„Beliczey István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Források: +{{Nemzetközi katalógusok}} |
|||
14. sor:
1860 decemberében Békés vármegye főpénztárnokává választották.<ref group=mj>Ezzel édesapja hivatali örökébe lépett.</ref> A közélettől való rövid visszavonulása után 1865-ben újra bekapcsolódott a politikai életbe. Ebben az évben tartották az országgyűlési képviselőválasztást és nagy fölénnyel a [[Gyula (település)|Gyula]] város országgyűlési képviselőjének választották meg.<ref group=mj>Az 1865-ös választásokon három jelölt mérkőzött meg egymással, s a későbbiekben az ellenzék táborához tartozó Beliczey István került ki győztesen 380 szavazattal, Nagy Károly (ügyvéd) 217 és Huszka Mihály (ügyvéd) 142 szavazatával szemben.</ref> A parlament akkori ülésszaka 3 éves időtartamot ölelt át, így annak lejárta után Gyula város tanácsának levelet írt, hogy a képviselőséget feladja, és birtokainak igazgatására visszavonult.
A kiegyezés után Gyulán is megalakultak a politikai pártok és az országgyűlési képviselőválasztáson mérték össze erejüket. Két nagy párt versengett egymással, az egyik a [[Deák-párt]], amely jobbpártnak tartották, a másik [[Negyvennyolcas Függetlenségi Párt|Egyesült Közjogi Ellenzék]] pártja, ez pedig balpárt néven vált ismertté. Ennek a pártnak volt a jelöltje Beliczey. Az uralkodó 1869 áprilisában újabb országgyűlést hívott össze és a márciusban megtartott képviselőválasztáson az emberek újra neki és pártjának szavaztak többséget.<ref group=mj>A megyei közjogi ellenzék jelöltjeként Beliczey István fölényes győzelmet aratott, ő 1508 szavazatot szerzett, míg ellenfele a helyi gazdag földesúri családhoz tartozó gróf [[Wenckheim család|Wenckheim Frigyes]] mindössze 481 szavazatot kapott.</ref> Ennek az lett a következménye, hogy gróf Wenckheim Frigyes nem költözött be a gyulai kastélyba (Gyulai Wenckheim-Almássy-kastély), hanem [[Szabadkígyós|Kígyósra]] költözött és ott épített magának kastélyt.<ref group=mj>A gyulai várkastély éveken át üresen állott.</ref>
Másodszori képviselőség után újra visszavonult a politikai és közéleti szerepvállalástól, és birtokainak igazgatásával foglalkozott. Eredményes gazdálkodást folytatott különösen a dohánytermesztés és nemesítés terén országos hírnévre is szert tett.<ref group=mj>[[Gorove István]] földművelési miniszter Beliczey Istvánt [[1868]]-ban a külföldi dohánytermesztési gyakorlat tanulmányozására tapasztalatszerzésre küldte. A külföldi kiküldetésen Molnár György debreceni képviselővel vett részt. Jártak Németországban, Franciaországban, Olaszországban, de az angol, belga, holland, svájci gyakorlatot is szemügyre vették.</ref>
| |||