„Kvangdzsong korjói király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ezio0606 (vitalap | szerkesztései)
Ezio0606 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
34. sor:
| házastárs4 =
| gyermekei =
| édesapa =[[Thedzso korjói király|Thedzso korjoikorjói király]] (고려 태조)
| édesanya =Sinmjongszunszong királyné (신명순성왕후)
| lábjegyzet =
}}
 
'''Kvangdzsong''' (925 – 975925–975. július 4.) más néven '''Vang Szo''', [[Korjo]] negyedik királya, 26 évig uralkodott. <ref>{{cite web|url= http://world.kbs.co.kr/english/archive/program/program_koreanstory.htm?no=40549&current_page=8|title= Choi Seung-ro, the Architect of Goryeo Political Structure|date=May 3, 2013|accessdate=September 18, 2016}}</ref><ref name=KBSes>{{cite web|language=Spanish|url= http://world.kbs.co.kr/spanish/program/program_kinhistory_detail.htm?No=10039047|title=Gwangjong, el monarca que otorga libertad a los esclavos|date=May 30, 2014|accessdate=September 18, 2016|publisher=KBS World|trans-title=Gwangjong, the monarch who granted freedom to slaves}}</ref>
 
==Élete==
46. sor:
Mivel három idősebb testvére volt, Mu, Te és Jo, Kvangdzsong messze állt a trón megszerzésétől, azonban Vang Te fiatalon meghalt, Vang Mu 945-ben meghalt miután három évig uralkodott, valamint Vang Jo is csak négy évig tudta birtokolni a trónt. Vang Jo halála előtt úgy döntött, hogy egyetlen fia, Gjongcshunvon herceg helyett a trónt Vang Szonak adja.<ref name="ParkYeongGyu">{{cite book|last=Park|first=Yeong-gyu|date=1996|language=koreai|title=한권으로 읽는 고려왕조실록|trans-title=The Goryeo Dynasty as a book|isbn=9788975270482}}</ref>
 
Kortárs politikus és költő, Cshö Szungno szerint Kvangdzsong „óvatos, megfontolt és lakonikusszűkszavú volt, de merész, amikor meg kellett ragadni a lehetőségeket.” Tökéletes megjelenése és tulajdonságai voltak, kitüntetett szeretetet kapott apjától.
Hercegsége idején közreműködött Vang Jo, másnéven Dzsongdzsong király trónra kerülésében és nagy szerepet játszott az ellentétes erők eltávolításában. Vang Jo trónra kerülésének két nagy ellenzője Vang Gju, valamint Pak Szul-hi. Vang Gju, aki segített Thedzso királynak Korjo megalapításában, miniszterelnöki rangig jutott, ezután egy puccsot szervezett a király ellen, hogy unokáját a trónra juttassa. Pak Szul-hi tábornok szintén nagy fenyegetést jelentett Dzsongdzsong koronázására.
 
54. sor:
Első reformja a rabszolgák felszabadítása volt 956-ban. A nemesi családoknak számtalan rabszolgája volt, nagyrészt háborús foglyok. Sokan voltak és nem a királynak fizették adóikat, hanem a klánnak, akiknek dolgoztak. Felszabadításukkal Kvangdzsong polgárrá tette őket, még több adófizetőt szerezve és ezzel gyengítve a nemesi családok erejét. A reformmal elnyerte a köznép támogatottságát.<ref name=koreapost /><ref>{{cite web|url= http://www.koreaaward.com/kor/123|title=Goryeo Dinasty|date=June 2, 2009|accessdate=September 18, 2016}}</ref><ref name=HistoryofKorean>{{cite book|last=Kim|first=Djul Kil|date=30 May 2014|title=The History of Korea, 2nd Edition|page=64|isbn=978-1-61069-581-7}}</ref>
 
957-ben Suang CiCsi követként érkezett Korjoba és az ő tanácsára Kvangdzsong beiktatta a nemzeti közszolgálati vizsgát azzal a céllal, hogy az erős klánok embereit felváltsák a civil tisztviselők. A vizsga a [[Tang-dinasztia|Tang]] közszolgálati vizsgáján és a Konfuciánusz[[Négy könyv és öt klasszikus|Konfuciánus klasszikusokon]] alapult. 960-ban a király különböző színű viseletet vezetett be a tisztviselők rangjainak megkülönböztetésére. <ref name=Tennant>{{cite book|last=Tennant|first=Roger|title=A History Of Korea|year=1996}}</ref> <ref name=KiBaekYi>{{cite book|last=Yi|first=Ki-baek|year=1988|title=A New History of Korea|isbn=978-0-67461-576-2}}</ref>
 
