„Határozatlansági reláció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
A0121 (vitalap | szerkesztései)
11. sor:
[[Fájl:Heisenberg's Uncertainty Principle Graph.png|thumb|right|500 px| A Heisenberg-féle határozatlansági reláció kétdimenziós grafikus ábrázolása egy kvantumrészecske Gauss-szinuszos hullámfüggvénye esetére egy végtelen potenciálkút harmadik [[energiaszint]]jén.]]
 
A [[valószínűségi eloszlás]] elve áthatja a [[méréselmélet]]et. A [[kvantumfizika]] kezdeteiigkezdetéig úgy gondolták, hogy a mérésben az egyetlen bizonytalanságot a mérőeszközök behatárolt pontossága jelenti. Mostanra azonban világos, hogy semmilyen tudományos objektum kezelése - kísérlet vagy mérés - nem lehet kielégítő a mérés valószínűségi eloszlása természetének (hibák és reziduálisok) feltárása nélkül. A bizonytalanság (határozatlanság) a fizikai megfigyelés eloszlási függvényének relatív szélességét vagy keskenységét jelenti.
 
Szemléletes példa erre egy kísérlet, ahol egy részecske egy meghatározott [[kvantumállapot|állapotából]] kiindulva rajta két egymás utáni mérést végzünk. Az első a [[helykoordináta|helykoordinátáját]] méri, a második pedig az [[impulzus]]át. Minden mérés során kapunk egy ''x'' helyet és egy ''p'' impulzust. A mérőberendezés pontosságától függően minden mérésnek közel azonos hely- és impulzusértéket kell szolgáltatnia, de a gyakorlatban kis eltérések fognak mutatkozni, miután a mérőberendezés pontossága nem végtelen. Heisenberg viszont megmutatta, hogy még végtelenül pontos mérőeszköz esetén sem lehet tetszőleges pontossággal megmérni egyszerre a helykoordinátát és az impulzust.