„Égig érő fa” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cherybot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírás: altaji / OH 454.
11. sor:
A világfa a [[magyar népi hitvilág]]nak is fontos része, ágai között van a [[Nap]] és a [[Hold]]. A hit szerint csak a [[Táltos (mitológia)|táltos]] tudja, merre van, és csak kiválasztott személy mászhat fel rá. A [[magyar népművészet]]nek is egyik legismertebb motívuma, pédául pásztorok szarusótartóit, szarutégelyeit díszíti [http://www.mek.ro/02100/02115/html/5-1362.html]. Van olyan változata is, amely szerint madár ül a csúcsán.
 
A világfa a világszerte ismert elképzelés, a napos-holdas képzet azonban az [[urál]]i, az [[altájaltaj]]i és a [[paleoázsiai népek]] sajátossága, a samanisztikus világkép része [http://www.saman.hu/pop/002.htm]. A [[sámánhit]] szerint az ősök valamikor régen fent jártak az égben. Ezt a gondolatot őrizheti [[Tejút]] szavunk is.
 
A világfa gyakran a világhegyen áll, gyökerei a pokolba nyúlnak és ezt a helyet gyakran népesítik be kígyók, békák, férgek. Töve, a középső világ az emberek lakhelye, koronája a felső világ. Gyakran ülnek rajta madarak – sólyom, sas, [[turul]] – amelyek a lelkeket is jelképezhetik.