„IBM” változatai közötti eltérés

Ez a cég különféle berendezéseket forgalmazott és kölcsönzött, a bolti mérlegektől kezdve az ipari időrögzítő készülékeken, hús- és sajtszeletelő gépeken át, a tabulátorokig és lyukkártyákig bezárólag. [[Thomas J. Watson, Sr.]], miután a [[National Cash Register Company]] tulajdonosa, [[John Henry Patterson (NCR tulajdonos)|John Henry Patterson]] kirúgta a cégéből, Flinthez fordult, aki 1914-ben állást ajánlott neki a CTR-ben.<ref>{{cite book |last= Belden, Thomas Graham |author2= Belden, Marva Robins |year= 1962 |title= The Lengthening Shadow: The Life of Thomas J. Watson |publisher=Little, Brown and Co. |pages= 89–93}}</ref> Watson mint ''vezérigazgató'' csatlakoztottcsatlakozott a CTR-hez, majd 11 hónappal később ''elnökké'' lépett elő, mikor az NCR-ben töltött idejére vonatkozó bírósági ügyek megoldódtak.<ref>[[NCR Corporation#Expansion]]</ref> Mivel jól ismerte Patterson úttörő üzleti gyakorlatát, Watson nekilátott az NCR-ben elsajátított fogásokat a CTR cégeire alkalmazni.<ref>Belden (1962) p.105</ref> Bevezette az eladási szabályokat, „a nagylelkű eladási ösztönzőket, az ügyfélszolgálat központi szerepét, ragaszkodott a jól ápolt, sötét öltönyös értékesítő ügynökökhöz és hittérítői buzgalommal igyekezett belenevelni a vállalati önérzetet és lojalitást minden dolgozóba”.<ref name="Story">{{cite web |url=https://www-03.ibm.com/ibm/history/history/decade_1910.html|title=Chronological History of IBM, 1910s |publisher=IBM |accessdate= 30 January 2015}}</ref><ref>{{cite book |last= Marcosson, Isaac F. |title = Wherever Men Trade: The Romance of the Cash Register |year= 1945 |publisher= Dodd, Mead}}</ref> Kedvenc jelszava, a „THINK” – „Gondolkozz” – felszólítás mantrává, szüntelenül ismételt mágikus formulává vált a C-T-R-alkalmazottak körében.<ref name="Story"/> Watson első négy éve alatt a bevétel 9 millió dollárra növekedett és a vállalat tevékenységi területét kiterjesztették Európára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Ausztráliára.<ref name="Story"/> Watsonnak soha nem tetszett a C-T-R ügyetlenül kötőjelekkel elválasztott neve, ezért 1924. február 14-én úgy döntött, hogy lecseréli azt a sokkal kifejezőbb, terjeszkedést sugalló „International Business Machines” – Nemzetközi Üzleti Gépek – elnevezésre.<ref name="True story 1962 p.125">Belden (1962) p.125</ref> 1933-ra a leányvállalatok többsége beolvadt az IBM-be.<ref>(Rodgers, THINK, p.83)</ref>

<!-- .1956 -->

[[1961]]-ben az IBM kifejlesztette az [[Sabre (programrendszer)|SABRE helyfoglalási rendszert]] az [[American Airlines]] légitársaság számára, és 1961. július 31-én bemutatta a rendkívül sikeres [[IBM Selectric]] írógép-típust.

Az évtized második felében az IBM folytatta részvételét az űrprogramokban, így közreműködött 1965-ben a [[Gemini-program|Gemini]], 1966-ban a [[Apollo-program|Saturn]] rakéták repüléseiben és az 1969-es holdraszállásbanholdra szállásban is.

== Külső hivatkozásokJegyzetek ==

== ForrásokKapcsolódó szócikkek ==