„Makszim Gorkij” változatai közötti eltérés

2 643 bájt hozzáadva ,  2 évvel ezelőtt
[[Fájl:Gorkij 60 evesen Magyarsag kep mell 1928 marc 29.jpg|bélyegkép|265px|jobbra|Gorkij 60 évesen (1928)]]
[[Kép:1935 genrich jagoda maxim gorki.jpg|jobbra|265px|bélyegkép|Gorkij és [[Genrih Grigorjevics Jagoda]], a Szovjetunió belügyi népbiztosa, a [[Gulag]] munkatáborok egyik létrehozója 1935-ben]]
Lenin viszont tisztelte benne a nemzetközi elismerést kivívó írót, és állami hivatalt adott a kezébe. Gorkij lett a vezetője annak az irodalmi központnak, amelyik azt a feladatot kapta, hogy a szovjet rendszer számára kívánatos európai és világirodalmat fordíttassa le oroszra. Gorkij teljes jóhiszeműséggel vállalta el a feladatot, az orosz nép kultúrájának egyetemes felemelkedését látva benne. Az irodalmi központ tevékenységét ő irányította, és döntő szava volt, az állami könyvkiadás külföldi irodalmat közvetítő területén, viszont nem volt hajlandó arra, hogy politikai szemszögből ítélje meg jó, vagy rossz egy mű. Rövid idő alatt egyebek közt [[H. G. Wells|Wells]], [[George Bernard Shaw|Shaw]], [[Anatole France]], [[Romain Rolland]] kötetei kerültek a szovjet könyvesboltokba. Ugyanakkor bátorította a fiatal írókat, költőket. Számtalan fiatal tehetséges író, költő kezdte pályáját ez alatt a rövid idő alatt, a Gorkij irányítása alatt álló irodalmi pezsgés idején. Tevékenysége mégis ellentmondásos volt. [[Iszaak Emmanuilovics Babel|Iszaak Babelt]] például támogatta, nem engedte viszont kiadatni [[Andrej Platonov]] ''Csevengur'' című regényét, amivel az egyik legnagyobb tehetségű orosz író pályáját törte derékba. Gorkijt eleinte senki sem merte felelősségre vonni, bár szüntelen támadások között működött. Sőt a [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] alapította szentpétervári Tudósok Háza vezetőjévé is őt nevezték ki. Aztán amikor politikai dogma odáig terjedt, hogy a Tudósok Háza néhány tagját a helyi bíróság agyonlövette, megírta nyílt levelét Leninhez, amelyben elvakultsággal, politikai dogmatizmussal vádolta meg, és az orosz nép szellemi értékeinek tudatos pusztításával. Ekkor ismét emigrációba kényszerült, Caprira ment.
 
Összeveszett a bolsevikok több vezetőjével is, például [[Grigorij Jevszejevics Zinovjev|Zinovjevvel]]. [[1918]] végére ismét a párt „szimpatizánsa” lett, a következő években „őfelsége ellenzéke” szerepét próbálta játszani, s néha még a [[Cseka]] által elfogott embereket is ki tudott szabadítani. [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]] ezért is javasolta neki, hogy menjen külföldre, kezeltesse magát.
* Nevét őrzi a [[berlin]]i [[Maxim Gorkij Színház]].
* Személye felbukkan (említés szintjén) [[Kondor Vilmos]] magyar író ''[[Budapest novemberben]]'' című bűnügyi regényében.
 
