„Elek Artúr” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Személy infobox}} hibás paramétereinek javítása, apróbb javítások |
|||
5. sor:
| képaláírás =
| születési név =
|
|
| halál helye = [[Budapest]], {{zászló|magyar 1919-1946}}
| halál dátuma = [[1944]]. [[április 25.]] {{életkor-holt|1876|2|8|1944|4|25}}
18. sor:
| díjak = [[Baumgarten-díj]] (1929, 1930, 1931)
| kitüntetés =
|
| blogja =
| MySpace =
24. sor:
}}
'''Elek Artúr''' ([[Budapest]], [[1876]]. [[február 8.]] – [[Budapest]], [[1944]]. [[április 25.]])<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-266-11021-44501-68?cc=1452460&wc=92QX-ZNY:40678301,42189901,1077273701
Eredeti neve ''Fischer,'' a család 1898-ban változtatta nevét ''Elek''re.<ref>{{cite book |author=S. Nagy Katalin |authorlink=S. Nagy Katalin | title=Emlékkavicsok. Holocaust a magyar képzőművészetben 1938–1945. |publisher=Glória Kiadó |location =Budapest|year=2006 |edition= |isbn=963-9283-99-1 | pages =224}}</ref> Testvére: Fischer/Elek Janka (– 1938) [[Román György]] író, festőművész édesanyja.<ref>[http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/91/cikk_91/06.23/szemelyi_biblio/Elek_Artur.pdf Elek Artúr (bibliográfia)] Szépművészeti Múzeum, 2014. június 15.</ref>
31. sor:
Elek Sámuel és Roth Ida fiaként született. Egyetemi tanulmányait a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti egyetem]] bölcsészettudományi karán végezte el.
Karrierje elején útirajzok írásával és műfordítással foglalkozott. 1908-tól évtizedekig a liberális ''Az Újság'' című esti napilap munkatársa volt. Irodalmi és művészetkritikai folyóiratoknak is dolgozott, kritikái, tanulmányai megjelentek többek között a ''[[Magyar Géniusz]]''ban, a ''[[Figyelő]]''ben, a ''[[Műbarát]]''ban (ez utóbbit ő alapította 1921-ben), a [[Kékmadár]]ban, a ''Művészet''ben és a ''Magyar Művészet''ben. A ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]''nak főmunkatársa volt az indulástól a lap megszűnéséig. 1916 és 1919 között az Iparművészeti Főiskolán művelődéstörténetet tanított.
Első nagyobb irodalmi tanulmánya [[Edgar Allan Poe|Edgar Poe]]-ról szólt (1910). A következő évben ''Újabb magyar költők'' címen antológiát állított össze, majd megjelent első – és életében egyetlen – novelláskötete, az ''Álarcosmenet'' (1912). Fordította többek között [[Edmondo De Amicis]], [[Alphonse Daudet]], [[Gottfried Keller]] műveit. Nagyobb képzőművészeti tanulmányai közül említhetők [[Nagy Balogh János]] festő (1922), [[Fáy Dezső]] festő és illusztrátor (1929), [[Reiter László]] könyvművész (1943) munkásságát bemutató munkái. Írásai zömét finom stílusú, elmélyült elemzéseket nyújtó esszéi és művészeti kritikái alkották. Novelláira az impresszionista hangulatok és lírai hangvétel volt jellemző.
Bár fiatalon kikeresztelkedett, az 1930-as évek végén hozott ún. [[Második zsidótörvény|zsidótörvények]] értelmében a zsidóságot sújtó jogfosztó intézkedések rá is vonatkoztak. 1944-ben, a német csapatok bevonulása után öngyilkos lett.
''Nem ember, hanem csak az emberek: / az aljasság fagy-szele ölte meg'' – írta róla [[Illyés Gyula]].<ref>Idézi [http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.04.28/1101.html Dalos László: ''A behunytszemű ember''] Új Ember c. hetilap, 2002-04-28.</ref>
72. sor:
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom||Zsidóság}}
{{DEFAULTSORT:Elek Artur}}
[[Kategória:Magyar írók]]
|