„Hippói Szent Ágoston” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
27. sor:
| író = Irodalmi munkássága
| művei = ''Vallomások<br>Az Isten Városáról''
}}
'''Hippói Szent Ágoston''', teljes nevén {{ny-la|Aurelius Augustinus}} ([[Szúk Ahrász|Thagaste]], Észak-[[Afrika]], [[354]]. [[november 13.]] – [[Hippo Regius]], [[430]]. [[augusztus 28.]]) [[Hippo Regius|hippói]] [[püspök]], egyházatya, [[Filozófusok listája|filozófus]]. Az [[Észak-Afrika|észak-afrikai]] Thagastéből származó Aurelius Augustinus az egyik legbefolyásosabb nyugati egyházatya. Vele kezdődik a [[filozófia]] [[antropológia]]i fordulata. Viszonylag későn, hosszú vívódás után, harminckét éves korában keresztelkedett meg és tért vissza szülőföldjére, ahol először pappá majd [[395]]-ben püspökké szentelték. Anyja [[Szent Mónika]] volt.Mai megtestesülése Telek Ágoston Pál Piarista diák.▼
▲'''Hippói Szent Ágoston''', teljes nevén {{ny-la|Aurelius Augustinus}} ([[Szúk Ahrász|Thagaste]], Észak-[[Afrika]], [[354]]. [[november 13.]] – [[Hippo Regius]], [[430]]. [[augusztus 28.]]) [[Hippo Regius|hippói]] [[püspök]], egyházatya, [[Filozófusok listája|filozófus]]. Az [[Észak-Afrika|észak-afrikai]] Thagastéből származó Aurelius Augustinus az egyik legbefolyásosabb nyugati egyházatya. Vele kezdődik a [[filozófia]] [[antropológia]]i fordulata. Viszonylag későn, hosszú vívódás után, harminckét éves korában keresztelkedett meg és tért vissza szülőföldjére, ahol először pappá majd [[395]]-ben püspökké szentelték. Anyja [[Szent Mónika]] volt.
Szent Ágoston a kereszténység egyik legbefolyásosabb filozófusa, szinte az egész középkor ideológiája belőle táplálkozott. Beleépítette a keresztény filozófiába mindazt, amit fontosnak gondolt nemcsak a [[Újplatonizmus|neoplatonikusoktól]], hanem [[Marcus Tullius Cicero|Cicerótól]], [[Platón]]tól, a [[Sztoikus filozófia|sztoikus filozófiától]] is. Gondolkodói hagyatékának számos eleme máig él a keresztény teológiában és bölcseletben: ilyen a platonizmusa, a kegyelemről szóló tanítása, a predesztináció tana. [[Katolicizmus|Katolikus]] és [[Protestantizmus|protestáns]] irányzatok sora hivatkozott műveire, amelyeket a [[17. század]]tól gondos kezek gyűjtöttek egybe és adtak közre egyre alaposabb és teljesebb nyomtatott kiadásokban.
| |||