Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
'''Bódy Gábor''' ([[Budapest]], [[1946]]. [[augusztus 30.]] – Budapest, [[1985]]. [[október 24.]]) [[filmrendező]], videoművész és teoretikus.
 
Az [[1970-es évek|1970-es]], [[1980-as évek|80-as évek]] magyar és összeurópai film- és videoművészetének meghatározó személyisége. Második nagyjátékfilmje, a ''[[Nárcisz és Psyché]]'' (1980), amelyet egy szemléletmód, az „új narrativitás” jegyében forgatott, költségvetését tekintve akkoriban minden idők legnagyobb magyar filmprodukciója{{forr}} és igazi kultuszfilm lett. AHarmadik nagyfilmje, a ''Kutya éji dala'' című harmadik nagyjátékfilmje a hazai filmgyártás történetében mindmáig az egyik legkisebb költségvetésű produkció.{{forr}} Bódy filmművészete mellett videoművészete, azzal kapcsolatos aktivitása és elméleti munkássága is meghatározó.
[[Fájl:Bódy Gábor Weöres Sándornál Patricia Adriani-val és Udo Kier-rel.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Bódy Gábor]] (j.) [[Weöres Sándor]]nál [[:es:Patricia Adriani|Patricia Adriani]]val és [[Udo Kier]]rel (fotó: [[Vető János]])]]
 
[[1977]]-ben megszületett Zita lánya, akit kétéves koráig anyja, [[Méhes Marietta]]<ref>{{cite web |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_1991_04/?pg=128&layout=s |title= Tudta, mi az írás súlya |author=Szerdahelyi Zoltán |date = 19910413 |publisher=Délmagyarország}}</ref> nevelt, Bódy anyagi támogatásával.<ref name="N">http://www.filmkultura.hu/regi/2006/articles/profiles/bodyonelet.hu.html</ref>
 
A [[Mafilm|MAFILM]] állományába került, kezdetben mint „művészeti ügyintéző” – a „filmrendező” státuszt csak később, 1980-ban nyerte el. Kísérleti dokumentumfilmet készített [[Tímár Péter (filmrendező)|Tímár Péterrel]] ''[[Privát történelem]]'' címmel; az eredetileg néma dokumentumfelvételeket a dokumentumanalízis jegyében utólag hanggal látták el. Ez a műve az 1979-es [[Miskolc]]i Filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Díját, majd bemutatták Oberhausenben és Melbourne-ben is. Az [[Edinburgh]]-i Filmfesztiválon ''Total expanded cinema'' címmel előadást tartott, melynek alapgondolatát, a „végtelen kép és tükröződés”-t már az 1973-as tihanyi szemiotikai szimpóziumon felvetette.
 
1979 januárjában nekilátott a ''Nárcisz és Psyché'' folytatásának.
A film három főszereplője: [[Cserhalmi György]] ([[Garas Dezső]] hangjával), [[Udo Kier]] (Cserhalmi György hangjával) és [[:es:Patricia Adriani|Patricia Adriani]] (María Asunción García Moreno), egy Magyarországon addig ismeretlen fiatal spanyol színésznő. Bódy e filmjébe a kortárs magyar művészet meghatározó alakjai közül igyekezett minél többeket bevonni. Az alkotás harmadik (középső) része, a ''Psyché'' az MTV-vel koprodukcióban készült el. A háromrészes verziót is bemutatták Nyugaton, a berlini Internationales Forum des Jungen Films alkalmából. Bódyt e filmje után [[Buñuel]]hez, [[Federico Fellini|Fellini]]hez, sőt [[Werner Herzog]]hoz is hasonlították, s 1981-től már mint „a magyar filmművészet legrendhagyóbb tehetségét” és „a fiatal magyar filmesek között az igazi új stilisztát” (Variety) emlegették.{{forr}}
 