== Magyar fordításai ==
 
* ''Csudra Makar és egyéb elbeszélések''; ford. Ambrozovics Dezső; Lampel, Bp., 1901 (''Magyar könyvtár'')
* ''Három elbeszélés''; ford. Ambrozovics Dezső; Singer-Wolfner, Bp., 1902 (''Egyetemes regénytár'')
* ''Egy bűntett és egyéb történetek''; ford. Kemény Aladár; Révai-Salamon Ny., Bp., 1902
* ''Szegény emberek''; Magyar Hírlap, Bp., 1902
* ''Malva. Elbeszélés''; ford. Yartin [Nyitrai József]; Lampel, Bp., 1902 (''Magyar könyvtár'')
* ''Huszonhat és egy''; Lampel, Bp., 1902 (''Magyar könyvtár'')
* ''Egy leány. Regény''; ford. Hajdú Miklós; Kner Ny., Gyoma, 1902
* Maxim Gorjki: ''A pénz''; ford. Faragó Andor; Magyar Hírlap, Bp., 1903
* ''A tévedés''; Lampel, Bp., 1903 (''Magyar könyvtár'')
* ''Hajléktalanok. Kisvárosiak''; ford. Ilosvai Hugó; Magyar Könyvkiadó Társaság, Bp., 1903
* ''Éjjeli menedékhely''; ford. Havas József; Lampel, Bp., 1903 (''Magyar könyvtár'')
* ''Konovalov. Elbeszélés''; ford. Ambrozovics Dezső; Franklin, Bp., 1903 (''Olcsó könyvtár'')
* ''Csavargók''; ford. Kemény Aladár; Magyar Könyvkiadó Társaság, Bp., 1903
* ''Éjjeli menedékhely''; ford. Kálnoki Izidor; Szilágyi, Bp., 1903
* Gorjkij Maximj: ''Éjjeli menedékhely. Jelenetek az élet mélységéből, négy felvonásban''; ford. Hazai Hugó; Szilágyi B., Bp., 1903
* ''Tselkas és egyéb elbeszélések''; ford. Kövér Ilma; Magyar Könyvkiadó, Bp., 1903
* ''Malva''; Freund F., Bp., 1904 (''Modern írók könyvtára'')
* ''Az Orlov házaspár''; ford. Pogány József; Sachs, Bp., 1904
* ''Régi emberek. Regény''; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1904
* ''Elmúlt emberek. Regény''; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1904
* Maxim Gorki: ''A pénz. Elbeszélés az orosz életből''; Freund, Bp.–Bécs, 1904
* Maxim Gorki: ''Zsidómészárlás''; ford. Sas Ignác; Vass, Bp., 1905 (''Modern írók könyvtára'')
* ''Orosz elbeszélők tára. 2. Gorkij, Csehov [et al.]''; ford. Ambrozovics Dezső; Lampel, Bp., 1905 (''Magyar könyvtár'')
* ''Vak szerelem. Regény''; ford. Székely Dávid; Vári, Bp., 1912 (''A Képes hét könyvtára'')
* ''Az anya. Társadalmi regény''; ford. Bárd Imre; Athenaeum, Bp., 1913 (''Athenaeum könyvtár'')
* ''Egy élet regénye''; ford. Lendvai István; Kultúra, Bp., 1919 (''A Kultúra regénytára'')
* ''Január 9.''; ford. Pál János; Fauszt, Bp., 1919
*''Gyónás''; ford. Gyagyovszky Emil; Saly, Bp., 1922
*''Forradalom és kultúra''; ford., bev. Szabó Endre; Révai, Bp., 1920 (''Politika és társadalom'')
*Maxim Gorki: ''[http://oszkdk.oszk.hu/storage/00/01/69/36/dd/1/14192ocr.pdf Gyermekéveim]''; Athenaeum, Bp., 1920
 
== Hivatkozások ==
* {{VIKE|11}}
* Raab Gusztáv: Gorkij és Sztálin - Pesti Napló Vasárnap melléklete 1929. augusztus 11.
* Szerb Antal: A világirodalom története / Gorkij - Révai, 1945.
 
== További információk ==
* [http://www.mcd.hu/idezetek/szerzok/gorkij.html Idézetek Gorkijtól]
* [http://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/keresesujgy.phtml?tip=gyors&szerzo=gorkij+makszim Makszim Gorkij művei] a [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]ban
* [http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00409/12719.htm [[Kassák Lajos]] "Az Artamónovok"-ról]
* [http://www.babelmatrix.org/index.php?page=work&auth_id=763&work_id=2812&tran_id=3797 ''Az anya'' oroszul és magyarul] - Bábel Web Antológia
* [http://www.szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=35048:zeneertk-elnyben&catid=26:2009-januar&Itemid=7 ''Zeneértők előnyben''] Szántó Gábor András Gorkij-tanulmánya