„Bárdossy-kormány” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
12. sor:
A '''Bárdossy-kormány''' egyik első tette a [[Délvidék]] megszállása volt, amit általában a [[Jugoszlávia|Jugoszláviával]] kötött örökbéke-szerződés megszegéseként értelmeznek. Júniusban terjesztette be a parlamentben a „[[harmadik zsidótörvény]]” javaslatát, amelyet a parlament az 1941. évi XV. törvénycikként fogadott el. A törvény faji alapon határozta meg a „zsidó” fogalmát, megtiltotta a zsidók és nem zsidók házasságát és házasságon kívüli nemi érintkezését, amit „fajgyalázásnak” minősített; és bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot.
A háborúban való magyar részvétel kérdésében szemben állt [[Werth Henrik]]kel, a honvéd vezérkar főnökével, [[Bartha Károly (katona)|Bartha Károly]] [[honvédelmi miniszter]]rel, közös platformot alkotva [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklóssal]] és [[Szombathelyi Ferenc]]cel. [[Kassa bombázása]] után egy nappal, [[1941]]. [[június 27.|június 27]]-én, végül maga is javasolta annak kinyilvánítását, hogy hadiállapotban állunk a Szovjetunióval.
A Bárdossy-kormány idejére esik a [[kamenyec-podolszkiji mészárlás]], amely a magyarországi [[holokauszt]] első állomása. 1941 nyarán mintegy húszezer zsidót a magyar hatóságok rendkívül mostoha körülmények között Ukrajnába deportáltak, ahol augusztus 27-28-án SS-alakulatok
[[1941]]. [[december 11.|december 11]]-én, Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács hozzájárulása nélkül, német és olasz nyomásra bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotban lévőnek tekinti magát az Amerikai Egyesült Államokkal.
[[1942]] januárjában kormánya a kellő felhatalmazásokat megszerezve, német kérésre hozzájárult a 2. magyar hadsereg felállításához és kiküldéséhez a keleti frontra, ezenkívül engedélyezte húszezer magyarországi német besorozását a [[Waffen-SS]]-be.
| |||