1980-ban Bódy Gábor és [[Baksa-Soós Veronika]] kezdeményezésére megalakult az első olyan nemzetközi videoművészeti magazin, az INFERMENTAL,<ref>http://www.infermental.de/</ref> melyet videokazettán terjesztettek (1. száma 1982-ben jelent meg<ref>http://www.infermental.de/infermental_01.htm</ref>). Bódy létrehozta a MAFILMMafilm K* (kísérleti) szekcióját, ahol technikai és módszertani kutatásokat készít elő.<ref>[http://intermedia.c3.hu/mszovgy1/body.htm Bódy Gábor MAFILM K* szekciójáról - a C3.hu-n ]</ref> Körutat tett az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban ''Amerikai Anzix'', ''Négy bagatell'' és ''Pszichokozmoszok'' c. filmjeivel (Seattle, Berkeley, Chicago, Philadelphia, New York). ''Mozgástanulmányok'' c. 18 perces kísérleti filmje, mely a magyar mozikban „kísérőfilmként” ment a kommersz nagyjátékfilmek előtt, 1982-ben Oberhausenben és Hamburgban került bemutatásra.
 
1981 decemberében feleségül vette a [[Düsseldorf]]ban élő történésznőt, munkatársát, Baksa-Soós Veronikát (Veruschka Bódy). Házasságukból ebben az évben született fia, Caspar-Maria Zoltán Leopárd.<ref name="N"></ref>
 
Bódy előadásokat tartott az ELTE esztétika tanszékén és a debreceni [[Debreceni Egyetem|KLTE]]-enn „A film mint nyelv megközelítése” címmel. Kísérleti filmjeivel körutat tett az [[Nyugat-Németország|NSZK]]-ban (Dortmund, Osnabrück, Hamburg, Hannover, Frankfurt) és Nyugat-Berlinben. [[Szikora János]] segítségével [[Hamlet, dán királyfi|Hamletet]] rendezett a [[Győri Nemzeti Színház]]ban, a címszereplő [[Cserhalmi György]] volt. Az előadásból televíziós változat is készült.
 
=== 1982–83, a ''Kutya éji dala'' ===
 
1982-ben a [[:de:Berliner Künstlerprogramm des DAAD|DAAD Berliner Künstlerprogram]] ösztöndíjasa volt. Előadást tartott a hamburgi Metropol moziban rendezett magyar kísérletifilm-bemutatón (bemutatott filmjei: ''Négy bagatell'', ''Pszichokozmoszok'', ''Privát történelem'', ''Mozgástanulmányok'', ''Aldrin'', ''Amerikai anzix'', ''Nárcisz és Psyché''). Két videót készített Berliben: ''Die Geschwister'' (Testvérek) és ''Der Dämon in Berlin'' (A démon Berlinben) – utóbbit beválogatták a The Second Link c. nemzetközi összeállításba, amely 1982-től Banffben ([[Kanada]]), New Yorkban ([[Modern Művészeti Múzeum (New York)|Museum of Modern Art]]), Los Angelesben (Long Beach Museum) és Amszterdamban (Stedelijk Museum), 1984-ben pedig [[Japán]]ban szerepelt.
 
Bódy docensként tanított a nyugat-berlini Film- és Televízió-Akadémián ([[:de:Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin|DFFB]]). Szemináriumának címei:
1983-ban tanulmányt írt ''Die kreative Sprache der Kinematographie'' címmel, a nyugat-berlini [[:de:Berliner Künstlerprogramm des DAAD|DAAD-Galeria]] pedig megrendezte műveinek retrospektív kiállítását (rajzok, fotók, videók). Ezzel egyidejűleg az Arsenalban vetítették a filmjeit, mely alkalomból átfogó katalógusa jelent meg. Két újabb videót készített, ''Die Geisel'' (A túsz) és ''De Occulta Philosophia'' címmel – ez utóbbi a „philo-clip” műfajának prototípusa lett.
 
