Főmenü megnyitása

Módosítások

62 bájt hozzáadva, 1 évvel ezelőtt
ajánlott cikkszerkezet, jegyzetek/források/stb szakaszok
<ref name=nytimes>[http://query.nytimes.com/mem/archive-free/pdf?res=F00F15FD355A17738DDDA90994DE405B818DF1D3 NY Times June 10, 1911 ''Tabulating Concerns Unite: Flint & Co. Bring Four Together with $19,000,000 capital]</ref> Az öt cégnek {{szám|1300}} alkalmazottja volt és számos irodája és üzeme a Endicottban, [[Binghamton]]ban, továbbá New York; [[Dayton]] (Ohio); [[Detroit]]; [[Washington (főváros)|Washington]]; és [[Toronto]] városokban.
<!-- . -->
Ez a cég különféle berendezéseket forgalmazott és kölcsönzött, a bolti mérlegektől kezdve az ipari időrögzítő készülékeken, hús- és sajtszeletelő gépeken át, a tabulátorokig és lyukkártyákig bezárólag. [[Thomas J. Watson, Sr.]], miután a [[National Cash Register Company]] tulajdonosa, [[John Henry Patterson (NCR tulajdonos)|John Henry Patterson]] kirúgta a cégéből, Flinthez fordult, aki 1914-ben állást ajánlott neki a CTR-ben.<ref>{{cite book |last= Belden, Thomas Graham |author2= Belden, Marva Robins |year= 1962 |title= The Lengthening Shadow: The Life of Thomas J. Watson |publisher=Little, Brown and Co. |pages= 89–93}}</ref> Watson mint ''vezérigazgató'' csatlakoztottcsatlakozott a CTR-hez, majd 11 hónappal később ''elnökké'' lépett elő, mikor az NCR-ben töltött idejére vonatkozó bírósági ügyek megoldódtak.<ref>[[NCR Corporation#Expansion]]</ref> Mivel jól ismerte Patterson úttörő üzleti gyakorlatát, Watson nekilátott az NCR-ben elsajátított fogásokat a CTR cégeire alkalmazni.<ref>Belden (1962) p.105</ref> Bevezette az eladási szabályokat, „a nagylelkű eladási ösztönzőket, az ügyfélszolgálat központi szerepét, ragaszkodott a jól ápolt, sötét öltönyös értékesítő ügynökökhöz és hittérítői buzgalommal igyekezett belenevelni a vállalati önérzetet és lojalitást minden dolgozóba”.<ref name="Story">{{cite web |url=https://www-03.ibm.com/ibm/history/history/decade_1910.html|title=Chronological History of IBM, 1910s |publisher=IBM |accessdate= 30 January 2015}}</ref><ref>{{cite book |last= Marcosson, Isaac F. |title = Wherever Men Trade: The Romance of the Cash Register |year= 1945 |publisher= Dodd, Mead}}</ref> Kedvenc jelszava, a „THINK” – „Gondolkozz” – felszólítás mantrává, szüntelenül ismételt mágikus formulává vált a C-T-R-alkalmazottak körében.<ref name="Story"/> Watson első négy éve alatt a bevétel 9 millió dollárra növekedett és a vállalat tevékenységi területét kiterjesztették Európára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Ausztráliára.<ref name="Story"/> Watsonnak soha nem tetszett a C-T-R ügyetlenül kötőjelekkel elválasztott neve, ezért 1924. február 14-én úgy döntött, hogy lecseréli azt a sokkal kifejezőbb, terjeszkedést sugalló „International Business Machines” – Nemzetközi Üzleti Gépek – elnevezésre.<ref name="True story 1962 p.125">Belden (1962) p.125</ref> 1933-ra a leányvállalatok többsége beolvadt az IBM-be.<ref>(Rodgers, THINK, p.83)</ref>
 
