„Canossa-járás” változatai közötti eltérés

[[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] felhívására, amelyben a pápát lemondásra szólította fel, [[VII. Gergely pápa|VII. Gergely]] az 1076-os római böjti zsinaton kiátkozta Henriket. A kiátkozás szövegét egy [[Péter apostol|Szent Péter]]hez szóló ima keretezi. A pápa Szt.Szent Pétert hívja tanúként, hogy nem ''"rabló„rabló módjára"módjára”'' ült a pápai székbe, majd megtiltja, hogy Henrik királyként uralkodjon Németországban és Itáliában, felment mindenkit a Henriknek tett eskü kötelezettségei alól, és megtiltja, hogy bárki szolgálja őt, mert Henrik elfordult az egyháztól és ''"szét„szét akarja zúzni azt."”'' Végül Gergely Szent Péter nevében ''"a„a kiátkozás bilincsébe veri"veri”'' őt. {{refhely|Hegedűs Gyula: Történelmi dokumentumok lexikona, 94. old, 2000.}}

A pápa – főleg Hugo clunyclunyi apát és Matild sürgetésére –, kénytelen volt feloldozni a királyt, és püspökeivel együtt visszavenni az egyházba (1077. jan. 28.). Gergely ugyanis nem zárkózhatott el a szabályszerű vezeklés elismerése és az azt követő feloldozás alól. {{refhely|Gergely Jenő: A pápaság története}}

A Canossa-járás a magyar nyelvbe is utat talált: "Kanosszát„Kanosszát járni"járni” annyit tesz, mint bűnbánatot gyakorolni, ill. megalázkodni.