1983-ban készült el harmadik, egyben utolsó nagyjátékfilmje, a rá jellemző [[Szürrealizmus|szürreális]], álomszerű, bizarr, drámai és dokumentarista elemekkel átszőtt, misztikus hangulatú, besorolhatatlan műfajú ''Kutya éji dala'' (kísérleti játékfilm, Társulás Stúdió, színes, 35&nbsp;mm, videóról átírt, egyes részleteiben [[Super 8|Super 8]]-ról felnagyított részletekkel, 147’), melynek főszerepét (a [[mátra]]i [[Mátraszentimre|három falu]] álpapját) ő maga játssza. Kiemelt szerepet kap benne [[Méhes Marietta]], a [[Derzsi János]] alakította katonatiszt felesége, továbbá a kiváló karakterszínész, [[Fekete András (színművész)|Fekete András]], (mint falusi tanácselnök) és [[MátraszentimreMéhes Marietta]] (a [[sztálinizmus|sztálinistaDerzsi János]] tanácselnökealakította katonatiszt felesége). A filmben megjelennek a kor [[underground]] zenekarai: a [[A. E. Bizottság|Bizottság]] és a [[Vágtázó Halottkémek]]. Utóbbi frontembere, [[Grandpierre Attila]] alakítja a fiatal csillagászt. A ''Kutya éji dalá''t 1984-ben bemutatták a montreali és taorminai filmfesztiválon, 1986-ban pedig a német [[ZDF]]-televízióban.
1983-ban Bódy gondozta az INFERMENTAL III. kiadását a BBS-ben, s ekkor készítette el a ''Ritterrüstung'' (Lovagi fegyverzet) c. videóját is, Sophie von Plessennel Nyugat-Berlinben.
Új nagyjátékfilm-forgatókönyvet írt ''Tüzes angyal'' címmel Valerij Brjuszov regénye nyomán. Egy hónapig a kanadai Vancouverben dolgozott a Western Front ill. a Video Inn (Satellite Video Exchange Society) ösztöndíjával, és elkészítette ''A csábítás antológiája'' háromrészesre tervezett ciklusának második darabját, a ''Vagy-vagy Chinatownban''-t, amelyből rövidített verzió is készült ''Theory of Cosmetics'' címen, az INFERMENTAL Extra Nordrhein-Westfalen<ref>http://www.infermental.de/infermental_special.htm</ref> alkalmából. Videóit meghívták a Rio de Janeiró-i 1. Film- és Videobiennáléra.
 
1985-ben az ''Új videoműfajok'' programtervezetén dolgozott építészek ([[Makovecz Imre]], [[Preisich Gábor]], [[Janáky István (építész, 1938–2012)|Janáky István]]) és [[underground]] zenekarok bevonásával.<ref>http://mandadb.hu/tart/mcitem/148306</ref><ref>''A hely – Janáky István épületei, rajzai és írásai''. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1999. {{ISBN|963 16 3034 X}}</ref><ref>http://apertura.hu/jeles-body/bibliografia.html</ref> Tárgyalt egy nagyszabású film- és videobemutató kiállításról a [[Műcsarnok]]ban. A nyugat-berlini filmfesztiválon bemutatták ''A csábítás antológiája'' elkészült részeit. ''Vagy-vagy Chinatownban'' c. művét a [[Salsomaggiore Terme|Salsomaggiore]]i Fesztiválra is meghívták. Elkészült a ''Dancing Eurynome'' (Eurynomé tánca) c. videója, amely megalapozta a „mytho-clip” néven ismertté vált új videoműfajt, s amelynek; ősbemutatója az 1. [[Tokió]]i Videobiennálén volt. Másik új videója, a [[Novalis]] verse alapján készült ''Walzer'', mely a „lyric-clip” műfajának alapműve lett, a [[:de:WDR Fernsehen|WDR]] televízió október 24-i Lyrics-adásában került bemutatásravetítésre. Személyesen mutatta beprezentálta a budapesti Kossuth Klubban az E.M.A.N.-t (European Media Art Network), amelynek részt vevő városai (Budapesten kívül Amszterdam, London, Brüsszel, Barcelona, Berlin, Róma és Lyon) egyidejűleg mutatták be egymás 60-6060–60 perces videoantológiáját. A budapesti K-Video csoport anyagát Bódy állította össze. Szeptember 10-én befejezte filmregényét, a ''Psychotechnikum''ot (''Gulliver mindenekelőtti utazása Digitáliába''), mely a [[ZDF]] „Kleines Fernsehspiel” produkciójának keretében valósult volna meg 1986-ban. Bódy müncheni producerekkel tárgyalt a ''Tüzes Angyal''-ról, melyet 1987-re tervezett.
 
