|
==Életpályája==
Károlyi szülei a Délvidékről menekültek el északi területre a török betörések miatt. A származási helyéből és a Radicsics (ami ''Radics fiát'' jelenti) névből adódóan valószínűleg [[szerbek|szerb]] családról van szó, amely felvette a protestáns vallást.<ref>[http://www.eke.hu/index.php/rendezvenyek/szakmai-napok/biblia-konferencia-2008-dec-2 P. Vásárhelyi Judit: A vizsolyi Biblia]</ref> Iskoláit Nagykárolyban kezdte, [[Brassó]]ban végezte, majd [[1556]]-ban a [[Wittenbergi Egyetem]]en tanult (az egyetem évkönyvében Caspar Carolus Pannonius néven szerepel). [[1562]]-ben a neves egri várkapitány, [[Dobó István]] öccsének, Domokosnak a pártfogása alatt állt. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően kerülhetett később [[Gönc]] mezővárosába, ugyanis földesura Domokos bátyja volt. [[1562]]-ben fejezte be Károlyi a "Két könyv" című munkáját, ami a magyar reformáció történelemszemléletének első prózai összefoglalása. [[1563]]-ban [[gönc]]i református prédikátor lett, majd később [[esperes]]. Nem sokkal ezután megválasztották a Kassa-völgyi egyházmegye szeniorává. 1566-ban összehívta a gönci zsinatot, a [[Tiszáninneni Református Egyházkerület|tiszáninneni]] esperességek számára. 1572-ben újjáépíttette Gönc leégett templomát. [[1592]]-ben ott is halt meg.
[[Esperes]]ként többször fellépett a szentháromságtagadók ([[Unitárius vallás|unitárius]]ok) ellen, részt vett [[Nagyvárad]]on az [[unitárius-ellenes hitvita|unitárius-ellenes hitvitán]].
Kurva anyad
{{idézet|Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának egészben való megfordítását…}}
Károli Gáspár legjelentősebb munkája a [[Károlyi-biblia|Biblia első teljes magyar fordítása]], amit [[1586]]-ban kezdett meg, [[Mágocsy Gáspár]] [[Torna vármegye]] főispánjának, valamint annak unokaöccsének, [[Mágocsy András]]nak a támogatásával. A pártfogók 1586-ban, illetve 1587-ben bekövetkezett halálát követően [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]], a későbbi erdélyi fejedelem karolta fel a bibliafordítás ügyét. Hat református lelkésztársa segítségével hamar elkészült a fordítással. A Károlyi-biblia nyomtatását [[1589]]. [[február 18.|február 18-án]] kezdték el és [[1590]]. [[július 20.|július 20-án]] fejezték be, így a fordítás után négy évvel a magyar nyelvű Szent Biblia [[Vizsoly]]ban nyomtatásban is megjelent, 700-800 példányban. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.
Fontos műve még a „[[Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól]]” című könyve ''(Keet könyö minden orszagoknac es kyralioknac io es gonosz szerenczeieknec okairul…)'' ([[1563]]) – amiben Magyarország hanyatlásának okait keresi, és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Sok bibliai részletet tartalmaz.
==Emlékezete==
Vizsolyban mellszobor, Göncön, pedig egész alakos, [[Mátrai Lajos György]] által készített és a Schlick-féle gyár által ércbe öntött, 1890-ben leleplezett szobra állít neki emléket.
|