[[File:IBM Electronic Data Processing Machine - GPN-2000-001881.jpg|thumb|left|A [[NACA]] kutatói IBM 704-es elektronikus adatfeldolgozó gépet használnak, 1957]]
<!-- bb253463-5159-46d8-abc8-2d46ddce1c7e -->
[[1949]]-ben idősebb Thomas Watson létrehozta az IBM World Trade Corporation-t, az IBM leányvállalatát, amely a külföldi műveletekre összpontosított.<ref name="WTC1949">{{cite web |url=http://www-03.ibm.com/ibm/history/ibm100/us/en/icons/ibmworldtrade/ |title=The Creation of the World Trade Corporation |author= |work= |publisher=IBM Corp. |website= ibm.com|accessdate=8 June 2016}}</ref> [[1952]]-ben az ifjabb [[Thomas J. Watson, Jr.]] lett a cég elnöke, ezzel véget ért apjának majdnem 40 éves vezetői időszaka.
<!-- .1956 -->
[[1956]]-ban Arthur L. Samuel az IBM Poughkeepsie-beli laboratóriumában egy [[IBM 704]]-es gépen [[dámajáték]]ot játszó programot készített, egy olyan módszert alkalmazva, amelyben a gép képes volt „tanulni” a lejátszott partik menetéből. Ezt tartják az első „öntanuló” programnak, a [[mesterséges intelligencia]] koncepció első gyakorlati bemutatásának.
[[1957]]-ben az IBM kifejlesztette a [[FORTRAN]] tudományos célú programozási nyelvet.
[[1961]]-ben az IBM kifejlesztette az [[Sabre (programrendszer)|SABRE helyfoglalási rendszert]] az [[American Airlines]] légitársaság számára, és 1961. július 31-én bemutatta a rendkívül sikeres [[IBM Selectric]] írógép-típust.
[[1963]]-ban az IBM munkatársai és számítógépei segítették a NASA-t a [[Mercury-program]]ban a Föld körüli pályák követésében. Egy évvel később a cég áthelyezte a cégvezetés székhelyét New York városából a New York állambeli [[Armonk]]ba.
Az évtized második felében az IBM folytatta részvételét az űrprogramokban, így közreműködött 1965-ben a [[Gemini-program|Gemini]], 1966-ban a [[Apollo-program|Saturn]] rakéták repüléseiben és az 1969-es holdraszállásbanholdra szállásban is.
 
[[File:IBM360-67AtUmichWithMikeAlexander.jpg|thumb|right|Egy [[IBM System/360]] számítógép a [[Michigani Egyetem]]en, 1969]]
 
<!-- 1964 -->
[[1964]]. április 7-én az IBM bejelentette első számítógéprendszer-családját, az [[IBM System/360]]-at. Ezeket 1964 és 1978 között forgalmazták, és ez volt az első számítógépcsalád, amelyet úgy terveztek, hogy lefedje az alkalmazások teljes körét, a legkisebbtől a legnagyobbig, a tudományos és az üzleti területet egyaránt. Ezzel jelent meg a gyakorlat, hogy a cégek úgy tudták feljavítani a számítási kapacitásukat, hogy nem kellett átírni a meglévő alkalmazásokat újabb hardverkörnyezetre. Ezt követte [[1970]]-ben az [[IBM System/370]]. A 360 és a 370 sikere együttesen az iparág domináns [[nagyszámítógép]]évé és számítástechnikai platformjává emelte az IBM nagygépeket ebben az időszakban, egészen az 1980-as évek elejéig. Ezek, a rajtuk futó operációs rendszerek, például az [[OS/VS1]] és [[MVS]], és az azokra épülő köztes eszköztár, mint a [[CICS]] tranzakciókezelő monitor, szinte teljesen egyeduralkodóvá tették a céget a számítógépes iparágban és piaci részesedésük miatt az IBM termékek szinonimájává váltak.<ref>{{cite book | title=From Airline Reservations to Sonic the Hedgehog: A History of the Software Industry | first=Martin | last=Campbell-Kelly | authorlink=Martin Campbell-Kelly | publisher=[[MIT Press]] | location=Cambridge, Massachusetts | year=2003 | pages=140–143, 175–176, 237}}</ref>
 
[[File:IBMinventions.png|thumb|left|IBM találmányok: [[merevlemez]], [[DRAM]], [[UPC vonalkód]], és [[mágnescsíkos kártya]]]]
[[2005]]-ben a cég eladta személyi számítógép-üzletágát a kínai [[Lenovo]]-nak, és ugyanebben az évben megállapodást kötött a [[Micromuse]] megvásárlására.<ref>{{cite web|url= http://www-03.ibm.com/press/us/en/pressrelease/19066.wss|title= IBM to Acquire Micromuse Inc.|publisher= IBM}}</ref>
 
