„Wittelsbach Erzsébet magyar királyné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 185.221.143.140 (vita) szerkesztéséről Kobeat szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
75. sor:
A hosszúra nyúlt velencei tartózkodást, majd [[Bad Kissingen]]-i kúrát követően, csupán [[1862]]-ben jelent meg ismét Bécsben. Visszatérésének feltételéül szabta bizonyos változtatások keresztülvitelét, másrészről távolléte idején felnőtt, ennek következtében több ponton is sikeresen keresztülvitte akaratát anyósa, Zsófia főhercegasszony ellenében.<ref>Hamann, 1988, 156-165. o.</ref> E változások részeként egyre kevésbé volt hajlandó elfogadni korábbi (háttérbe szorított) helyét az udvari társadalomban, noha rangja tekintetében elsőség illette volna meg, mindazonáltal e jogok többségével (ténylegesen) az uralkodó anyja rendelkezett.
 
Visszatértét követően is folytatta a Madeirán megkezdett magyarnyelv-tanulását, ennek újbóli rendszeressé válása Homoky Imre 1863. február 9-ei szolgálatba lépésével vette kezdetét.<ref>Márki Sándor: ''Erzsébet királyné.'' Budapest, 1899</ref> E professzionálisabb képzés kiegészítésére, nyelvkészsége fejlesztésére magyar társalkodónőt keresett. Legyőzve az udvari ellenállást, az 1864-ben udvartartásába kerülő [[Ferenczy Ida]] személyében nemcsak kitűnő beszélgetőpartnerre, hanem bizalmas barátra is lelt.<ref>Tolnayné Kiss Mária: Ferenczy Ida. Erzsébet királyné felolvasónője (1839-1928). In: Erzsébet, a magyarok királynéja. (Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban 1992. május 18. – 1993. január 15.) Budapest, MNM, 1992, 21-23. o.</ref> Döntésével ismét újabb, az udvari személyi politikát alapjaiban érintő bonyodalmat okozott, tekintettel a kiválasztott hölgy alacsony (köznemesi) származására. Ennek következtében számos megalázó szituáció teremtődött tekintettel arra, hogy kellő származás hiányában nem volt jogosult az udvari rendezvények jelentős részén való jelenlétre, végül e helyzet „felemás” megoldását ''brünni alapítványi hölggyé'' való kinevezése jelentette. Ferenczy Ida udvari szolgálatba kerülésének története forráshiány következtében máig feltáratlan. [[Falk Miksa]] lejegyzésében vált ismerttébuzi

, hogy információi szerint az Erzsébet számára felterjeszteni kívánt listára végül egy idegen kéz által írt név is felkerült.<ref>Falk Miksa: ''Erz''s''ébet királynéról (Visszaemlékezések).'' Budapest, Lampel, 1898</ref> Bizalmas kapcsolatuk kiváltotta az udvari környezet rosszallását, hiszen a magyar felolvasónő nem csupán rangjának kijáró befolyással bírt, hanem Erzsébet mellett titkári teendőt is ellátott [http://mult-kor.hu/paratlan-sisi-levelek-a-kastely-padlasarol-20150604] amellett, hogy a személyzetre vonatkozó, illetve egyéb személyes jellegű döntések meghozatalában is segítségére volt baráti tanácsaival. Ferenczy Idának jelentős szerepet tulajdonítanak abban, hogy Erzsébet figyelmét a magyar nyelv és irodalom mellett a magyarkérdésre irányította.<ref>Tolnayné, 1992, 21-23. o.</ref>
 
Bár a kortársak egy része, illetve a kultusz közismertsége révén a mostani közvéleményben is Erzsébet személyes közbenjárásnak, illetve az uralkodóra gyakorolt „jó” befolyásának tulajdonítanak tévesen számos (az enyhülés folyamatát eredményező) politikai döntés meghozatalát, közöttük az ostromállapot megszüntetését az esküvői ünnepségek apropóján, ahogyan a későbbi amnesztiahullámot is. Ennek hátterében a keresztény-feudális uralkodókép továbbélésének hagyománya állt, miszerint az alattvalóknak is részesülniük kell az uralkodó örömünnepeiből.<ref>Gerő András: Ferenc József, a magyarok királya. Budapest, Pannonica, 1999</ref>