„Öntészet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) A viaszveszejtéses öntés folyamata bedolgozva a Viaszveszejtéses öntés szócikkből |
a →Viaszveszejtéses öntés: Kis átfogalmazás |
||
44. sor:
A viaszveszejtéses vagy viaszvesztéses eljárás – a precíziós öntés változata – évszázadokkal ezelőtt alakult ki, és elsősorban az [[ötvösség]] és a [[szobrászat]] területén alkalmazták előszeretettel. A [[viasz]]ból kézzel mintázott egyedi műtárgy – [[ékszer]], [[érem]], [[plakett]], [[kisplasztika]], [[Szobrászat|szobor]] – hűen visszaadja alkotója keze munkáját. Olyannyira, hogy gyakran még a művész ujjlenyomata is felfedezhető az öntvényen. Az így létrehozott alkotáson nem jelennek meg a legtöbb öntészeti eljárásra jellemző osztófelületek melletti kitüremkedések, sorják, így a végső megmunkálás, a [[cizellálás]] sokkal kevesebb munkát igényel. Ezzel az ősi eljárással napjainkban is rendszeresen készülnek egyedi műtárgyak. Magyarországon elsősorban az [[ötvösség]] és az [[éremművészet]] területén alkalmazzák, de készülnek egyedi kisplasztikák is szép számmal ezzel az eljárással. Virtuóz mestere volt [[Ligeti Erika]] [[Szobrászművész|szobrász]] és [[Éremművészet|éremművész]], de a ma élő alkotók közül jelentősek [[Kótai József]], [[Soltra E. Tamás]], [[Szabó György (szobrász)|Szabó György]], [[Szöllőssy Enikő]], [[Szunyogh László (szobrász)|Szunyogh László]] így készült művei is.
▲Tűzálló anyagból elkészítették a formát (gipsz, samott, homok keveréke), a kész formát olyan vastagon vonták be viaszréteggel, amilyen vastagra a kész szobrot tervezték. A viaszréteghez csőhálózatot illesztettek, amely a későbbiekben elvezette a megolvadt viaszt és gázokat. A viaszszobor felületét agyaggal borították, úgy, hogy a csövek vége a szabadba nyíljon. A szobrot kiégették, ekkor a belső anyag és a külső agyag kiégett, a viaszréteg pedig kifolyt. A viasz helyén keletkezett résbe beleöntötték a folyékony [[bronz]]ot (9 rész réz, 1 rész ón); a bronz kihűlésekor az agyagformát széttörték, és a bronzfelületet még díszítették (cizellálták).<ref>Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 9., Apáczai Kiadó, 2013.</ref>
== Keramikus formázás==
|