2005-ben a cég eladta személyi számítógép-üzletágát a kínai [[Lenovo]]-nak, és ugyanebben az évben megállapodást kötött a [[Micromuse]] megvásárlására.<ref>{{cite web|url= http://www-03.ibm.com/press/us/en/pressrelease/19066.wss|title= IBM to Acquire Micromuse Inc.|publisher= IBM}}</ref>
2009-ben megvásárolta az [[SPSS Inc.]] szoftvergyártó céget. Ugyanebben az évben az Egyesült Államok elnöke, [[Barack Obama]] az USA Tehchnológiai és Innovációs Nemzeti Érdemérmét ([[National Medal of Technology and Innovation]]) adományozta a cégnek, az IBM [[Blue Gene]] szuperszámítógépes programját díjazva ezzel.
2011-ben az IBM [[Watson (mesterséges intelligencia)|Watson]] [[mesterséges intelligencia]]-programja a világ figyelmének központjába került, mikor fellépett a ''Jeopardy!'' kérdezz-felelek showban és megnyerte azt, a bajnok Ken Jennings és Brad Rutter ellenében.
<!-- 2016 -->
2016-ban az IBM megvásárolta a [[Ustream]] videokonferencia-szolgáltatást és új felhő-videóegységet hozott létre.<ref>{{cite web|title= IBM acquires Ustream, launches cloud video unit|url= https://www.usatoday.com/story/tech/news/2016/01/21/ibm-acquires-ustream-launches-cloud-video-unit/79109112/|publisher= USA Today|date=January 21, 2016}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.ustream.tv/blog/2016/01/21/ibm-acquires-ustream-behind-the-acquisition/ |title=IBM Acquires Ustream: Behind the Acquisition |first=Tilly |last=McLain |date=21 January 2016 |website=Ustream Online Video Blog |archive-url=https://www.webcitation.org/6jxOs9hx1?url=http://www.ustream.tv/blog/2016/01/21/ibm-acquires-ustream-behind-the-acquisition/ |archive-date=August 22, 2016 |dead-url=no |access-date=22 August 2016 |df=mdy-all }}</ref> 2016. áprilisában 14 éves mélypontot ért el a negyedéves eladásokban.<ref>Matt Egan, CNN Money. “[http://money.cnn.com/2016/04/19/investing/ibm-earnings-shrinking-14-year-low/ Big Blue isn't so big anymore].” April 19, 2016. April 22, 2016.</ref> A következő hónapban a [[Groupon]] beperelte az IBM-et szabadalmi jogsértés miatt, két hónappal azután, hogy az IBM bírósági eljárást indított a Groupon ellen, ugyancsak szabadalmi jogsértés miatt.<ref>Jonathan Stempel, Reuters. “[https://www.reuters.com/article/us-ibm-groupon-idUSKCN0Y02KG Groupon sues 'once-great' IBM over patent].” May 9, 2016. May 9, 2016.</ref>
 
<!-- END IBM History -->
 
* 2007. november 13-án bejelentette, hogy megveszi a [[Cognos]]t. Az üzleti intelligencia szoftvereket fejlesztő vállalatért 5 milliárd dollárt fizetett.
 
== Külső hivatkozásokJegyzetek ==
{{jegyzetek}}
== Források ==
*{{cite web|url=http://www-03.ibm.com/ibm/history/interactive/index.html|title=Interactive history of progress|language=angol|publisher=IBM|accessdate=2012-01-06}}
*{{cite web|url=http://www-03.ibm.com/ibm/history/history/history_intro.html|title=History of IBM|langage=angol|publisher=IBM}}
 
== További információk ==
{{commonskat|International Business Machines}}
* [http://www.ibm.com/ Az IBM hivatalos honlapja]
* Edwin Black: ''Az IBM és a holokauszt'', Budapest, Athenaeum 2000 Kiadó, 2002 {{ISBN|963-9261-58-0}}
 
== ForrásokKapcsolódó szócikkek ==
* [[IBM PC]]
*{{cite web|url=http://www-03.ibm.com/ibm/history/interactive/index.html|title=Interactive history of progress|language=angol|publisher=IBM|accessdate=2012-01-06}}
*{{cite web|url=http://www-03.ibm.com/ibm/history/history/history_intro.html|title=History of IBM|langage=angol|publisher=IBM}}
 
=== Jegyzetek ===
{{jegyzetek}}
 
{{Merevlemezgyártó cégek}}
17 573

szerkesztés