„Móra Ferenc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.236.62.183 (vita) szerkesztéséről Tagyalog szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Szar
41. sor:
Komoly értéket jelentenek az [[Alföld]]ön és főleg a Szeged körüli [[őskor]]i településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A [[kunágota]]i sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, [[1926]]).
 
Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi [[Délmagyarország]] hasábjain jelentek meg. [[1922]]-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, azaze utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.rhregejgagvylsmcvsyycvmfamckscvslvlsdvdlvméa,céasnmfclsaféa,sdlasmmalkcnalmxdalé
 
== Írói pá SZAR SZar fjdsklsfdksadgjmsyhfv,ísbmvbsmydfnaaws,efkjaíb ==
== Írói pályája ==
 
Pályáját versírással kezdte (''Az aranyszőrű bárány,'' elbeszélő költemény, Szeged, [[1902]]; ''Szegénysoron,'' Szeged, [[1905]]), később is írogatott verseket (''Könnyes könyv,'' Budapest, [[1920]]). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]]-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a ''Hannibál feltámasztása'' c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak [[1955]]-ben adták ki Szegeden, azonban ez nem az eredeti teljes szöveg volt, hanem [[cenzúra|cenzúrázott]] változat, amely több mint 200 változtatást – természetesen nem az író szándékai szerinti változtatást – tartalmazott. [[1956]]-ban ''[[Hannibál tanár úr]]'' címmel filmre vitték, szintén az akkori hivatalos kultúrpolitikai „irányelveknek” megfelelően.<ref>''[http://www.kontextus.hu/hirvero/hirvadasz_2004_0713.html Elveszettnek hitt Móra-regényt találtak]'' – kontextus.hu.</ref>
 
[[1905]]-ben ismerkedett meg Szegeden [[Pósa Lajos (író)|Pósa Lajos]]sal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től [[Az Én Újságom]] c. gyermeklapba írt, [[1922]]-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Mély barátság fűzte [[Juhász Gyula (költő)|Juhász Gyulához]].
 
Művei több idegen nyelven is olvashatók.