„Canossa-járás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
== Előzmények ==
[[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] felhívására, amelyben a pápát lemondásra szólította fel, [[VII. Gergely pápa|VII. Gergely]] az 1076-os római böjti zsinaton kiátkozta Henriket. A kiátkozás szövegét egy [[Péter apostol|Szent Péter]]hez szóló ima keretezi. A pápa Szt.Szent Pétert hívja tanúként, hogy nem ''"rabló„rabló módjára"módjára”'' ült a pápai székbe, majd megtiltja, hogy Henrik királyként uralkodjon Németországban és Itáliában, felment mindenkit a Henriknek tett eskü kötelezettségei alól, és megtiltja, hogy bárki szolgálja őt, mert Henrik elfordult az egyháztól és ''"szét„szét akarja zúzni azt."'' Végül Gergely Szent Péter nevében ''"a„a kiátkozás bilincsébe veri"veri”'' őt. {{refhely|Hegedűs Gyula: Történelmi dokumentumok lexikona, 94. old, 2000.}}
 
== Vezeklés ==
Henrik vezeklőcsuhában jelent meg a téli hidegben a vár falainál, és három napon át fedetlen fővel várt a várkapu előtt, amíg a pápa elé járulhatott. A közhiedelemmel ellentétben ez nem mezítláb és rongyokban történt, hanem a király ruhája fölé vett vezeklőruhában. {{refhely|Gergely Jenő: A pápaság története}}
 
A pápa – főleg Hugo clunyclunyi apát és Matild sürgetésére –, kénytelen volt feloldozni a királyt, és püspökeivel együtt visszavenni az egyházba (1077. jan. 28.). Gergely ugyanis nem zárkózhatott el a szabályszerű vezeklés elismerése és az azt követő feloldozás alól. {{refhely|Gergely Jenő: A pápaság története}}
 
A császár megalázkodása azonban csak politikai időhúzás volt, rövidesen harcba bocsátkozott a pápával, és miután 1080-ban a pápa másodszor is kiközösítette, ellenpápát állított ([[III. Kelemen (ellenpápa)|III. Kelemen]]).
 
== Mondásként==
A Canossa-járás a magyar nyelvbe is utat talált: "Kanosszát„Kanosszát járni"járni” annyit tesz, mint bűnbánatot gyakorolni, ill. megalázkodni.
 
== Lásd még ==