„Kolozsvári testvérek” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:St. George statue.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|A sárkányölő [[Szent György]] szobor eredetije a [[Hradzsin|prágai vár]]ban]]
[[Fájl:FFridrich, Prazsky hrad, sousosi sv. Jiri.jpg|thumb|rightbélyeg|200px|A szobor egy 1870-es fényképen]]
 
A '''Kolozsvári testvérek''' a magyar képzőművészetben meghonosodott kifejezés egy szobrász testvérpárra, Kolozsvári Mártonra és Györgyre, akiknek világhírű alkotása a [[prága]]i Szent György-szobor.
 
==Életük==
A testvérpár életéről keveset őrzött meg a történelem. [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] korában éltek, édesapjuk festő volt [[Kolozsvár]]ott. A testvérpár ismert munkáira a [[nagyvárad]]i [[püspök]]ök, [[Futaki Demeter]] és [[Zudar János]] adtak megrendelést.
 
==Alkotásaik==
Első okleveles említésük az a munka, melynek során Futaki Demeter váradi püspök megbízásából három királyszobrot készítettek. Ezek a [[I. István magyar király|Szent István]] királyt, fiát [[Szent Imre]] herceget és [[I. László magyar király|Szent László]] királyt ábrázolták. A szobrok 1360 és 1365 között készültek el.
 
A második fönnmaradt említés arról a Szent László királyt ábrázoló lovasszoborról maradt fenn, amelyet Zudar János váradi püspök megrendelésére készítettek el. Mindkét munka szobrai azonban elpusztultak [[Nagyvárad|Várad]] 1660. évi török ostroma, majd bevétele után.
 
==Fennmaradt alkotásuk: A Szent György -szobor==
Egyetlen alkotásuk érte meg a mai kort: a [[Szent György]] -szobor, amely [[Európa]] első teljes alakos [[bronz]] lovasszobra.<ref>Técsi Zoltán - Illyés Csaba: Örök Erdély - Vándorlás végtelen utakon; Pannon-Literatúra Kft., 2009., 36. oldal</ref> A szobrot 1373-ra készítette el a testvérpár, valószínűleg királyi megrendelésre. A művészettörténészek megállapítása szerint a testvérek a szobrot egy ősi technológiával, a [[Öntészet#Viaszveszejtéses öntés|viaszvesztésesviaszveszejtéses eljárással]] öntötték. Ezt a módszert Nyugaton az [[antikvitásókor]] óta nem alkalmazták életnagyságú szobrok készítéséhez.
 
A Szent György -szobor eredeti példánya a [[Török háborúk Magyarországon|török háborúk]] folyamán elkerült [[Prága|Prágába]], a [[Hradzsin]]ban a [[Szent Vitus-székesegyház]] mellett díszíti a teret. A szobor értékétÉrtékét mutatja, hogy Buda török általi bevétele ([[1541]]. [[augusztus 29.]]) után állítólag maga [[I. Szulejmán oszmán szultán|Nagy Szulejmán]] védte meg a műalkotást: „''E szobrot senki meg ne nézze, a muzulmánok ne lássák – rendelkezett róla, majd a »a nyakán levő [[Kasmír (régió)|kasmíri]] sálat leoldván, az alakot befödte véle s az összetöretéstől megmentette«.''”<ref>ifj. Barta János: Budavár visszavétele; Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1985., 57. oldal</ref>
 
==A Szent György -szobor másolatai==
A Kárpát-medencében a Szent György -szobornak több másolata is ismert. A leginkább helyhez illő másolata [[Kolozsvár]]on, a [[Farkas utcai református templom]] előtt áll. [[Szent György-szobor (Kolozsvár)|Ezt a másolatot]] Róna József öntödéjében készítették Budapesten. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a [[Halászbástya]] lépcsőjénél, egy harmadik pedig az [[Epreskert]]ben látható. Negyedik másolata [[Szeged]]en áll, a Béke téren áll.
 
Megtalálható kiállított példánya a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban és a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem]]en is.
24. sor:
<gallery class="center">
Fájl:SzentGyorgy.JPG|Másolata a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban
Fájl:Statuia Sf. Gheorghe din Cluj.jpg|A [[Szent György-szobor (Kolozsvár)|kolozsvári Szent György -szobor]]
Fájl:Szent Gyorgy Halaszbastya.jpg|A [[Halászbástya]] alatt álló szobor
Fájl:Szent Gyorgy Halaszbastya tabla.jpg|A Halászbástya alatti szobor táblája
Fájl:Epreskert.jpg|Az [[Epreskertepreskert]]i szobor
</gallery>
 
==Irodalom==
* Bunyitai Vincze (1883): ''A váradi püspökség története.'' Nagyvárad.
* László Gyula (1943): ''Kolozsvári Márton és György Szent György-György szobrának lószerszámja.'' Kolozsvár.
* Prokopp Mária (2001): ''Márton és György Sárkányölő Szent György-szobra, 1373.'' Korunk, 2001. július, 15–20.
 
==Hivatkozások==