=== Halála ===
Bódy Gábor 1985. október 24-én halt meg. Az újságok a fiatal és tehetséges filmrendező öngyilkosságáról számoltak be, ám barátai, ismerősei, rajongói nem tudták – és máig sem tudják – személyiségével összeegyeztetni, hogy valóban ez történhetett.
Bódy Gábor 1985. október 24-én halt meg Budapesten, máig tisztázatlan körülmények között. A hivatalos verzió szerint [[öngyilkosság|öngyilkos]] lett, deám mivelbarátai, ezismerősei, teljesenrajongói összeegyeztethetetlennem volttudták a– és máig sem tudják – személyiségével összeegyeztetni, feleségehogy valóban ez történhetett. Felesége idegenkezűséget gyanított és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A [[pártállam]]i időkben történt néhány rejtélyes öngyilkosság, melyek közül három esettel később külön tévéműsor is foglalkozott (2004, [[TV2 (Magyarország)|TV2]], szerk. [[Máté Krisztina]]). Az öngyilkosságot különösen kérdésessé tette, hogy Bódy karrierje töretlenül ívelt felfelé, komoly szakmai sikereket ért el, fiatal filmesként máris nagy nemzetközi elismerést vívott ki magának, s munkák sűrűjében volt – olyan művek elkészítésének küszöbén állt, mint az 1986-ra tervezett ''Psychotechnikum'' c. sci-fi videofilm a [[ZDF]]-fel koprodukcióban, valamint az 1987-re tervezett ''Tüzes Angyal'', melynek megvalósításáról müncheni producerekkel tárgyalt. Halálával kapcsolatban azóta különféle elméletek láttak napvilágot, melyeket azonban tényekkel nem sikerült alátámasztani.
 
== Bódy Gábor és a videoművészet ==
Bódy Gábor készítette az első magyar videoművet,<ref>http://www.c3.hu/collection/videomuveszet/</ref> az 1973-ban forgatott ''Végtelen tükörcső'' c. installációt, amely 1975-ben jelent meg a ''Négy bagatell'' utolsó darabajként (filmre átírva). 1976-ban az első magyar komputerfilmet is ő alkotja meg, ''Psychokozmoszok'' címmel, mely egy monitorról felvett számítógépes animáció. Bódy 1980-ban feleségével, Baksa-Soós Verával kezdi szervezni az INFERMENTAL-t, az első nemzetközi videomagazint, melynek 1. száma 1982-ben jelent meg, s amely óriási lökést adott a videoművészetnek. Az INFERMENTAL 1991-ig megjelent 10 számában roppant gazdag és reprezentáns anyagot hozott össze. A „videokönyv” megálmodója is Bódy Gábor volt; a nevéhez fűződő első ilyen mű, az ''Axis'' halála után jelent meg felesége szerkesztésében, a [[:de:DuMont Buchverlag|DuMont]] kiadó gondozásában.
 
Bódy Gábor maga is videoművész volt: 1982-ben elkészítette a ''Der Dämon in Berlin'' (A démon Berlinben) és a ''Die Geschwister'' (Testvérek) c. videóját. Ez évben jelent meg a [[Filmvilág]] c. folyóiratban cikke a videóról: „Kreatív gondolkozó szerszám”. Bódy a berlini Filmművészeti Főiskolán 1983-ban videoszemináriumot tartott. 1985-ben több videoműve is megjelenik,: a ''Vagy-vagy Chinatownban'' (''Either/Or in Chinatown'' – rövidített változata a ''Theory of Cosmetics''), az ''Eurynomé tánca'' és a ''Walzer''. E három, videóvalmelyekkel megalapítja a „philo-klip”, a „mytho-klip” és a „lyric-clip” videoműfaját. Bódy Gábor következőKövetkező műve, a ''Psychotechnikum'' is videó lett volna, a berlini [[ZDF]]-fel koprodukcióban.
 
== Művei ==
* ''Ifivezetők'' (1972)
* ''Tradicionális kábítószerünk'' (1973)
* ''Hogyan verekedett meg Jappe és doDo Escobar után a világ'' (1974)
* ''Négy bagatell'' (1975) (''Egy bagatell''; ''Maszkok''; ''Elmozdulások''; ''Végtelen kép és tükröződés'' / ''Végtelen tükörcső'')
* ''Aldrin'' (1976)
* ''A túsz'' (''Die Geisel'') (1983)
* ''De Occulta Philosophia'' (''Az okkult filozófiáról'') (1983)
* ''Lovagi fegyverzet'' (''Ritterrüstung'') (1983)
* ''Vagy-vagy a kínai negyedben'' (''Either/Or in Chinatown'') (a ''Csábítás antológiája'' II. része; rövidített változata: ''Theory of Cosmetics'') (1985)
* ''Eurynomé tánca'' (''Dancing Eurynome'') (1985)
=== Filmtervei 1986–87-re ===
 
