagy részét, mely a gyakori vízáradásoktól is sokat szenvedett. Határában a Thököly-féle szabadságharcz alatt kisebb ütközet volt. A 16. században lakosai vámmentességet nyertek és ekkortájt mezőváros volt. Van itt hitelszövetkezet és gazdakör. Ide tartoznak Friedrich és Gyuri majorok, Galgóczy, Jegenyés, Kötélszer, Mogyorós és Téglaház puszták és Kovácsszigeti erdőőrlak. A községnek postája, távírója és vasúti állomása van."''<ref>Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye.</ref>
 
[[1910]]-ben 2148, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Pozsony vármegye]] [[Somorjai járás]]ához tartozott. [[1911]]-ben az esztergomi érsekség a birtokot Lónyai Menyhértnek adta el. [[1928]]-tól szlovákul Biskupice pri Dunaji, [[1944]]-től pedig Podunajské Biskupice lett a hivatalos szlovák neve. A [[Beneš-dekrétumok]] következtében [[1947]]-ben 29 magyar családot deportáltak [[Csehország]]ba, valamint 95 családot telepítettek ki Magyarországra. A települést [[1972]]. [[január 1.|január 1-jén]] csatolták a fővároshoz. Területén ma hat alapiskola (ebből egy magyar tannyelvű), három magán középiskola és egy állami gimnázium működik.
[[Kép:Kostol sv Mikulasa02.JPG|250px|thumb|right|A Szent Miklós templom]]
 
==Népessége==
[[1910]]-ben 2148, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
 
== Nevezetességei ==