„Gellért-hegy” változatai közötti eltérés

A német telepesek kezdték ''Blocksberg''nek nevezni a Gellért-hegyet, amire négy magyarázat is létezik. Az egyik a ''Blocksberg'' szó 16. században – az európai boszorkánymisztika erőteljes fejlődésének idején – német nyelvterületen keletkezett ''Boszorkány-hegy'' jelentését veszi alapul, és eszerint a Gellért-hegy ''Blocksberg'' neve onnan származik, hogy boszorkányhitet erősítő jelenségeket (például sötétben mozgolódó embereket) gyakran észleltek a hegy környékén. Ennek a magyarázatnak megalapozója lehetett a feltételezett, korábban országszerte létező magyar szokás, a Szent Gellért hegyére való járás, amit Szent Gellért halálának emlékére tartottak pogány módon. Egy másik elképzelés szerint a [[Harz]] hegység környékéről idetelepült németeket a Gellért-hegy emlékeztette a Harz hegység [[Brocken]] hegyére (ami egyébként szintén pogány szertartások színhelye volt). A harmadik elképzelés szerint a Dunába leszakadó, meredek falú Gellért-hegy sziklatömege alakjának, formájának következtében is kaphatta a ''Blocksberg'' nevet. Az elfogadott, negyedik magyarázat szerint az egykor a Gellért-hegyen állt, törökök építette palánkvár, őrház német ''Blockhaus'' elnevezéséből származik a ''Blocksberg'' név.<ref name="Szepesi 2001"/><ref>{{CitPer|aut=Dömötör Sándor|tit=Szent Gellért hegye és a boszorkányok|per=Tanulmányok Budapest múltjából|ann=1939|tom=|fasc=7|pag=92–111|issn=|lan=hu|misc=(pdf)|url=http://epa.oszk.hu/02100/02120/00007/pdf/BPTM_TBM_07_092-111.pdf|accd=2018-04-15|aurl=|archd=}}</ref><ref name="Szepesi 2001"/>

Az [[1920-as évek]]ben kezdték parkosítani a hegy lejtőit és sétányokat építettek. A déli oldalon található a [[Magyarok Nagyasszonya -sziklatemplom|Szent Iván-barlang]], melyben [[1926]]-ban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki. A [[Magyarok Nagyasszonya -sziklatemplom]]ot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a [[pálos rend]]nek adományozták. A bejárata feletti sziklaoromra [[1936]]-ban állítottak kivilágított fakeresztet. Ezt a [[Rákosi Mátyás|Rákosi]]-rendszer idején, [[1951]]-ben ledöntötték, a templomot bezáratták és befalaztatták.

Az állatvilágot tekintve a [[mozaikos szerkezet]], tehát az élőhelyek változatossága, ill. a [[Duna]] közelsége (ez a [[madárvonulás]] szempontjából lényeges) miatt főként a [[Madarak|madárvilág]] jelentős. Vonuláskor akár [[Légykapó|légykapókkallégykapó]]kkal is találkozhatunk, télen pedig megjelenhet a [[Királykafélék|királyka]] is.