„Makszim Gorkij” változatai közötti eltérés

 
=== A szocialista realizmus útján ===
Gorkijt világhírűvé tette az [[Gorkij drámái|''Éjjeli menedékhely'']], (На дне), innentől fogva a „szegények költője” címke rabja maradt. Következő színművei, a ''Nyaralók'' (Дачники, 1904.) és a ''Nap fiai'' (Дети солнца, 1905.) a ''Kispolgárok'' vonalába tartoznak; a néptől elszakadt értelmiségről szólnak. 1906-ban, saját elmondása szerint „túlságosan is sietve” írta ''Az anya'' (Mать) c. regényét ([[Bertolt Brecht|Brecht]] átdolgozta darabbá). ''Az anyá''t a [[szocialista realizmus]] egyik első műveként tartották számon. A drámába az [[Gorkij drámái|''Ellenségek''kel]] tör be Gorkij új látásmódja. Ezután írt művei jobbára a (levert) 1906-os forradalom visszhangjai: így keletkezik az Okurovi ciklus (Gorodok Okurov, 1908.) vagy a ''Gyónás'' (Iszpovegy, 1908.) c. regénye.
 
1911 után optimistább hangot üt meg. ''Gyermekkorom'' (Gyetsztvo, 1913.), ''Orosz földön'' (Po Ruszi, 1912–16), ''Inasévek'' (V ljugyah, 1916) stb. Az [[1917-es októberi orosz forradalom|októberi forradalom]] évében a Novaja Zsiznyben írja ''Időszerűtlen gondolatok'' (Nyeszovremennije miszli) c. cikksorozatát, amit 1920. után a rendszerváltásig nem adtak ki, mivel Gorkij [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenint]] és a bolsevikok „következetes forradalmi intézkedéseit” bírálta.
 
=== Az októberi forradalom után ===