* ''Új videoműfajok'' (''ÉpítészetÉpítők''; ''Music-clip'')
* ''Psychotechnikum'' (scifi)
* ''Tüzes angyal'' (nagyjátékfilm)
 
== Halála ==
Bódy Gábor 1985. október 24-én halt meg Budapesten, máig tisztázatlan körülmények között. A hivatalos verzió szerint [[öngyilkosság|öngyilkos]] lett, de mivel ez teljesen összeegyeztethetetlen volt a személyiségével, felesége idegenkezűséget gyanított és ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A [[pártállam]]i időkben történt néhány rejtélyes öngyilkosság, melyek közül három esettel később külön tévéműsor is foglalkozott (2004, [[TV2 (Magyarország)|TV2]], szerk. [[Máté Krisztina]]). Az öngyilkosságot különösen kérdésessé tette, hogy Bódy karrierje töretlenül ívelt felfelé, komoly szakmai sikereket ért el, fiatal filmesként máris nagy nemzetközi elismerést vívott ki magának, s munkák sűrűjében volt – olyan művek elkészítésének küszöbén állt, mint az 1986-ra tervezett ''Psychotechnikum'' c. sci-fi videofilm a [[ZDF]]-fel koprodukcióban, valamint az 1987-re tervezett ''Tüzes Angyal'', melynek megvalósításáról müncheni producerekkel tárgyalt. Halálával kapcsolatban azóta különféle elméletek láttak napvilágot, melyeket azonban tényekkel nem sikerült alátámasztani.
 
== Díjai ==
* 25. Internationale Filmwoche (Nemzetközi Filmhét) legjobb elsőfilmes alkotónak járó nagydíja (1976)
* ''Privát történelem'' c. filmje az 1979-es Miskolci Filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Díját
* a ''Nárcisz és Psyché'' c. alkotását azt 1981-esben a [[Magyar Filmszemle|FilmszemleMagyar Játékfilmszemle]] Kiemelt Díjával, [[Locarno|Locarnó]]ban pedig (ugyenebben az évben) Bronz Leopárd-díjjal jutalmazták
* FIPRESCI életműdíj a Nyugat-berlini Filmfesztiválon (1986)<ref name="c3.hu">http://www.c3.hu/collection/videomuveszet/gabor_body/pages/BODY_GABOR_KATALOGUS_PAGE_00037.html</ref>
* ''Theory of Cosmetics'' c. videoművéért [[Marl (Recklinghauseni járás)|Marl város]] Videóművészeti Díja (Marler Videokunstpreis) (1986)<ref name="c3.hu"/>
* ''Egybegyűjtött filmművészeti írások'', I–III. Szerk.: Zalán Vince, Tarr Béla. Akadémiai Kiadó, Bp., I. kötet: 2006; Francia Új Hullám Kiadó, 2011
 
Továbbá számosSzámos cikke és vele készült interjú jelent meg kulturális folyóiratokban (''LátóhatárFilmkultúra'', ''[[Filmvilág]]'', Filmtudományi Szemle, [[Valóság (folyóirat, 1958–)|''Valóság'']], ''FilmkultúraFotóművészet'', ''[[FilmvilágMozgó Világ]]'', ''FotóművészetLátóhatár'' stb.). Külföldi lapoknak is nyilatkozott.<ref name="M">http://apertura.hu/jeles-body/bibliografia.html</ref>
 
== Filmriportok ==
<ref name="M"></ref>
 
* ''Gespräch mit Bódy Gábor'' (In: ''Riportfilm magyar rendezőkkel''). [[:de:Deutscher Fernsehfunk|Fernsehen der DDR]], 1978
* Daragó Ágnes: ''Az önképzés igénye. Beszélgetés Bódy Gáborral''. [[Mafilm]] Híradó, 1980/10.
*[[:en:Zoltán Bonta|Bonta Zoltán]]: ''Beszélgetés Bódy Gáborral''. BBS-videoriport, 1985<ref>az interjú részletének bejátszása szerepel [[Dárday István|Dárday]]–[[Szalai Györgyi|Szalai]] ''A dokumentátor'' c. filmjében (1988)</ref>
 
== Jegyzetek ==
439

szerkesztés