Kvangdzsong uralkodása alatt orvosi központok, más néven Debi-vonok jöttek létre [[Keszong]]ban és [[Phenjan]]ban, majd később más tartományokban is, amik ingyen gyógyszereket juttattak a szegényekhez.
Kvangdzsong az egyház és az állam társulását akarta felhasználni a helyi főurak legyőzésére és a Heinsza templom apátját választotta a buddhizmus népszerűsítésére az emberek között. Szerzeteseket tartott tanácsadóként és templomokat építtetett. 962-ben építtette a Jongdzsusza templomot<ref>{{cite web|url=http://koreajoongangdaily.joins.com/news/article/article.aspx?aid=2977620|title= Iron Banner Pole of Yongjusa Temple|date=September 16, 2013|accessdate=September 18, 2016}}</ref> [[Cshongdzsu]]ba, valamint 973-ban a Cshongpjongsza templomot<ref>{{cite web|url=http://english.visitkorea.or.kr/enu/ATR/SI_EN_3_1_1_1.jsp?cid=264164|title=Cheongpyeongsa Temple (Chuncheon) (청평사 (춘천))|accessdate=September 18, 2016}}</ref> Cshuncshon, Gangvon-ban.
 
Egyéb intézkedései során kinevezte Korjót királysággá, magát pedig császárrá ezzel véget vetve a Kínával való adófizetői kapcsolatának. Kinevezte Keszongot a császári fővárosnak és Phenjant a nyugati fővárosnak és elnevezte a 949-től 951-ig tartó korszakot Kvangdoknak (Hangul: 광덕; Hanja: 光德; szó szerint: "ragyogó„ragyogó erény"erény”) és a 960-tól 963-ig tartó korszakot Dzsunppungnak (Hangul: 준풍; Hanja: 峻豊; szó szerint: "túlzott„túlzott bőség"bőség”)
A reformokat rosszul fogadták a nemesek, kifejezetten azok, akik segítették Korjo létrejöttét. A nézeteltérés egy nemesi lázadáshoz vezetett, de a kísérlet meghiúsult. Kvangdzsong, uralkodásának 11. évében tisztogatásba kezdett. Megölette ellenzőit, közte testvérét Vang Von-t, akit árulással, valamint Hungva herceg és Gjongcshunvon herceg megmérgezésével gyanúsítottak. A tisztogatás végére Thedzso királynak Korjo egyesítését segítő 3200 alattvalójából 40 maradt életben.<ref name="ParkGyeongJa">{{cite book|last=Park|first=Gyeong-ja|date=2001|language=koreai|title=고려시대 향리연구|trans-title=Study on Folklore in the Goryeo Period|isbn=9788982065798}}</ref>
 
===Halála===
Késői éveiben megnőtt a buddhizmusra való támaszkodása. 968-ban egy rémálma után összehívott egy találkozót és betiltotta családjának legyilkolását. 971 decemberében földrengés rázta meg Korjót, amiért a nemesség és a köznép a királyt vádolta. Kvangdzsong tudta kezelni a szituációt, de 972 februárjában egy újabb földrengés következett be. Ebben az időben volt egy rémálma, aminek következtében augusztusban amnesztiát adott a raboknak.
Egy súlyos betegség során 975 júliusában halt meg, nem sokkal 50. születésnapja után. A "Hongdoszon„Hongdoszon-jolpjongsze szukhon-i hjoganghje deszong de-vang"vang” (Hangul: 홍도선열평세숙헌의효강혜대성대왕; Hanja: 弘道宣烈平世肅憲懿孝康惠大成大王) poszthumusz nevet<ref>{{cite web|url=http://www.archontology.org/nations/korea/goryeo/00_936_1393_s.php|title=Goryeo: Heads of State: 936-1393|website=Archontology|accessdate=September 12, 2017}}</ref> kapta. Síremléke Honnung (Hangul: 헌릉; Hanja: 憲陵), Észak-Koreában, a Kepung megyében található a Szongak hegy északi oldalán.
A trónon egyetlen fia Vang Ju követte, aki Korjo ötödik uralkodójává vált. Kvangdzsong reformpolitikai törekvéseit utódai nem tudták sikeresen folytatni. A rabszolgák emancipációjának törvényét visszavonta Szongdzsong, Korjo hatodik királya.
 
===Családja===
*Apja: Thedzso korjói király (고려 태조; 877. január 31. – 943–943. július 4.)
*Anyja: Sinmjongszunszong királyné (신명순성왕후; 900-951)
 
*Feleségei és gyermekei:
#Demok királyné (대목왕후 황보씨), féltestvére
##Vang Dzsu (왕주, 955. november 9. – 981–981. augusztus 13.), elsőszülött fia
##Hjohva herceg (효화태자), korán elhunyt
##Cshoncshudzson (천추전부인), elsőszülött lánya