Főmenü megnyitása

Módosítások

Javítgatások. Életrajzi duplikáció ki.
|periódus=1866-1920
|első mű=
|fő mű=[[Friedrich de la Motte Fouqué]]: Undine fordítása<br/>[[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]]: Trisztán és Izolda fordítása<br/> [[George Byron|Byron]]: Don Juan fordítása (1848 és 1892)<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac fordítása (1898)<br/> [[Edmond Rostand|Rostand]]: A sasfiókSasfiók fordítása (1903)
|kiadó=
|díjak=
}}
 
Ifjabb '''Ábrányi Emil''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1851]]. [[január 1.]]<ref>Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.</ref> – [[Szentendre]], [[1920]]. [[május 20.]]) költő, műfordító, újságíró; id. [[Ábrányi Kornél (zeneszerző)|Ábrányi Kornél]] zeneszerző fia, [[Ábrányi Kornél (író)|ifj. Ábrányi Kornél]] öccse és id. [[Ábrányi Emil (politikus)|Ábrányi Emil]] író unokaöccse. Felesége 1881-től [[Wein Margit]] operaénekesnő, fiuk, a zeneszerző-karmester [[Ábrányi Emil (zeneszerző)|Ábrányi Emil]], 1882-ben született.
 
==Élete==
Pesten született [[1851]]. [[január 1.|január 1-jén]]. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt, és több lapnál tárcaíró és színikritikus volt.
Első [[Költészet|vers]]e [[1866]]-ban jelent meg. 1885-ben a ''[[Koszorú]]'' című hetilap szerkesztője. 1873-tól a ''[[Pesti Napló]]'', 1879-től a ''[[Magyarország (újság)|Magyarország]]'', 1896-tól a ''[[Budapesti Napló]]'', 1904-től 1907-ig ''[[A Nap]]'' belső munkatársa volt.
[[Fájl:Ábrányi Emil ifj.jpg|bélyegkép|balra|Ábrányi Emil, ifj. és családjának síremléke [[Budapest]]en, [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 37/2-1-33]]
[[1889]]-ben a [[kecel]]i kerület [[országgyűlési képviselő]]jévé választották, függetlenségi programmal. [[1876]]-tól a [[Petőfi Társaság]] tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. [[1885]]-től a [[Kisfaludy Társaság]] tagja.
 
[[1906]]-tól haláláig [[Szentendre|Szentendrén]] élt, a ma is álló [[Ábrányi-villa|Ábrányi-villában]], a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, [[1913]]-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. [[Dumtsa Jenő]] mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig is Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család [[Goldberger Leó]]nak adta el.<ref>[http://www.szevi.hu/archivum/szevi09_33.pdf Szentendre és Vidéke hetilap]</ref>
== Munkássága ==
 
Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúságra (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették ''([[Tolnai nagylexikon]])''; „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany János irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kisebb sikere volt saját drámáival.
 
Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren [[George Byron|Byron]] ''Don Juan''jának átültetése (Budapest, 1884 és 1892), akinek ''Manfréd''ját is lefordította. Számos színművet is magyarított, köztük [[Edmond Rostand]] ''[[Oldwikisource:Cyrano de Bergerac (magyar fordítás)|Cyrano de Bergerac]]''ját (Budapest, 1898) és ''A Sasfiók''ját (Budapest, 1903), [[Maurice Maeterlinck|Maeterlinck]] ''Monna Vanná''ját és [[Henrik Ibsen]] ''Solness építőmester''ét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.
 
Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja, több korabeli lap ''(Pesti Napló'', ''Budapesti Napló'', ''A Nap)'' munkatársa, 1885-ben a ''Koszorú'' című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias ''Márciusi dalai'' miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. [[1889|1889-ben]] a [[kecel]]i kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. Akkoriban a [[Víziváros (Budapest)|vízivárosi]] Hunyadi János utcában lakott.
== Munkássága ==
Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja, több korabeli lap ''(Pesti Napló'', ''Budapesti Napló'', ''A Nap)'' munkatársa, 1885-ben a ''Koszorú'' című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias ''Márciusi dalai'' miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. [[1889|1889-ben]] a [[kecel]]i kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. Akkoriban a [[Víziváros (Budapest)|vízivárosi]] Hunyadi János utcában lakott.
 
{{Idézet2Idézet 2|
Fessétek bár sötétre a jövőt,<br>
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,<br>
* [[George Byron|Byron]]: Don Juan (Budapest, 1892)
* [[Edmond Rostand|Rostand]]: Cyrano de Bergerac (Budapest, 1898)
* [[Edmond Rostand|Rostand]]: A sasfiókSasfiók (Budapest, 1903). ''[[Kárpáti Aurél (író)|Kárpáti Aurél]]: „Rostand nagyszerű giccse”.''
[[Kép:Ábrányi család emléktáblája Budapest.jpg|bélyegkép|jobbra|Az Ábrányi-család emléktáblája, [[Budapest VI. kerülete|Budapest, VI.]] Teréz körút 7.]]
 
 
== Források ==
* ''[[A Napkelet lexikona]]''. 1–2. köt. [[Magyar Irodalmi Társaság]], 1927; Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Bt.
* {{MNL|1|57}}
* Tolnai világlexikona, I. kötet, 1926., 24. old.
* ''[{{cite journal|last=Géczy|first=Árpád|url= http://ujemberarchive.katolikus.hu/Archivumfo/001119/1002.htmlK8i34|title= A Cyrano fordítója - Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil]''| Géczypages=2370|year=2000|volume=56|issue=47|journal=Új ÁrpádEmber|archivedate=2013-07-02| írásaaccessdate=2018-04-28 az|archiveurl=A ''[[ÚjCyrano Ember]]''fordítója [[katolikus]]- folyóiratbanNyolcvan (2000.éve novemberhalt 19.;meg LVI.Ábrányi évf.Emil}} 47. (2370.))
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00003/00048.htm Magyar Életrajzi Lexikon]
 
== További információk ==
{{wikiforrás|Szerző:Ábrányi Emil|Ábrányi Emil}}
4 461

szerkesztés