„Károlyi Gáspár” változatai közötti eltérés

'''Károlyi Gáspár''' (a protestáns gyakorlatban: ''Károli Gáspár'';<ref>Az utóbbi alakkal kapcsolatban érdekes cikk: [http://archive.is/YneW Harangszó: Károlyi vagy Károli? Dupla archaizálás]</ref> [[Nagykároly]], [[1529]] körül – [[Gönc]], [[1592]]. [[január 3.]]<ref>[http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/ Szinnyei adata]</ref>) Eredeti neve Radicsics Gáspár volt, de később a szülővárosáról Carolinak avagy Caroliusnak nevezte magát. Református lelkipásztor, a [[Tiszáninneni Református Egyházkerület]] esperese, a Biblia első teljes magyar fordításának elkészítője.

 

Károlyi szülei a Délvidékről menekültek el északi területre a török betörések miatt. A származási helyéből és a Radicsics (ami ''Radics fiát'' jelenti) névből adódóan valószínűleg [[szerbek|szerb]] családról van szó, amely felvette a protestáns vallást.<ref>[http://www.eke.hu/index.php/rendezvenyek/szakmai-napok/biblia-konferencia-2008-dec-2 P. Vásárhelyi Judit: A vizsolyi Biblia]</ref> Iskoláit Nagykárolyban kezdte, [[Brassó]]ban végezte, majd [[1556]]-ban a [[Wittenbergi Egyetem]]en tanult (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel). [[1562]]-ben a neves egri várkapitány, [[Dobó István]] öccsének, Domokosnak a pártfogása alatt állt. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően kerülhetett később [[Gönc]] mezővárosába, ugyanis földesura Domokos bátyja volt. [[1562]]-ben fejezte be Károlyi a "Két könyv" című munkáját, ami a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalása. [[1563]]-ban [[gönc]]i református prédikátor lett, majd később [[esperes]]. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. 1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a [[Tiszáninneni Református Egyházkerület|tiszáninneni]] esperességek számára. 1572-ben újjáépíttette Gönc leégett templomát. [[1592]]-ben ott is halt meg.

 

Fontos műve még a „[[Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól]]” című könyve ''(Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…)'' ([[1563]]) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.

 

Vizsolyban mellszobor, Göncön, pedig egész alakos, [[Mátrai Lajos György]] által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött, 1890-ben leleplezett szobra állít neki emléket.

 

Károli Gáspár-díj (1997-től) a hittudományok területén maradandót alkotók és a biblikus tudományok terén kimagasló eredményeket elérők díjazására.

 

 

== Irodalom ==